Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Morbid téma, de létezik. Vajon gondoltál már arra, hogy mi történik a közösségimédia-oldalaiddal akkor, amikor már nem leszel? Hiszen jelenleg 30 millió elhunyt profilja kering a Facebookon. Eláruljuk, mit kell tenned, hogy ne tudjanak visszaélni a profiloddal vagy az elhunyt szeretted profiljával a közösségi médiában.
Egyre többször esik szó arról, hogy tulajdonképpen tovább élünk virtuálisan a halálunk után, hiszen a Facebookon, Instán, TikTokon és társain megosztott üzeneteink, videóink továbbra is ott keringenek a virtuális térben. Vajon ki foglalkozik egykori online életünkkel, ha mi nem leszünk? És mit tegyünk, ha eltávozott szerettünk profilját akarjuk megszüntetni?
Eddig nem volt téma
Egyre több kérdést vet fel, hogy mi lesz a digitálisan tárolt tartalmainkkal halálunk után. A digitális öröklés eddig azért nem volt mindennapos téma, mert az érintett korosztály jellemzően még nincs abban az életkorban, hogy végrendelkezésről gondolkodna. Pedig a digitális javakról különösen fontos időben rendelkezni, nehogy elvesszenek, elérhetetlenné váljanak az értékek az örökösök számára.
Halott ismerősök a neten
Online énünk nem szűnik meg létezni halálunk pillanatában, és ha mi nem rendelkeztünk sorsáról, hozzátartozóink döntenek digitális hagyatékunk felett. Ma már egyre gyakoribb élmény felhasználóként találkozni halott ismerősöknek a közösségi hálókon tárolt profiljaival, képeivel, videóival. Feltételezhetjük, hogy az internetezők számának növekedése és a felhasználók öregedése ezt a jelenséget egyre megszokottabbá teheti. Vajon hogyan tudjuk kezelni ezt a már nem is olyan új, de kicsit még mindig szokatlan helyzetet?
Új keletű jelenség
Folyamatosan rakosgatjuk fel magunkról a képeket és az infókat a közösségi médiára, de arra már kevesen gondolunk, mi történik az oldalainkkal, ha egyszer már nem leszünk. A Facebook 2004-ben indult, de csak 2008–2009-re lett igazán ismert, az Instagram 2010-ben lépett a piacra, így látszik, hogy mennyire fiatal és új keletű dologról van szó. 10-15 év soknak tűnhet, de mégsem egy emberöltő. Ennek ellenére jelenleg mintegy 30 millió elhunytnak van még Facebook-fiókja.
Ez lehet a megoldás
2015 óta jelölhetünk meg „örököst”, aki a fiókunkkal kapcsolatban intézkedhet halálunk után. Villányi Gergő pszichológiai tanácsadó elmondja, miként lehet ebben az esetben intézkedni.
„Ehhez halotti anyakönyvi bizonyítvány és az örökös saját személyazonosságát igazoló papírok kellenek, majd két lehetőség közül választhatunk: emlékoldallá nyilvánítjuk a fiókot, vagy töröltetjük.”
Hagyatéki kapcsolattartónk lehet
„Ha a hozzátartozók a halotti anyakönyvi kivonat bemutatásával kérik, szinte mindegyik cég törli a profilt, hozzáférést ugyanakkor nem ad” – ismerteti az online felületek pszichológus szakértője. A felhasználók életükben ettől eltérően is rendelkezhetnek. A Facebookon például mindenki megadhat valakit „hagyatéki kapcsolattartónak”, aki halála után kezelheti a fiókot. Ez nem jelent teljes körű jogot, csak néhány tevékenység engedélyezett. Ilyen lehet egy tájékoztató üzenet a gyászszertartással kapcsolatban, vagy a profilkép frissítése, de nem jelentkezhet be a profilba, és nem férhet hozzá személyes üzenetekhez sem.
A Google más megoldást kínál
A Google viszont lehetőséget ad arra a felhasználónak, hogy meghatározza, ha bizonyos ideig nem lép be a fiókba, kit értesítsenek, és milyen adatokat osszanak meg vele. Akár levelekhez vagy a felhőben tárolt dokumentumokhoz is hozzáférhet egy rokon, barát, ha erre felhatalmazást adott a felhasználó.
Digitális tartalomleltár
Egyre több szó esik, hogy a digitális felületeinkről is érdemes gondolkodni, rendelkezni, ugyanis a birtokunkban levő e-mail-fiókok, közösségimédia-fiókok, regisztrációk, honlapok, feliratkozások rengeteg információt, személyes tartalmat tárolnak, és akár értékük is lehet. A családi digitális szerződések mellett egyre gyakrabban javasolják szakértők egy digitális tartalomleltár létrehozását, amiben a legfontosabb digitális felületeinket, fiókjainkat számba vesszük.
Virtuális alterego?
Az online pszichológiai szakértő azonban felhívta arra a figyelmet, hogy számos techcég már kísérletezik, hogy különböző chatbotok és technológiák segítségével virtuálisan „feltámasszon”. Villányi Gergő elmondta, hogy a 2021-es év elejére azonban a Microsoft olyan szabadalmat védetett le, ami egy élő vagy akár elhunyt embert chatbot formában lenne képes lemodellezni. Ebbe a kinézet, a személyiség és a hang is beletartozik, vagyis megfelelő mennyiségű adat birtokában bármely mai jellemzőnk reprodukálható.
Digitális személyiség a láthatáron?!
„Rengeteg nyomot hagyunk magunk után a digitális térben, és a chateléseink, e-mailjeink, közösségioldal-posztjaink, hozzászólásaink bizonyos tekintetben magukba foglalják annak az esszenciáját, akik vagyunk. Ha mindezt fotókkal, videókkal ötvözzük, akkor egy ilyen algoritmus és a mélytanulás, azaz deep learning útján fejlődő deepfake technológia máris egyetlen lépésnyire van attól, hogy elkészíthesse élethű 2 vagy 3 dimenziós, digitális másunkat” – mondja a szakértő.
Ránk mosolyog a halott
Ráadásul még sokan emlékszünk arra a fejlesztésre, a MyHeritage Deep Nostalgia applikációjára, amely lehetőséget ad arra, hogy egyetlen fotóból is élő, animált videót kapjunk, ahol ősünk, nagyszülőnk vagy bárki, akit elveszítettünk, ránk mosolyogjon. Az applikáció rendkívül gyorsan népszerűvé vált, rengeteg olyan videó került fel a közösségi média oldalaira, ahol zokogó vagy boldogan mosolygó emberek találkoztak online a „megelevenedett” elhunytakkal.
Szép új világ?
Villányi Gergő szerint egyelőre sajnos beláthatatlan, hogy milyen következményekkel kell számolnunk, ha mondjuk a digitális „újjáélesztés” elterjedtté válik.
„A gyászmunka jellege és jelentése is átalakulhat, arról nem is beszélve, hogy ha elérhető marad valaki az elhunyta után, és kommunikálhatunk is vele, akkor az sok szempontból olyan lehet, mintha élne, csak mondjuk, elutazott valahová.”
Mindez rombolhatja a még élő családtagokkal, barátokkal és egyéb szociális kapcsolatainkkal való viszonyunkat, és át is billentheti a mérleget afelé, hogy minél több időt akarjunk tölteni azzal, akit fizikailag elveszítettünk.
Mi lesz a végső halál?
A szakértő szerint könnyen eljuthatunk odáig, hogy lesz egy fizikai halálunk és egy digitális életünk, melynek megsemmisülése – például adatvesztés, adathordozó megsemmisülése vagy a törlés okán – lesz az úgynevezett „végső halál”, egy olyan pont, ahonnan már nincs visszaút. Viták folynak arról is, hogy egy mesterséges intelligencia által újra kreált személyiséget mennyire tekinthetünk valósnak és hitelesnek, de mindezen kérdések és pláne a válaszok egyelőre a jövő ködébe vesznek.
