A férfiak által dominált informatika történetében nőknek is jutott szerep, figyelemre méltó munkájuknak köszönhetően ma az emberek digitális összeköttetésben élnek a világ minden táján. Íme, három nő, akik sokat tettek az internetért!
Sokat halljuk a gépi algoritmus kifejezést a közösségi média és a mesterséges intelligencia kapcsán, de kiötlőjéről keveset tudunk. Ada Lovelace írta az első számítógéphez tervezett algoritmust, és megjósolta azt is, hogy a gépek sokkal többre visznek minket a matematika területén, mint gondolnánk.
Az Ada által elméletben fejlesztett gépen dolgozott egy évszázaddal később Grace Hopper, aki a második világháborúban a haditengerészetnél szolgált, és létrehozott a gép könnyebb programozásához egy fordítóprogramot. Végül, de nem utolsósorban, pedig Stacy Horn nevét is említjük, akinek az első közösségi háló prototípusát köszönhetjük.
Ada Lovelace, Byron lánya
A neves angol költő, George Byron és matematikus felesége kényszerházasságából született 1815 végén Augusta Ada Byron, a költő egyetlen törvényes gyermeke. A kislány azonban csak hírből ismerhette apját, mivel anyja már következő év elején felbontotta házasságát, mert tudomást szerzett Byron vérfertőző nőügyeiről. Ada így anyjával maradt, aki a legjobb tanárokkal oktatta gyermekét.
Lady Byron, aki magasan képzett asszony volt, lányának ugyanazt a szigorú természettudományos és matematikai képzést biztosította, mint amit ő maga is kapott gyermekkorában. Ez egy gazdag 19. századi lány esetében rendkívül szokatlan oktatásnak minősült, de Ada számára ez jelentette a bevezetést a tudományos világba.
Ada az ipari forradalom idején nevelkedett, és imádta tanulmányozni az akkoriban születő zseniális találmányok ábráit. Már 12 éves korában elkezdett saját maga is tervezni, első vázlata egy gőzzel hajtott repülőgép volt. Vagyona és anyja kapcsolatai révén a kor prominens tudósaival is találkozhatott, közülük Charles Babbage matematikussal és gépészmérnökkel történő találkozása sorsfordító volt. Babbage egy mechanikus számológép feltalálója volt, ami teljesen rabul ejtette a lány elméjét, az akkor mindössze 17 éves Ada egy életre összebarátkozott a tudóssal.
Babbage 1842-ben tartott előadásáról készült francia leiratot a fiatal Ada kapta fordításra, aki ekkor már 7 éve William King felesége volt, hivatalos megnevezése pedig Őméltósága Augusta Ada, Lovelace grófnőjére változott. A fordítást saját jegyzeteivel is kiegészítette, így az eredetinél háromszor hosszabb anyag keletkezett, amit egy évvel később ebben a formában ki is adtak.
A jegyzetekben Ada saját gondolatait fogalmazta meg, egy olyan gép működéséhez írt elméleti számítógépes programot, amit nem volt módjában tesztelni.
Az utókor történészei szerint ez volt a világ legelső számítógépes programja, Charles Babbage önéletrajzírói szerint a programokat a férfi írta. Ezt cáfolja meg a tény, hogy Ada Lovelace jegyzeteiben az Analytical Engine gép olyan használati módjai is említésre kerülnek, amikről Babbage soha nem közölt gondolatokat, többek közt, hogy a gépezet bármilyen összetettségű zenedarabok komponálására is alkalmas lehet.
Grace Hopper, a törékeny nő férfiakat igazgat
Grace Hopper első nőként diplomázott 1934-ben a Yale-en matematika doktori címmel, és a második világháború alatt az amerikai haditengerészetnél teljesített tartalékos szolgálatának köszönhetően az 1940-es években a számítástechnika élvonalába került.
Amikor az Egyesült Államok belépett a második világháborúba, Hopper megpróbált bevonulni a haditengerészethez, de elutasították, korára és pici termetére hivatkozva. Az akkor 34 éves matematikatanár azonban nem adta fel, felmentéssel felvették, és kisvártatva a Harvardra vezényelték a Hajózási Számítási Projekt részeként.
Ekkor már hadnagyi rangban csatlakozott a programozócsoporthoz, és Howard Aiken igazgató legfontosabb kutatója lett.
A háború után tartalékos szolgálatban maradt, majd az UNIVAC (Universal Automatic Computer) projekt vezető matematikusa lett, ahol teljesen kirívó módon a többnyire férfiakból álló csapatot vezette. 1950-ben az UNIVAC1 lett az első nagy méretű számítógép a kereskedelmi piacon.
1959-re segített megalkotni és népszerűsíteni a COBOL-t, az egyik első szabványosított számítógépes nyelvet. Emellett a számítástechnika két fontos eszméjének szószólója volt. Az első, hogy egy programnak hardverfüggetlennek kell lennie. Más szóval, nem kell egy programot teljesen újraírni ahhoz, hogy egy másik számítógépen is használható legyen. A második az volt, hogy a kis elosztott programozási és tárolási fürtök jobbak a nagy, központosított rendszereknél. Ez az a modell, amelyet ma is használunk: a személyi számítógépek az interneten keresztül elérhető szervereken tárolt információkhoz és programokhoz férnek hozzá.
A programozás úttörőjeként Hopper alakította a szoftverek világát, ahogyan ma ismerjük – és egyengette az utat a nők számára, hogy a matematika, a számítástechnika és a haza szolgálatában is boldogulhassanak. Obama elnök 2016-ban posztumusz adományozta neki az Elnöki Szabadságérmet, mondván:
„Ha Wright a repülést, Edison pedig a fényt jelenti, akkor Hopper a kódot.”
Stacy Horn, aki otthonossá tette az internetet a nők számára
Az internet hajnalán női felhasználókat alig lehetet találni. Ha valaki nőként nagyon korai online szolgáltatásokat vett igénybe, például feliratkozott egy levelezőlistára, akkor az furcsaságnak számított – és általában rengeteg nemkívánatos figyelemmel és zaklatással járt. Hiába használtak előszeretettel férfiálnevet, az egész helyzetet az is bonyolította, hogy a férfiak pedig női álnevet vettek fel, hogy nőkkel beszélgethessenek.
Stacy Horn, egykori távközlési alkalmazott 1989-ben saját közösségi teret hozott létre az interneten. Ezt a korai közösségi hálózatot New Yorkban EchoNYC (East Coast Hang Out rövidítése) néven hirdette, és elérte, hogy a felhasználók 40 százaléka nő legyen. Művészeti galériákban, koncerteken és újságszerkesztőségekben próbálta meggyőzni az embereket, főleg a nem műszaki beállítottságúakat, hogy lássák meg a számítógépes kommunikációban a lehetőséget.
A nők számára egy évig ingyenessé tette a hozzáférést. A szolgáltatás területeit különböző női csoportoknak adta át.
Ez az első közösségi hálózat egy BBS (bulletin board system) volt, és olyan emberek számára volt elérhető, akik rendelkeztek számítógéppel, valamint filmekről, könyvekről és zenéről szerettek volna diskurálni.
A felhasználók (az úgynevezett Echoidok) barátságot köthettek egymással, és tarthatták egymással a kapcsolatot.
Az első webböngésző előtt alapított Echo nyomait még ma is megtalálhatjuk, egy kis, de elkötelezett felhasználói közösség számára fontos emléket őriz. A történelem legrégebbi, folyamatosan működő online közösségei közé tartozik. Stacy soha nem tervezte, hogy áttér a világhálóra, így az Echo egy Unix-alapú, szöveges világ maradt, azok számára, akiknek anno Stacy egy üdvözlőlevéllel együtt postán küldte el a belépési adatokat. Pontosan nem tudni, ez hány embert jelent, de az kétségtelen, hogy kezdetleges hálózata hozzájárult ahhoz, hogy az internet olyanná alakulhasson, ahogy azt ma ismerjük, és előfutára volt sok olyan online szolgáltatásnak, amelyek a mai napig népszerűek.
