Hiába jogos a kártérítési igény, ebben az esetben nem fizet a MÁV: kevesen tudják

Olvasási idő kb. 2 perc

Egyre több a vonatkésés, ami miatt akár kártérítés is járhat az utasoknak, azonban hiába a jogos igény, bizonyos esetekben nem kell azt azonnal kifizetnie a MÁV-nak.

A vonatok késése szinte örök probléma, de a nyáron kifejezetten sokan jutottak el késedelmesen a célállomásukra. Az Üzletem.hu Jagusztin Tamást, a Pest Vármegyei Főügyészség osztályvezető ügyészét kérdezte az utasok jogairól késések esetén.

Ilyenkor nyújthatsz be kártérítési igényt

Jogi értelemben szerződés jön létre az utas és a vasúti szolgáltató között azzal, amikor az utas megvásárolja a menetjegyet vagy a bérletet. Sokan nem tudják, de nem számít késésnek, ha az utas vonatkimaradás esetében 180 percen, a vonat késése esetén 30 percen belül megérkezik a célállomására.

Ebben az esetben nem kell kifizetnie a MÁV-nak a kártérítési igényt
Fotó: Elena Noviello / Getty Images Hungary

Ha a vonat a nyílt pályán akadt el és 60 percnél hosszabb ideig áll ott, akkor a vasúti társaságnak térítésmentesen fel kell ajánlania az utasok elszállítását a vonattól a vasútállomásra, a szolgáltatás eredeti vasútállomástól eltérő kiindulási helyére vagy a végső célállomására, amennyiben az időben és fizikailag lehetséges, vagy a lehető legrövidebb időn belül alternatív személyszállítási szolgáltatást kell leszerveznie.

Forgalmi akadály esetén a vasúti társaság köteles a továbbutazni kívánó utast a kézipoggyászával együtt a célállomásra – vagy ha az utas úgy akarja, akkor az indulási állomásra – szállítani.

Ha a forgalmi akadály miatt ő az utazás befejezése mellett dönt, a vasúti társaságnak kezelési költség felszámítása nélkül vissza kell fizetni a megfizetett és a ténylegesen megtett útra eső menetdíj különbözetét.

Ehhez szükséges a vasúti társaság ügyeletes alkalmazottja vagy a vonat jegyvizsgálója által kiállított igazolás.

Ekkor nem fizet a MÁV

A felár megfizetésével igénybe vett vonat késése esetén átalány-visszatérítésre jogosult az utas. Ennek a mértéke:

  • 30–119 perc késéssel történő érkezés esetén a menetjegy árának 25 százaléka;
  • 120 perc vagy annál nagyobb késéssel történő érkezés esetén a menetjegy árának 50 százaléka.

Azonban, ha az átalány-kártérítés számított összege nem haladja meg az 1000 forintot, azt a vasúttársaság nem köteles kifizetni. Ez pedig gyakorta előfordulhat, ha nem hosszú utakról beszélünk. Azonban ugyanazon személy több, egyenként 1000 forintot meg nem haladó kártérítését ki kell fizetni, amint összegük meghaladja az 1000 forintot.

Idézőjel ikon

A kártérítési igényhez csatolni kell eredeti menetjegyet, illetve annak felárbizonylatát.

Az esetről érdemes igazolást kérni az érkezési állomás ügyeletes alkalmazottjától vagy a jegyvizsgálótól. Belföldi forgalomban a területi érvényességű bérlettel történő utazás esetén az átalány-kártérítés alapja a bérlet árának az érvényességi időszakában az egy napra eső rész fele.

Nem kaphat átalány-kártérítést az, akit a késésről a jegyvásárlást megelőzően tájékoztatták, vagy ha az utazásnak másik szolgáltatással vagy kerülő útirányon történő folytatása következtében a késés a 30 percet nem haladja meg.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Diósi Szilvia
Diósi Szilvia
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?