Medvék veszélyeztetik a csíksomlyói búcsú résztvevőit

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Erdély-szerte évtizedek óta gyakoriak a medvék a lakott területeken is. A napokban a Nagysomlyó-hegyen is több vadat láttak már. A helyszínen most különösen sok az ember, a kereszténység egyik legnagyobb ünnepére készülnek.

Medvék járnak Csíksomlyó környékén. A vadászok elűztek a csíksomlyói pünkösdi búcsú helyszínéről egy bocsos anyamedvét - írta meg a Maszol.

Egy kétbocsos anyamedvét kergettek el a pünkösdi szertartást megelőzően a csíksomlyói nyereg közvetlen közeléből. Csíkszereda alpolgármestere, Bors Béla a román Agerpres hírügynökségnek elmondta, hogy május 16-án. Az akcióban a polgármesteri hivatallal szerződésben lévő Szilas Vadászegyesület tíz vadásza vett részt, akik három kutya kíséretében átfésülték a környéket.

Tömegek vesznek részt az erdélyi ünnepen, de az erdőt medvék is járják
Fotó: Veres Nándor / MTI

Medvék járják az erdélyi hegyeket évek óta

Az alpolgármester szerint fontos volt az anyamedvét az erdő mélyére űzni, az ugyanis agresszívvá válhat, ha úgy érzi, hogy a kölykei veszélyben vannak. A vadászok más medvék nyomait is megtalálták az erdőben, de a hatóságok szerint ezek a vadak a zaj és az embertömeg miatt nem közelítik majd meg a zarándokhelyet.

Az elmúlt hét során 18 alkalommal kellett a Hargita megyei csendőröknek beavatkozniuk, hogy elűzzék a településekről a medvéket.

A medvék viselkedése is változott az elmúlt évtizedekben, egyre inkább hozzászoktak az ember jelenlétéhez és az urbanizációhoz, egyre bátrabbak Kárpátok-szerte.  A napokban a Díványon is megírtuk, hogy szlovák területeken egyre több alkalommal támadnak emberre is, ha fenyegetve érzik magukat.  A medvék territoriális állat révén az azonos nemű társaikat sem tűrik meg sajátjuknak tartott területükön, akár saját bocsukkal is végeznek, ha nem hagyja el azt.

Csíksomlyóra a búcsú idején évről évre több százezer ember érkezik, hogy közösen vegyen részt a katolikus szertartáson.  Pünkösdkor, a húsvét utáni ötvenedik napon a keresztények a Szentlélek eljövetelére, más szóval kiáradására emlékeznek, és ezt tekintik az egyház születésnapjának is. Neve is arra utal, hogy az ünnep dátumát az azévi húsvét dátuma határozza meg: az „ötvenedik” jelentésű  pentekotész  szóból ered.

A pünkösd Csíksomlyó legnagyobb ünnepe

Az Újszövetség szerint  szerint pünkösd napján összegyűltek az apostolok, Máriával együtt, amikor is óriási, szélvihar hangjához hasonló égzengés támadt, majd lángnyelvek jelentek meg, amelyek egyenként föléjük szálltak, és mindnyájukat eltelítették a Szentlélekkel. 

Csíksomlyón tradicionálisan a pünkösd a legnagyobb embertömeget megmozgató ünnep, ilyenkor a város melletti Kissomlyó és Nagysomlyó közti nyeregben gyűlnek össze a Kárpát-medence minden szegletéből érkező katolikus hívek egy közös szentmisére. Ugyan a nyeregben a szombati szertartás volt az esemény fő rendezvénye, a következő napokban pedig a kegytemplomban tartanak szentmiséket, azonban pünkösd hétfőn és vasárnap is sokan tartózkodnak a környező erdőkben. 

Arómai katolikus egyház  hívei Csíksomlyón teljes búcsút nyerhetnek, amennyiben kegyelmi állapotban, azaz gyónás után áldoznak a szentmisén. A helyi obszerváns ferencesek kolostorának szobra, a Babba Mária, vagyis a Napba öltözött Asszony a magyarság egyik kiemelt kegytárgya, még a 16. század során keletkezhetettt, valószínűleg egy oltár egy alakjának készült eredetileg. Ma a kegytemplom és a magyar egyházi művészet egyik leginkább tisztelt alkotása, sokan emiatt érkeznek a pünkösdi ünnepségre Csíksomlyóra. 

A nagy tömegű emberekre a hegyet járó medvék akár veszélyesek is lehetnek, hiszen sokan zarándokként, gyalog, érkeznek, illetve távoznak a helyszínről.

Ha nem tudod, mi az, amit semmiképpen nem szabad megtenned, amikor medve jön veled szembe, arról IDE kattintva olvashatsz

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Gerhát Petra
Gerhát Petra
Újságíró, szerkesztő
Gerhát Petra pályafutását vidéki televízióknál kezdte sportújságíróként. Művészettörténeti, néprajzi és társadalomtudományi tanulmányokat követően végzett oknyomozó újságíró képzést. Az elmúlt húsz év során politikai és történelmi témájú heti- és havilapoknál, illetve online magazinoknál is dolgozott. A Dívány mellett az Indamedia kisállatos magazinjai, a We love Dogz és a We love Catz újságírójaként is dolgozik, valamint a DOGZ Podcast műsorvezetője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Megjelent a sertéspestis Magyarországon: ezt kell tudnod, mielőtt húst vásárolsz

Laboratóriumi vizsgálatok igazolták az afrikai sertéspestis (ASP) vírusának jelenlétét egy Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei házisertés-állományban, Vállaj településen. Az eset kiemelt jelentőségű, mivel Magyarországon most először mutatták ki a vírust házi sertésekben, miután a kór 2018-as megjelenése óta egészen idáig kizárólag vaddisznókban volt jelen a betegség.

Önidő

Vagyonokat ér ez a magyar pénzérme: egyetlen darabjáért félmilliót kérnek

Egy rendkívül ritka magyar pénzérme bukkant fel a közelmúltban az egyik numizmatikai Facebook-csoportban: az 1979-es évszámmal ellátott, „Szovjet-magyar közös űrrepülés” feliratú 50 forintos próbaveret a hazai érmegyűjtés egyik legkülönlegesebb és legrejtélyesebb darabjának számít, amelyből mindössze néhány tucat, nagyjából 100 példány létezhet.

Szülőség

Rémisztő trend terjed a gyerekek körében: minden negyedik fiatal érintett

A WHO és az UNICEF arra hívta fel a figyelmet, hogy Európában és Közép-Ázsiában minden negyedik gyermeket vagy serdülőt érint valamilyen mentális egészségi probléma. A szervezetek szerint a romló folyamatok nem egyetlen területen jelentkeznek, ezért a következő években átfogó beavatkozásra lesz szükség.

Testem

Ez a hétköznapi tevékenység segíthet a rák ellen

A szakemberek egyre gyakrabban figyelmeztetnek arra, hogy a rák és a súlyos krónikus betegségek elleni harc legolcsóbb és leghatékonyabb eszköze nem a patikákban, hanem a természetben található. A tudományos kutatások által igazolt zöldterápia során bebizonyosodott, hogy a fák között végzett egyszerű séta erősíti az immunrendszert, növeli a daganatos sejteket elpusztító ölősejtek aktivitását, miközben csökkenti a vérnyomást és a stresszt. Külföldön a háziorvosok már receptre írják fel az erdei levegőt – cikkünkből megtudhatod, hogyan képes egy ilyen mindennapi, hétköznapi tevékenység radikálisan megváltoztatni a testünk védekezőképességét.

Offline

Titokban ide vonult vissza a Horthy-korszak elitje: elképesztő luxusban pihentek a leggazdagabb magyarok a Kékestetőn

Bár a Horthy-korszak csillogásáról a legtöbbeknek a budapesti paloták vagy a Balaton-parti korzók jutnak az eszébe, a korszak leggazdagabb magyarjai, politikusai és művészei a nyilvánosság elől a Mátra fenyveseibe menekültek. A Kékestetőn az 1930-as években felépített monumentális Nagyszálló és szanatórium a korát messze megelőző, elképesztő luxust kínált. Az ország legelső gyógyszállója fűthető, nyitható üvegtetős medencével, pazar napozóteraszokkal és diszkrét eleganciával várta a kiváltságosokat, akik a tiszta hegyi levegőn nemcsak gyógyulni akartak, de birodalmi kérdésekről is döntöttek a felhők felett.

Világom

Derékszögben keresztezi egymást a Welne és a Nielba folyó, vizük mégsem keveredik: te is láthatod a szokatlan jelenséget

Lengyelország nyugati részén, a történelmi Pałuki vidéken található egy olyan vízügyi különlegesség, amely évtizedek óta felkelti a turisták és a természeti érdekességek iránt érdeklődők figyelmét. Wągrowiec városában ugyanis a Wełna és a Nielba folyó szinte derékszögben keresztezi egymást, miközben vizeik alig keverednek össze.

Offline

Még a kandalló is féldrágakőből készült a legnagyobb orosz múzeumban: az Ermitázsban találkozott Katalin cárnő a szeretőivel

Oroszország legfontosabb kulturális fellegvára, a szentpétervári Ermitázs ma a világ egyik legnagyobb múzeuma, ahol lépésről lépésre lenyűgöző luxus és felbecsülhetetlen értékű műkincsek fogadják a turistákat. Kevesen tudják azonban, hogy a monumentális épületegyüttes eredetileg Nagy Katalin cárnő privát „remetelakának” készült, ahol az uralkodónő elmenekülhetett a világ elől. A féldrágakövekkel díszített, aranyozott termek mélyén a cárnő a legféltettebb titkait őrizte, és itt bonyolította le legendás, az egész birodalom sorsát alakító titkos szerelmi légyottjait is.