Ezért legyen nálad mindig teniszlabda, amikor utazol

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A repülés a testünk számára komoly próbatételt is jelent. A hosszú órákon át tartó mozdulatlanság a zsúfolt széksorok fogságában, a megváltozott légnyomás és a száraz levegő mind olyan tényezők, amelyek megterhelik a szervezetünket. Szerencsére létezik egy meglepően egyszerű és olcsó eszköz, amely segíthet enyhíteni ezeket a kellemetlenségeket: a teniszlabda.

A repülés során testünk zárt térben, alacsonyabb légnyomásnak van kitéve. A kabinnyomás nagyjából a 2000–2500 méteres tengerszint feletti magasságnak felel meg, emiatt a vér oxigénszintje csökkenhet.  

Az utazás veszélyei 

Ez fáradékonyságot, szédülést, sőt, enyhe fejfájást is okozhat. A repülőn uralkodó rendkívül alacsony páratartalom tovább súlyosbítja a helyzetet: kiszárad a bőrünk, szemünk, és a légutak nyálkahártyája is érzékenyebbé válhat. A dehidratáció a koncentrációt is rontja, és még tovább fokozza a fáradtságérzetet. 

Egy repülő utastere nem éppen egy tágas, mozgásra és nyújtózásra alkalmas terület
Fotó: Jasmin Merdan / Getty Images Hungary

A legnagyobb veszélyt azonban a mozdulatlanság jelenti. A repülés alatt a lábak vérkeringése lelassul, ami duzzanathoz, zsibbadáshoz, sőt, súlyos esetben vérrögképződéshez – úgynevezett mélyvénás trombózishoz – vezethet.  

A hosszú ideig tartó ülés a hát, a nyak és a váll izmait is megterheli, ami izomfeszüléshez és tartós fájdalomhoz vezethet – de ez talán a legkisebb gond, amivel szembesülünk.  

Utazás teniszlabdával 

A teniszlabda önmasszázs-eszközként használva képes fellazítani az izmokat, serkenteni a vérkeringést és csökkenteni a feszültséget, ezzel pedig egy sor lehetséges gondot előz meg. A teniszlabda segítségével a test bizonyos pontjaira gyakorolunk nyomást, ez pedig nemcsak az izomlazításban segít, hanem

Idézőjel ikon

javítja a vér áramlását, sőt, növeli az izmok oxigénellátását is.

Utazás közben a teniszlabdát egyszerűen a testünk és a szék háttámlája közé helyezhetjük, és apró mozdulatokkal „guríthatjuk” a fájdalmas vagy elgémberedett izomcsoport alatt. Ha a hátunk közepét, a vállakat vagy a deréktájat célozzuk meg, néhány perc alatt érezhetően enyhülhet a feszültség és a fárdtságérzet.  

A lábszárak és a talpak masszírozása különösen hasznos, hiszen ezeknél a területeknél a leggyakoribb a vér pangása és a duzzanat. A labda finom nyomása segíti a vénás visszaáramlást, csökken a láb elnehezülése és a trombózis kockázata is. 

Megérkezés után 

A teniszlabda használata nemcsak a repülés közben, hanem utána is ajánlott. Egy rövid, öt-tíz perces önmasszázs a megérkezés után elősegíti az izmok regenerálódását és csökkenti a jetlaggel együtt járó testi merevséget. 

Nem utolsósorban a nyomás hatására endorfin szabadul fel, ez pedig javítja a közérzetet és segíti a relaxációt. 

Természetesen fontos a mértékletesség: a teniszlabdát nem szabad túl erősen a testhez nyomni, mert az izomirritációt, kellemetlen érzést okozhat.  

Ha tetszett ez a cikk, olvasd el, melyik út vezet a világ végére!

 

 

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Scheftsik Tamás
Scheftsik Tamás
Újságíró, szerkesztő
Scheftsik Tamás a Pécsi Tudományegyetemen szerzett andragógus képesítést. Több, mint 15 éves újságírói pályafutása alatt több online magazinnál és szaklapnál is dolgozott szerkesztőként és újságíróként. Egészségügyi szakújságírói munkája mellett edukációs tartalmak készítésével is foglalkozott. 2025 szeptembere óta a Dívány munkatársa.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Kovászos, teljes kiőrlésű vagy purpur: valóban megéri a drágább kenyeret venni?

A ropogós héjú fehér kenyér évszázadok óta a mindennapi étkezéseink alapköve, ám az utóbbi időben a pékségek polcait elárasztották a prémium kategóriás alternatívák. A kézműves kovászos, a sötétlő teljes kiőrlésű, vagy a misztikusan csengő PurPur kenyerek ára gyakran a többszöröse a hagyományos változatokénak. De a magasabb összeg mögött valóban meghúzódnak-e bizonyított egészségügyi előnyök, vagy csupán a modern marketing és a szuperélelmiszer-imázs fizetteti meg velünk a magasabb árat? Utánajártunk, mit tudnak valójában a trendi kenyérfajták, és hogyan kerülhetjük el a gyártók leggyakoribb csapdáit.

Testem

Nincsenek korai jelei, mégis tömegeket érint: innen tudhatod, hogy veszélyben van a veséd

Vesénk a nap 24 órájában szűri a vérünket, méregteleníti a szervezetünket, és szabályozza a vérnyomásunkat. Egy friss, globális elemzés sokkoló adatai szerint a krónikus vesebetegség hivatalosan is bekerült a világ tíz vezető haláloka közé. A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy ennek az alattomos népbetegségnek a kezdeti stádiumban nincsenek egyértelmű, fájdalmas tünetei, így milliók sétálnak az utcán úgy, hogy fogalmuk sincs róla: a veséjük már a túlélésért küzd.

Offline

Egyszerű kvíz irodalomból: tudod még fejből a memoritereket?

Két kezünk is kevés hozzá, hogy megszámoljuk, hány verset kellett fejből megtanulnunk az iskolában. Noha nem biztos, hogy ezek voltak a kedvenc költeményeink, mégis tudjuk ezeket évtizedek múlva is idézni. Kvízünkben arra vagyunk kíváncsiak, vajon te mennyire emlékszel ezekre?

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.

Offline

A pestis szülte a karantént: így alakult ki a történelem első járványvédelmi rendszere

Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.

Mindennapi

Mi lesz, ha nincs nálad a telefonod? Minden, amit tudnod kell a budapesti parkolás átalakításáról

Hatalmas változás lépett életbe a fővárosi közlekedésben, hiszen július 1-jétől végleg megszűnt a készpénzes fizetési lehetőség a budapesti utcai parkolóautomatáknál. A kerületi szolgáltatók fokozatosan leszerelik a városképet elcsúfító, több mint 3300 automatát, így a várakozási díjat kizárólag mobilalkalmazással, SMS-ben vagy telefonhívással lehet kifizetni.

Önidő

Több tízezres bírság is járhat érte, ha ezzel játszik a gyereked a strandon

Sokan élvezik a természetes vizek közelségét nyaranta. Legyen szó nagy tavainkról vagy folyópartjainkról, fontos tudni, hogy számos védett állatnak is otthont adnak, többek között kagylóknak is. Bár jól mutatnak otthon a polcon, a védett kagylófajok kiemelése, elpusztítása vagy elhurcolása még abban az esetben is tilos, ha az állat már nem él, és csak a héját vinnénk haza.