Erdély-szerte évtizedek óta gyakoriak a medvék a lakott területeken is. A napokban a Nagysomlyó-hegyen is több vadat láttak már. A helyszínen most különösen sok az ember, a kereszténység egyik legnagyobb ünnepére készülnek.
Medvék járnak Csíksomlyó környékén. A vadászok elűztek a csíksomlyói pünkösdi búcsú helyszínéről egy bocsos anyamedvét - írta meg a Maszol.
Egy kétbocsos anyamedvét kergettek el a pünkösdi szertartást megelőzően a csíksomlyói nyereg közvetlen közeléből. Csíkszereda alpolgármestere, Bors Béla a román Agerpres hírügynökségnek elmondta, hogy május 16-án. Az akcióban a polgármesteri hivatallal szerződésben lévő Szilas Vadászegyesület tíz vadásza vett részt, akik három kutya kíséretében átfésülték a környéket.
Medvék járják az erdélyi hegyeket évek óta
Az alpolgármester szerint fontos volt az anyamedvét az erdő mélyére űzni, az ugyanis agresszívvá válhat, ha úgy érzi, hogy a kölykei veszélyben vannak. A vadászok más medvék nyomait is megtalálták az erdőben, de a hatóságok szerint ezek a vadak a zaj és az embertömeg miatt nem közelítik majd meg a zarándokhelyet.
Az elmúlt hét során 18 alkalommal kellett a Hargita megyei csendőröknek beavatkozniuk, hogy elűzzék a településekről a medvéket.
A medvék viselkedése is változott az elmúlt évtizedekben, egyre inkább hozzászoktak az ember jelenlétéhez és az urbanizációhoz, egyre bátrabbak Kárpátok-szerte. A napokban a Díványon is megírtuk, hogy szlovák területeken egyre több alkalommal támadnak emberre is, ha fenyegetve érzik magukat. A medvék territoriális állat révén az azonos nemű társaikat sem tűrik meg sajátjuknak tartott területükön, akár saját bocsukkal is végeznek, ha nem hagyja el azt.
Csíksomlyóra a búcsú idején évről évre több százezer ember érkezik, hogy közösen vegyen részt a katolikus szertartáson. Pünkösdkor, a húsvét utáni ötvenedik napon a keresztények a Szentlélek eljövetelére, más szóval kiáradására emlékeznek, és ezt tekintik az egyház születésnapjának is. Neve is arra utal, hogy az ünnep dátumát az azévi húsvét dátuma határozza meg: az „ötvenedik” jelentésű pentekotész szóból ered.
A pünkösd Csíksomlyó legnagyobb ünnepe
Az Újszövetség szerint szerint pünkösd napján összegyűltek az apostolok, Máriával együtt, amikor is óriási, szélvihar hangjához hasonló égzengés támadt, majd lángnyelvek jelentek meg, amelyek egyenként föléjük szálltak, és mindnyájukat eltelítették a Szentlélekkel.
Csíksomlyón tradicionálisan a pünkösd a legnagyobb embertömeget megmozgató ünnep, ilyenkor a város melletti Kissomlyó és Nagysomlyó közti nyeregben gyűlnek össze a Kárpát-medence minden szegletéből érkező katolikus hívek egy közös szentmisére. Ugyan a nyeregben a szombati szertartás volt az esemény fő rendezvénye, a következő napokban pedig a kegytemplomban tartanak szentmiséket, azonban pünkösd hétfőn és vasárnap is sokan tartózkodnak a környező erdőkben.
Arómai katolikus egyház hívei Csíksomlyón teljes búcsút nyerhetnek, amennyiben kegyelmi állapotban, azaz gyónás után áldoznak a szentmisén. A helyi obszerváns ferencesek kolostorának szobra, a Babba Mária, vagyis a Napba öltözött Asszony a magyarság egyik kiemelt kegytárgya, még a 16. század során keletkezhetettt, valószínűleg egy oltár egy alakjának készült eredetileg. Ma a kegytemplom és a magyar egyházi művészet egyik leginkább tisztelt alkotása, sokan emiatt érkeznek a pünkösdi ünnepségre Csíksomlyóra.
A nagy tömegű emberekre a hegyet járó medvék akár veszélyesek is lehetnek, hiszen sokan zarándokként, gyalog, érkeznek, illetve távoznak a helyszínről.
Ha nem tudod, mi az, amit semmiképpen nem szabad megtenned, amikor medve jön veled szembe, arról IDE kattintva olvashatsz.
