A szülők eleinte féltek, hogy a robbanós cukorkától a gyerekük is felrobban

Olvasási idő kb. 2 perc

A robbanós cukorka néven ismert retró édesség valójában egy félresikerült kísérlet eredménye, és komoly félelmek is övezték a kezdetekben a szülők részéről.

Nincs az a gyerek, aki ne őrülne meg a robbanós cukorkáért, amely a nyállal érintkezve pattogó hangot ad ki, és bizsergő érzést kelt a szájban. Bár az édesség a 80-as években ért népszerűsége csúcsára, ma is megtalálható egyes boltok kínálatában. Tarts velünk, és megtudhatod, milyen véletlen folytán született, illetve miből adódik jellegzetes robbanó hatása.

Ki találta felé a robbanós cukorkát?

A robbanós cukorkát William A. Mitchell kémikusnak köszönheti a világ, aki eredetileg egy instant szénsavasüdítő-tabletta megalkotását tűzte ki céljául. Ez ugyan nem sikerült, de a szén-dioxiddal való kísérletezés eredményeként megszületett az újszerű édesség, amelyet egy kollégája, Leon T. Kremzner segítségével tökéletesített, majd 1961-ben szabadalmaztatott.

Érdekesség, hogy a termék csak majd másfél évtizeddel később, 1975-ben került forgalomba, 1983-ban pedig le is állították a gyártását, mert úgy gondolták, hogy nincs rá valós piaci igény. Hamar kiderült, hogy tévedtek: miután a szabadalom egy másik gyártóhoz került, a robbanós cukorka világszerte népszerűvé vált.

Féltek, hogy felrobbantja a gyerekeket

A robbanós cukorka sikerének kezdeti megtorpanásához az is hozzájárulhatott, hogy az amerikai szülők körében komoly aggodalmat keltett a feltevés, hogy gyermekeik felrobbanhatnak fogyasztása miatt. A gyártó ezért végül kénytelen volt egy nagyszabású tájékoztató kampányt indítani a megnyugtatásukra.

Hogyan készül?

Traszkovics Zsolt élelmiszermérnök, a DIATRA Mérnöki Iroda Kft. ügyvezetője a Dívány kérdésére elmondta, a termék alapja nem különbözik más cukorkákétól. „A trükk abban rejlik, hogy készítésekor a folyékony cukormasszát nagynyomású, 40 baros szén-dioxiddal dúsítják. Ez igen magas érték: viszonyításként még egy autó kerekében sincs több 2,5 barnál.”

A dúsítás után a masszát kihűtik, így a megszilárdult cukor az apró szén-dioxid buborékokat körbezárja. Az így kapott robbanós cukorkát ezután kisebb méretű darabokra őrlik.

„A jellegzetes pattogó hang és a nyelvünkön jelentkező bizsergő érzés annak köszönhető, hogy a nagynyomású gáz hirtelen távozik, amikor a cukorka elolvad a szánkban.”

A szakember hozzátette, természetesen teljesen alaptalan a feltételezés, hogy valaki felrobbanjon tőle, hiszen egy zacskó cukorkában feleannyi szén-dioxid sincs, mint egy pohár szénsavas üdítőben. Ettől függetlenül célszerű mértékkel fogyasztani, hiszen nevéhez híven rengeteg cukrot tartalmaz.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?