Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Az utolsó vacsoráinkat esszük – legalábbis, ami kedvenc finomságainkat illeti. Már kongatják a vészharangot, hogy a klímaválság miatt nem sokáig élvezhetjük ezeket a csemegéket.
A globális felmelegedés hatásait nem tudják eléggé hangsúlyozni az éghajlatkutatók, az elmúlt években vissza-visszatérő témát azonban még mindig nem vesszük komolyan.
Egy minneapolisi étterem nemrég Utolsó vacsoraként tálalta fel a kiváltságos vendégeknek mindazon ételeket, amelyek lassan, de biztosan a klímaválság áldozataivá válnak. A lazac, a bor, az osztriga, a kaviár és bizony a magyarok nagy kedvencének számító csokoládé is eltűnhet hamarosan, ezek közül jó néhány élelmiszer ára már most is meredeken szalad felfelé.
Ez vár a kávéra és a csokira a klímaválság miatt
Az esemény házigazdája a Fehér Ház egykori séfje volt, nem titkolt célja pedig az, hogy testközelből megmutassa vendégeinek, mi vár a mezőgazdaságra a globális felmelegedés következtében.
„A valóság az, hogy ez most kezd kiteljesedni” – mondta Sam Kass, a Fehér Ház egykori séfje, Barack Obama elnök politikai tanácsadója. Kass először 2015-ben rendezte meg az azóta legendássá vált menüsoron alapuló vacsoraestet, amelyet azóta az Egyesült Államok több városában is bemutatott. Bár a házigazda maga is mesterszakács, a legutóbbi esemény étlapját Marque Collins, a minneapolisi Tullibee étterem séfje készítette el. Olyan ételek is szerepeltek rajta az egyértelműen gourmet-fogások mellett, amelyek annyira hétköznapiak, hogy nem is hinnénk, hamarosan hiánycikkek lehetnek. A norvég lazacot viszonylag sokan eszik például az osztrigával ellentétben, de helyet kapott a menükártyán a klasszikus amerikai desszert, a karamellizált vaníliapuding, a báránysült és a krumpli is.
„Ezek az ételek, amelyeket minden egyes nap fogyasztunk, sok örömet okoznak nekünk, és egyesek számára ez az alapvető identitásuk mély kifejeződése – hangsúlyozta a séf. Súlyos veszélyben van az a képességünk, hogy továbbadjuk az általunk élvezett életminőséget.”
A két klímaharcos séf mindennapos példákon keresztül igyekezett edukálni is vendégeit: meséltek a floridai Apalachicola-öbölben megtizedelt osztrigatelepekről, a Georgia államban egyre kevésbé termőre forduló őszibarackfákról, és a fish and chipshez elengedhetetlen tengeri sügérek egyre fogyatkozó állományáról is.
Az, hogy az ételkóstoló az alapvető élelmiszereket is magában foglalta, talán hangsúlyosabbá teszi a probléma mértékét, vélik a séfek, akik egy szomorú hasonlattal zárták az estet, mely szerint a jövő olyannyira szomorú lehet, mint a Charlie és a csokigyár kezdőjelenete, amelyben a család egyetlen tábla csokoládén kénytelen osztozni.
