Nem biztos, hogy a keserűbb erősebb, ettől függ a kávéd koffeintartalma

Olvasási idő kb. 4 perc

Ha szükségünk van egy kis segítségre reggel, hogy felébredjünk, gyakran az első gondolatunk a kávé. De melyik formáját válasszuk? Mitől függ, hogy mennyi benne a koffein?

Ha úgy érzed, használhatatlan vagy a reggeli kávéd előtt, és elképzelhetetlen, hogy nélküle induljon a nap, akkor nem vagy egyedül. Magyarországon a felnőttek 85%-a rendszeresen kávézik, és többségünknek a reggeli rutin részét képezi a napindító kávé akár otthon, akár a munkahelyen, esetleg is-is. Gyerekkoromban nagyon nem értettem, a szüleim miért isszák azt a keserű fekete italt, aztán amikor elérkezett a hosszú éjszakai tanulások ideje fiatal felnőttként, bizony én is lelkesen iszogattam már, igaz, jó sok tejjel.

 Latte vagy eszpresszó

A magyar nők többsége egy felmérés szerint tejjel fogyasztja a kávét, tejeskávé vagy kapucsínó formájában, míg a férfiak nagyrészt maradnak inkább az eszpresszónál. Általános vélekedés, hogy ez utóbbi erősebb, de ez maximum az íz intenzitására igaz, mert a kávé élénkítő hatását kiváltó koffein mennyiségét a hozzáadott tej nem befolyásolja.

Sokunknál készül a kávé kotyogós kávéfőzőben
Fotó: Â eleonora galli / Getty Images Hungary

Milyen az erős kávé?

Ha erős kávéról beszélünk, érdemes különbséget tennünk ízének intenzitása és élénkítő hatása között. Az ízét befolyásolja a pörkölés, a kávé fajtája és az elkészítés módja, de a koffeintartalom nincs rá jelentős hatással. A koffein önmagában keserű, szappanos ízű anyag, de a kávé aromáját inkább a benne található savak határozzák meg. A kész ital koffeintartalma egyrészt attól függ, milyen fajtájú kávébabot használunk, másrészt attól, hogyan készítjük el. Erős kávé alatt legtöbben a telt, karakteres ízre gondolnak, ami a ristrettóra vagy az eszpresszóra jellemző, de olyan is akad, akinek minél keserűbb a kávé, annál jobb.

Mennyi koffein van a kávéban?

Egyetlen kávébabban körülbelül 6 milligramm koffein van, azonban ez a fajtától is függ. Az arabica kávé körülbelül 12 mg, míg a robusta kávé körülbelül 22 mg koffeint tartalmaz grammonként. De ezt nem csak a fajta, a termesztés helye is befolyásolja, mert minél magasabban fekszik a termőterület, annál kevesebb koffeint tartalmaz a termés. Ez azzal van összefüggésben, hogy a koffein a növények védekezését szolgálja a rovarokkal szemben, de a tengerszint feletti magasság növekedésével számuk egyre csökken, így a védekezésképpen termelt koffein szintje is alacsonyabb.

A pörkölés hatása

A koffein hő hatására lebomlik ugyan, de az igazság az, hogy a legtöbb pörkölési hőmérséklet túl alacsony ahhoz, hogy hatással legyen a koffeinszintre. Jelentősége inkább azért van, mert a folyamat során felszabadul a koffein, ami a nyers magokban a csersavhoz van kötve. A pörkölés közben a szemek vizet veszítenek, kitágulnak, és őrölhetővé válnak, és az, hogy ebből mennyit használunk, már egyáltalán nem mindegy.

Sokat számít, hogyan készül

A koffein vízben oldódó vegyület, és minél nagyobb felületen, minél tovább érintkezik a víz az őrleménnyel, annál nagyobb mennyiség tud kioldódni, de a kávénk koffeintartalmát nagyban befolyásolja, hogy milyen módszerrel készítjük el. Egy berlini termékminősítő intézet által elvégzett teszt során érdekes eredmények születtek:

Rövid kávék koffeintartalma:

  • ristretto (15 ml): 63,15 mg 
  • eszpresszó (25 ml): 68,25 mg
  • tűzhelyen készült eszpresszó (kotyogós, 30 ml): 49,2 mg 

Érdekesség, hogy 100 ml-re vetítve ezeknek magasabb a koffeintartalma, mint a hosszú kávéknak, annak ellenére, hogy rövidebb ideig készülnek. Egy ristretto 15, míg egy eszpresszó 25 mp alatt készül el.

Hosszú kávék koffeintartalma:

  • Filteres, csepegtető kávéfőzővel: 169,75 mg
  • Francia kávéfőzővel (french press): 225,75 mg
  • 8 órás hideg áztatással: 238 mg
  • 24 órás hideg áztatással: 280 mg

Ezekből egy adagra vonatkoznak az eredmények, ami 250 ml. A francia dugattyús és a csepegtetős kávéfőzőt gyakran használjuk otthon vagy a munkában is. A hideg kávé készítése még talán nem annyira elterjedt.

Egy bögrényi francia kávéfőzővel készített kávéban több a koffein, mint két eszpresszóban
Fotó: 10'000 Hours / Getty Images Hungary

Mennyi koffein biztonságos?

Ha nem hamis hosszú kávét iszunk, ami egy eszpresszó forró vízzel felöntve, akkor egy adag hosszú kávéval valójában több koffeint viszünk a szervezetünkbe, mint két eszpresszóval. Ezzel azért érdemes számolni, mert az egészségügyi szakemberek azt javasolják, hogy 200 mg-nál ne fogyasszunk többet egyszerre, és a napi bevitel ne haladja meg a 400 mg-ot. A fenti adatokat figyelembe véve napi 4 presszókávé vagy két hosszú kávé épp elég egy napra.

Egyéb koffeinforrások

Ha instant kávé mellett döntünk, azok általában kevesebb koffeint tartalmaznak, de a pontos adatot mindig feltüntetik a csomagoláson. Ha csak az íze miatt kávéznánk, akkor jó megoldás lehet a koffeinmentes kávé, de nem árt tudni, hogy a „mentesség” kb. 2 mg koffeint jelent csészénként. A napi fogyasztásnál érdemes figyelembe venni, hogy a tea, kóla, energiaitalok, csokoládé is tartalmaznak koffeint. Egy tábla étcsoki vetekedhet egy eszpresszóval is, így ezeket is kalkuláljuk bele a napi fogyasztásba.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Jakab Viktória
Jakab Viktória
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Rákot okozhat egy fontos vitamin, ha így szeded

A B12-vitamin a sejtosztódáshoz elengedhetetlenül szükséges. Azonban a nem megfelelően működő sejtek osztódását is serkenti, a kutatók pedig összefüggést látnak a B12-vitamin magas szintje és a daganatos megbetegedések között.

Testem

Sürgősen fordulj orvoshoz, ha ilyen a légzésed: rejtett okai lehetnek

A nehezedő légzést vagy a hirtelen fellépő fulladásérzést sokan hajlamosak a stresszre, a pánikra vagy a rossz kondícióra fogni, ám a szakorvosok arra figyelmeztetnek, hogy ez a tünet komoly veszélyeket rejt. A nehézlégzés mögött a tüdőbetegségeken kívül akár súlyos szívelégtelenség, vérszegénység vagy infarktus is állhat. De mikor tekinthető ártalmatlannak a kifulladás, és melyek azok a drámai kísérőtünetek, amelyek esetén egyetlen másodpercet sem szabad várni, hanem azonnal mentőt kell hívni?

Testem

Nem csak izomláz miatt feszülhet a vádli: ezzel a tünettel azonnal fordulj orvoshoz

A vádli feszülését és a láb duzzanatát a legtöbben elintézik annyival, hogy biztosan túl sokat sétáltak vagy elfáradtak a nap végére. Az orvosok azonban arra figyelmeztetnek, hogy ezek a hétköznapinak tűnő panaszok a mélyvénás trombózis legelső tünetei is lehetnek. Ha a vérrög elszabadul, az életveszélyes tüdőembóliához vezethet, ezért bizonyos jelek esetén tilos halogatni a segítséget. Utánajártunk, hogyan lehet megkülönböztetni az ártalmatlan izomlázat a trombózistól, és melyek azok a vészjelzések, amelyekkel azonnal orvoshoz kell fordulni.

Testem

Komoly bajt is jelezhet, ha nem érzed az illatokat: ilyen esetben sürgősen fordulj orvoshoz

A szaglás megromlását vagy elvesztését hajlamosak vagyunk egy egyszerű náthának vagy a COVID utóhatásának tulajdonítani, ám a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a háttérben sokszor komolyabb fül-orr-gégészeti vagy neurológiai betegségek állnak. Miközben az orrpolip vagy a krónikus arcüreggyulladás is elfojthatja az illatokat, a hirtelen, féloldali vagy kísérőtünetekkel jelentkező szaglásvesztés akár súlyos idegrendszeri problémát is jelezhet. Utánajártunk a szaglászavarok különböző típusainak, és annak, hogy pontosan mikor kell azonnal fül-orr-gégészhez fordulni.

Offline

Ide járt nyaralni a monarchia elitje: az Adria Nizzájának is nevezik

Pálmafák, századfordulós luxusvillák és a tenger morajlása: nem kell Franciaországig utaznod, ha igazi riviérai hangulatra vágysz. A horvátországi Kvarner-öbölben fekvő Opatiját nem véletlenül nevezték a Monarchia idején az Adria Nizzájának. Ez a csodálatos klímájú kisváros volt a császári udvar, az arisztokrácia és a művészek első számú menedéke. Itt épült fel az Adria legelső luxusszállodája is a Déli Vasút igazgatójának köszönhetően, amelynek Kristálytermében egykor maga Ferenc József és Sisi királyné is megfordult.

Életem

Vészjósló folyamat indult a magyar erdőkben: beavatkozást sürgetnek a szakemberek

A klímaváltozás, az egyre gyakoribb aszályos időszakok és az erdőtüzek kockázata miatt a magyar erdők jövője ma már nemcsak természetvédelmi, hanem társadalmi kérdés is. A szakértők szerint szemléletváltásra lenne szükség az erdőgazdálkodásban, mert hosszú távon nem lehet kizárólag gazdasági szempontok alapján kezelni az erdőket.

Offline

Emlékszel, mikor élt Bulgakov? Híres írók villámkvíze

Sokak egyik legkevésbé kedvelt iskolai tananyaga az írói életrajzok voltak. Egy-egy író születési és halálozási dátumának az ismerete azonban segíthet abban, hogy nagyjából elhelyezzük az adott alkotó pályaképét a fejünkben.