Kevesen ismerik a trükköt: így fogyaszd a kenyeret, hogy kevésbé hízlaljon

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Igen, a fehér kenyér is lehet kevésbé hízlaló, de ehhez egy kis trükköt kell alkalmazni. Nincs más dolgunk, mint lefagyasztani a kenyeret.

Valószínűleg mindannyian tapasztaltuk már, hogy a kenyér, különösen a fehér kenyér, pillanatok alatt meg tudja emelni a vércukorszintünket, ami problémás lehet: egy darabig nagyon aktívak vagyunk, majd hirtelen jön az álmosság. Azonban ezzel a meglepően egyszerű módszerrel elejét vehetjük ennek a jelenségnek, sőt, még a kenyér kalóriatartalmát is csökkenhetjük.

A kenyér és a keményítő 

A kenyérben az igazán nagy “mumus” a keményítő. Persze szüksége van rá a szervezetnek, de hízlal és a vércukorszintet is erősen megdobja. Csakhogy nem minden keményítő viselkedik azonos módon: létezik az úgynevezett rezisztens keményítő, amely jobban ellenáll az emésztésnek, így nem bomlik le a vékonybélben, hanem eljut a vastagbélbe, ahol a jótékony bélbaktériumok hasznosítják.  

A kenyér – főleg a fehér kenyér – hízlal és magas a glikémiás indexe is, de ez a fagyasztásos trükkel könnyen ellensúlyozható
Fotó: Grace Cary / Getty Images Hungary

Ez a folyamat lassabban emeli meg a vércukorszintet, és hosszabb távon támogathatja a bélflóra egészségét is – mintha a rezisztens keményítő probiotikumként viselkedne.

A szervezeted is hálás lesz, ha alkalmazod ezt a trükköt 

Hogyan jön ide a fagyasztás? Amikor a kenyeret lehűtjük, a benne lévő keményítő részben visszarendeződik a sütést megelőző állapotba – ezt a folyamatot nevezi a tudomány retrográdációnak. A keményítő molekulái ilyenkor szorosabb szerkezetet vesznek fel, amelyhez az emésztőenzimek már nehezebben férnek hozzá.  

Ha pedig a kenyeret a fagyasztás után újra felmelegítjük – ezt sütőben tegyük, kvázi “újrasütve” a kenyeret – ez a hatás még tovább erősödhet. 

Kutatások szerint a fagyasztás és az utána való felmelegítés kombinációja akár jelentősen is mérsékelheti a kenyér glikémiás indexét. Egyes mérések arra utalnak, hogy akár a felére is csökkentheti a vércukorszint-ingadozást, különösen fehér kenyér esetén.  

Idézőjel ikon

Ez azt jelenti, hogy ugyanannyi kenyérből felszabaduló cukor lassabban szívódik fel, így elkerülhetjük az étkezés utáni gyors energiazuhanást, és hosszabban maradhatunk jóllakottak.

Kevésbé hízlal? 

A fagyasztásnak egy másik előnye is van: a rezisztens keményítő energiatartalma így alacsonyabb, mint a gyorsan lebomló változaté, vagyis kevésbé hízlal.  

Míg az emészthető keményítő nagyjából 4 kalóriát tartalmaz grammonként, a rezisztens forma csupán körülbelül 2,5 kalóriát. Ez önmagában nem drámai különbség, de hosszabb távon, rendszeres fogyasztás mellett apránként már sokat számít. 

Természetesen nem minden kenyér reagál ugyanúgy. A fehér kenyérnél látványosabb a változás, hiszen abban több az egyszerű keményítő, amely át tud alakulni rezisztens formává. A teljes kiőrlésű, magos vagy kovászos kenyerekben eleve több a rost és a természetes rezisztens keményítő, így a fagyasztás hatása már nem olyan feltűnő. 

Fontos ugyanakkor a mértékletesség. Ha a kenyeret túl sokáig tartjuk a fagyasztóban, az rontja az állagát: a jégkristályok kiszáríthatják a belsejét, és a kenyér elveszíti a frissességét. Az újrasütésnél is érdemes óvatosnak lennünk – ha túlsütjük, a megégett részekben olyan vegyületek képződhetnek, amelyek negatív hatással lehetnek a kenyér ízére és nem tesznek jót nekünk.

Ha kíváncsi vagy, mik azok az ételek, amelyeket nem szabad lefagyasztani, olvasd el ezt a cikkünket is.  

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Scheftsik Tamás
Scheftsik Tamás
Újságíró, szerkesztő
Scheftsik Tamás a Pécsi Tudományegyetemen szerzett andragógus képesítést. Több, mint 15 éves újságírói pályafutása alatt több online magazinnál és szaklapnál is dolgozott szerkesztőként és újságíróként. Egészségügyi szakújságírói munkája mellett edukációs tartalmak készítésével is foglalkozott. 2025 szeptembere óta a Dívány munkatársa.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

A bértranszparencia Magyarországon elbukott, csak elvben nyilvánosak a fizetések

Az Európai Unió bértranszparencia-irányelvének fontos mérföldkőhöz kellett volna érkeznie a múlt hétvégén, hiszen a tagállamoknak hároméves felkészülési időszak után kötelezően át kellett volna ültetniük a szabályozást a saját jogrendjükbe. A valóságban azonban a transzparencia elbukott a legelső teszten, mivel számos tagállam képtelen volt betartani a meghatározott határidőt.

Offline

Villámkvíz: te tudod, hol játszódnak ezek a híres regények?

Egy jó regény nemcsak a történetével, hanem a helyszíneivel is maradandó élményt ad: sokszor egy város, egy táj vagy akár egy kitalált világ önmagában is külön értelmezéseket nyithat meg a műben. És vannak olyan irodalmi művek is, amik már teljesen egybefonódtak híres városokkal szerte a világon.

Mindennapi

Betiltják a mobilozást a zebrán, korlátozzák az e-rollerezést – új szabályok Szlovákiában

Jelentős változások előtt áll a szlovákiai közlekedés, miután a pozsonyi parlament június 2-án elfogadta a közúti közlekedésről szóló törvény átfogó módosítását. Az új előírások elsődleges célja a közlekedésbiztonság javítása és a balesetek számának csökkentése – többségükben szeptember 1-jén lépnek hatályba, és a szigorítások a gyalogosokat, az elektromos rollereseket, valamint a gyorshajtó sofőröket egyaránt érintik.

Testem

Sokan nem tudják, hogy visszafordítható ez a látást érintő népbetegség: a műtét lehet a megoldás

Világszerte a szürkehályog felelős a legtöbb látásvesztéssel járó megbetegedésért, amely az idősödő társadalomban egyre több embert érint. Sokan mégis halogatják a vizsgálatot, pedig a fehérjék összecsomósodása miatt kialakuló lencsehomályosodást semmilyen gyógyszer vagy szemüveg nem tudja megállítani. A modern szemészet segítségével azonban ez az állapot teljesen visszafordítható: az ultrahangos és lézeres mikroműtéti technikák nemcsak biztonságosan és gyorsan adják vissza a tiszta látást, de a beültetett csúcstechnológiás műlencsékkel a korábbi fénytörési hibák is korrigálhatók.

Testem

Hiába szeded, ártasz vele: így fordul a D2-vitamin tested ellen

A D-vitamin fontosságát ismerjük, de kevesebbet tudunk annak formáiról. A táplálékkiegészítőkben többnyire D2 formával találkozhatunk, amelyről friss kutatások azt találták, hogy gátolja a D3 forma hasznosulását, ezzel rontva a D-vitaminból képzett kalcitriol nevű, hormonhatású vegyület előállítását.

Világom

Egy lélek sem lakik a menekülő keresztények szigetén: ma már csak egy magányos templom őrzi Nozaki titkát

Több mint 250 éven át titokban őrizték hitüket azok a japán keresztények, akik a hatóságok elől az ország legtávolabbi szigeteire menekültek. Nozaki az egyike volt azoknak az elszigetelt menedékhelyeknek, ahol a kereszténység követői a vallási tilalom ellenére is fenn tudták tartani közösségeiket. Noha a Nagaszaki prefektúrához tartozó apró sziget ma már lakatlan, különös múltja miatt mégis sokan kíváncsiak rá.

Világom

Betiltották a középkorban a gombot: nők nem viselhették

A pazarlás visszaszorítása érdekében egészen szélsőségesnek tűnő rendelkezések korlátozták a középkori olasz városok lakóinak kinézetét. Többek között gombot sem hordhatott mindenki, de a hajviseletet és az otthoni öltözködést is szabályok közé szorították.