Így készül az olaszok rémálma, a mirelit pizza

Olvasási idő kb. 3 perc

A szakember elmondja, hogyan is készül a kétes hírnévnek örvendő gyorsfagyasztott pizza.

Amikor az embernek nincs ideje vagy energiája főzni, a gyorsfagyasztott pizza életmentő tud lenni, hiszen 15 perc sem kell hozzá, hogy készre süljön a sütőben. Ez persze lemondásokkal jár: gyakran csak mutatóban kerülnek rá feltétek, és a tésztája is bőven hagy kívánnivalót maga után – főleg egy hagyományos pizzához viszonyítva. Nem csoda, hogy a vérbeli olaszokat már a gondolatától is heves émelygés fogja el. De mennyire indokolt a mirelit pizzával szembeni bizalmatlanság? Lássuk, mit gondol a szakember.

Honnan ered a gyorsfagyasztott pizza?

Idézőjel ikon

A pizza eredete egészen a Krisztus előtti időkre nyúlik vissza. Első említése Marcus Porcius Cato Maior nevéhez fűződik, aki az i. e. 3. században a Róma történetéről írt munkájában említ meg egy „lapos kelt tésztát, amelyet olívaolajjal, fűszerekkel és mézzel édesítenek, és köveken sütnek meg.”

A modern pizza csak jóval később, 1889-ben született, amikor a nápolyi Raffaele Esposito 1780-as alapítású, „Pietro… e basta così” névre keresztelt sütödéjében egy igazi különlegessel készült I. Umberto király és Margit királyné látogatása előtt tisztelegve. Az általa megálmodott pizza az olasz nemzeti színekben, bazsalikomból, mozzarellából és paradicsomból készült, és a királynőről kapta nevét.

Ebből alakult ki a mai pizza.

A 19. században aztán az olasz bevándorlók vitték magukkal a pizzakészítés mesterségét Amerikába, ahonnan az 1950-es években indult világhódító útjára. Ekkoriban jelentek meg az első fagyasztott pizzák is.

A pizzakészítésnek komoly hagyományai vannak
Fotó: wanderluster / Getty Images Hungary

A hűtőszerkények tömeges elterjedésével egyre több pizzériatulajdonos kezdett sütésre kész pizzákat árulni, de ezek csak rövid eltarthatósági idővel rendelkeztek, így az ötletet továbbgondolva fagyasztott pizzákat dobtak piacra. Az első változatokban ugyanakkor nem sok köszönet volt.

Az otthoni sütés után a fagyasztott pizzatészta általában elázott, a feltétek pedig elvesztették ízüket (ami a fagyás során keletkező jégkristályokból, illetve kémiai összetételük megváltozásából adódott).

1950-ben aztán egy Joseph Bucci nevű férfi Philadelphiában nyújtott be szabadalmat egy speciális pizzatésztára, ami kiküszöbölte ezeket a problémákat. Mire azonban 1954-re szabadalmát elfogadták, már más vállalkozások is hasonló fagyasztott pizzákat állítottak elő, amelyeket élelmiszerboltokban is árultak.

A következő fontos lépcsőfokot az jelentette, amikor a Kraft nevű cég 1995-ben forgalmazni kezdte a DiGiorno fagyasztott pizzát, amelynek tésztaszerű kérge sütés közben megemelkedett, ami már sokkal közelebb állt az igazi pizzákhoz. Az Egyesült Államokban a mai napig ez az egyik legnépszerűbb termék.

Hogyan készül?

Traszkovics Zsolt élelmiszermérnök, a DIATRA Mérnöki Iroda Kft. ügyvezetője a Dívány kérdésére elmondta, a gyorsfagyasztott pizza egy praktikus élelmiszer, ami a fagyasztóban könnyen eltartható, és szükség szerint pár perc alatt készre lehet sütni.

A gyorsfagyasztott pizzákra általában csak szegényes feltét kerül
Fotó: Dalax / Getty Images Hungary

Gyártása nem túl bonyolult, először a tésztát készítik el, amit az esetek túlnyomó részében elősütnek, majd ráadagolják a szószt – ami jellemzően paradicsomból áll, de az adott termék receptúrája alapján fűszereket és más összetevőket is keverhetnek hozzá –, végül pedig a feltétek és a sajt kerülnek rá” – magyarázta a szakember.

Idézőjel ikon

Az elkészült pizzát nagyon alacsony hőmérsékleten rövid idő alatt megfagyasztják.

Ezt gyorsfagyasztásnak nevezik, ami az élelmiszermérnök szerint szakmai szempontból kíméletes eljárásnak tekinthető. A pizzát ezután csomagolják, majd kiszállításáig fagyasztva tárolják. „A megfelelő hőmérséklet folyamatos fenntartása a tárolás és a szállítás ideje alatt is nagyon fontos” – jegyezte meg Traszkovics Zsolt.

Idézőjel ikon

Mivel a terméket fagyasztással tartósítják, tartósítószerek alkalmazására nincs szükség.

A szakember hozzátette, a termék készülhet rosszabb és jobb minőségű alapanyagokból is, csakúgy, mint bármilyen más pizza. „Ugyanakkor tény, hogy a mirelit pizza soha nem fogja ugyanazt az élvezeti értéket nyújtani, mint a kemencében sült változat.”

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?