Retró ízek nyomában: így lett a magyarok kedvence a híres Kojak nyalóka

Olvasási idő kb. 3 perc

A Kojak című televíziós sorozat Magyarországon is hatalmas sikert aratott, ami arra sarkallt egy magyar édességgyártót, hogy egy nyalókával tisztelegjen előtte.

Ha te is követted Kojak kalandjait, akkor bizonyára nem kell bemutatni a jellegzetes, gömb alakú nyalókát, ami szabályosan egybeforrt a nyomozó karakterével. Ez ihlette azt a magyar terméket is, amely már több mint 25 éve idézi a sokak számára kedves sorozat, illetve a néhai Telly Savalas emlékét.

101 éves lenne Kojak, vagyis Telly Savalas

Mint ismert, a Kojak című sorozatban Telly Savalas formálta meg a görög származású címszereplő, Theocrates „Theo” Kojak karakterét, aki a dél-manhattani rendőrkapitányság dörzsölt hadnagyaként rendkívüli lazasággal szegődött a rosszfiúk nyomába. Az elegánsan öltözködő, kopaszra nyírt fejű nyomozó figurájának sikeréhez valószínűleg az is hozzájárult, hogy

szájában mindig ott lógott az elmaradhatatlan gömbnyalóka, amely a védjegyévé vált.

Telly Savalas (eredeti nevén Aristotelis Savalas) 1922. január 21-én, a New York állambeli Garden Cityben látta meg a napvilágot, és életének első szakaszában semmi nem utalt arra, hogy egyszer híres színész lesz belőle. Az érettségi után előbb munkába állt, majd beiratkozott a Columbia Egyetemre, ahol angolt, rádiózást és pszichológiát tanult, végül pedig rádióbemondóként helyezkedett el.

Telly Savalas szívesen pózolt a Kojak védjegyének számító nyalókával
Fotó: Mirrorpix / Getty Images Hungary

Karrierje azután vett gyökeres fordulatot, hogy rendezői munkát kapott az ABC tévétársaságnál, illetve karakterszínészként kezdte bontogatni szárnyait a képernyőn. Később az Oscar-díjas Burt Lancaster is felfigyelt rá, ezért olyan filmekben játszhatott, mint „A piszkos tizenkettő”, a „Kelly hősei” vagy a „James Bond: Őfelsége titkosszolgálatában”.

Savalas 1973 és 1978 között 5 évadon át formálta meg Kojak nyomozó karakterét. Majd 10 évvel a sorozat lezárása után, 1989-ben húgyhólyag-, majd prosztatarákot diagnosztizáltak nála. Egy nappal 72. születésnapját követően, 1994. január 22-én ezek a betegségek okozták halálát.

Nyalókát neveztek el róla

A sorozatban látott nyalóka a magyar nézők figyelmét is felkeltette. Egy mezőberényi cég a piaci rést felismerve ezért is döntött úgy, hogy Kojak után nevezze el vaníliás ízesítésű, csokoládéborítású termékét. Az 1997-ben piacra dobott nyalóka egy kicsit más formában, de már korábban is létezett:

1965 óta az eredeti recept alapján gyártják.

Az eredeti Kojak nyalóka mellett a gyártó kínálata azóta csokoládés, fehér csokival borított, epres-joghurtos, valamint gyógynövényes ízváltozatokkal bővült. További érdekesség, hogy a gyártósor, amelyet a nyalóka előállításához használnak, 1936-ban Drezdában készült, és mindössze két darab létezik belőle a világon.

A magyar Kojak nyalóka 1997 óta kapható
Fotó: Wikipedia / Molnár Bence

Cukrászok készítik

Traszkovics Zsolt élelmiszermérnök, a DIATRA Mérnöki Iroda Kft. ügyvezetője a Dívány kérdésére elmondta, a Kojakről elnevezett termék hasonló technológiával készül, mint a legtöbb nyalóka. Gyártása során a cukrászok előbb megolvasztják a cukrot, vagyis a glükózszirupot, majd tojásport és ízesítőanyagot adnak hozzá.

„Az elkészült cukormasszát megfelelő hőmérsékletűre hűtik, és egy hosszú rúddá formázzák. Ebből a jellegzetes gömb alakot egy formázógéppel alakítják ki. A következő lépésben belekerül a pálcika, majd a lehűtött terméket csokoládémasszába mártják. Amint a bevonat megdermedt, már csak a csomagolás van hátra” – magyarázta a szakember.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?