Ez a dísztárcsa eredeti funkciója: egy autó sem működött volna enélkül

Fa kerítésre rögzített, régi, elhagyott műanyag dísztárcsák
Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Ma már széles választékban lehet válogatni a dísztárcsák között, amelyek egyedi megjelenést kölcsönöznek autónknak, egykor azonban volt egy fontos, praktikus funkciójuk is.

1886-ban szabadalmaztatták az első benzinmotoros járművet: a német mérnök, Karl Benz, a Benz Patent-Motorwagen megalkotója háromkerekűre tervezte a járművet, amit egyhengeres, négyütemű motor hajtott. Az autók azóta is mindennapjaink elválaszthatatlan részei, ám egyes elemeik funkcióival nem mindenki van tisztában. Így van ez a dísztárcsa esetében is.  

Ezért került eredetileg dísztárcsa az autókra

Az első járművek kerekei még fából készültek, forgásukat acélcsapágyak tették lehetővé. Annak érdekében, hogy a lehető legkevesebb szennyeződés érhesse a kenőanyag segítségével forgó alkatrészeket, megszületett a dísztárcsák, avagy kerékagyvédők ötlete.

Egyáltalán nem dekoratív, hanem funkcionális elemek voltak, inkább agyvédő kupaknak lehetne őket hívni: kis fém kupakok voltak a kerék közepén, melyek védelmet nyújtottak a kerék érzékeny részeinek.

Már teljesen más funkciót látnak el az autók dísztárcsái, mint régen
Fotó: NurPhoto / Getty Images Hungary

Néhány évtizeddel később a fakerekeket leváltották az acélküllős kerekek, de a csapágyak maradtak, így továbbra is szükség volt dísztárcsákra. Ekkor kezdtek el velük kísérletezni, egy idő után egyre dekoratívabb tárcsákat gyártottak, melyek így már nagyobb méretben készültek.

Ma már más a funkciója

A díszes védőeszközök sok változáson estek át: rozsdamentes acélból és krómozott bevonattal is készültek, mára azonban leginkább műanyagból gyártják őket, aminek köszönhetően áruk is elérhetővé vált bárki számára.

Idézőjel ikon

Mára nincs szükség az eredeti védőfunkció betöltésére: a csapágyak egy zárt rendszerben teszik a dolgukat.

Ebben találhatók az ABS- és a TMPS-szenzorok is, dísztárcsára viszont nincsen már szükség mindezek optimális működéséhez.

Emiatt néhány autómodellen ma már egyáltalán nem található dísztárcsa.

Ennek ellenére sem tűnt el az autós kiegészítő: ezek eladáskor potenciálisan növelhetik az autók értékét. Bizonyos mértékben továbbra is védik a kereket a szennyeződésektől, és amennyiben aerodinamikai szempontok szerint tervezett dísztárcsáról van szó, a jármű üzemanyag-fogyasztását is javíthatják.

Az autók ülései felett lévő kapaszkodók eredeti funkciója szintén meglepő lehet.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.

Testem

Ezért tör rád délután az édesség utáni vágy: komoly problémát jelezhet

Bár szinte mindenkivel előfordul, hogy ebéd után elnehezül, és legszívesebben azonnal valamilyen édesség után nyúlna, a rendszeresen visszatérő délutáni fáradtság- és cukorcsapda mögött komoly egészségügyi okok állhatnak. A szakemberek szerint ez a jelenség az inzulinrezisztencia egyik legtipikusabb és leginkább figyelmen kívül hagyott előszele lehet. Amikor a sejtek éheznek a hibás anyagcsere miatt, a szervezetünk kénytelen vészjelzéseket küldeni, ami drasztikus energiazuhanásban és kínzó nassolási vágyban nyilvánul meg. De hogyan működik ez a rejtett folyamat, milyen egyéb tünetekre kell figyelnünk, és hogyan törhetjük meg végleg ezt az ördögi kört?

Édes otthon

5 hőségtűrő növény az erkélyre: bírják a 40 fokot is

A nyári hőség és a hosszan tartó száraz időszakok sok kerttulajdonost és balkon-rajongót próbára tesznek: a cserepes növények gyorsan kiszáradnak, a forró burkolatok pedig tovább fokozzák a hőséget. Vannak azonban olyan virágok és dísznövények, amelyek meglepően jól viselik a napsütést és a ritkább öntözést.

Testem

Így jelez a tested, ha túl sok cukrot fogyasztasz

A finomított cukor korunk étrendjének egyik legnagyobb rejtett veszélyforrása, amely szinte észrevétlenül teszi tönkre az egészségünket. Sokan csak akkor eszmélnek fel, amikor már kialakult a túlsúly vagy a cukorbetegség, pedig a szervezetünk jóval korábban, apróbb jelekkel próbál figyelmeztetni a bajra. A hirtelen ránk törő délutáni fáradtságtól a makacs pattanásokon át az állandó nassolási vágyig számtalan tünet utalhat arra, hogy túl sok cukrot fogyasztunk.

Offline

Ha Kádár-kockában élsz, tudnod kell, miért ez az épület neve

Akár egy sütemény neve is lehetne, de semmi ehető nincs benne. A Kádár-kocka a vidéki Magyarország egyik legjellemzőbb épületformáinak egyike, mely meglepő módon nem Kádár Jánoshoz köthető, bár az általa fémjelzett korszak termelte ki a tömeges elterjedését.