Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Sokan automatikusan a fogmosás után használják öblögetésre a szájvizet, ez azonban – mint kiderült – téves gyakorlatnak számít.
A megfelelő szájhigiénia elsajátítása számos kihívást tartogat, hiszen nem mindegy, hogy mivel, mennyi ideig és milyen technikával mosol fogat. A szájvízről legalább azt gondolná az ember, hogy nem nagyon lehet vele hibázni, de úgy tűnik, hogy mégis. A szakember elmondja, hogy mit kéne máshogy csinálnod.
Hogyan kell helyesen használni a szájvizet?
Lehet, hogy valahol azt hallottad, hogy a szájvizet mindig fogmosás után kell használni, te pedig azóta is vakon követed a szabályt, ami a páratlan frissesség és a tökéletes szájhigiénia illúzióját adja számodra, de ezzel igazából nem javítasz, hanem csak ronthatsz a helyzeten. Legalábbis a Lifehacker által idézett dr. Anna Peterson fogorvos szerint, aki nemrégiben a TikTokon osztotta meg azóta viharosan terjedő bölcsességét, melynek alapján a szájöblítőt közvetlenül az étkezések után vagy fogmosás előtt kéne használni.
„Miközben a fogkrémed körülbelül 1450 ppm (vagyis parts per million, ami azt jelenti, hogy rész a millióban) fluoridot tartalmaz, addig a szájvized csupán 220 ppm-et. Ez az alacsonyabb koncentráció nem elegendő ahhoz, hogy megvédje a fogaidat az ételekben és italokban lévő cukortól. Amikor fogmosás után szájvízzel öblögetsz, akkor lényegében a magasabb koncentrációjú fluoridot nagyon alacsony koncentrációjú fluoriddal öblíted le” – magyarázta a szakember.
Egy másik videójában dr. Peterson arra is kitért, hogy az étkezések után a bevitt cukor csökkenti a száj pH-értékét, amely így savassá válhat, és károsíthatja a fogakat. Ha ekkor mosol fogat, akkor csak szétoszlatod a savat a fogaidon, ami eróziót okozhat.
Ahhoz, hogy a fogaid kikerüljenek a veszélyzónából, elsőként szájvizet használj.”
Meglátásával egyébként nincs egyedül, hasonló konklúzióra jutott egy sor szakmai szervezet és tudományos folyóirat is.
Számít, hogy milyen szájvizet használok?
Valójában igen, hiszen léteznek kozmetikai és terápiás célú szájvizek is. Az Amerikai Fogászati Szövetség (ADA) szerint a két típus között lényeges különbség, hogy míg az előbbiek szerepe kimerül abban, hogy „átmenetileg visszaszorítsák a rossz leheletet”, az utóbbiak „aktív összetevőket tartalmaznak, amelyekkel olyan állapotok kezelhetők, mint a rossz lehelet, az ínygyulladás, a plakk-képződés és a fogszuvasodás.”
Az Egyesült Királyság Nemzeti Egészségügyi Szolgálata a fentiekkel összhangban azt közölte, hogy bár a fluoridtartalmú szájvizek segíthetnek megelőzni a fogszuvasodást, nem ajánlott közvetlenül fogmosás után használni őket, mert így lemoshatják a fogkrémben lévő koncentrált fluoridot, amely a fogaidon marad. A chicagói Water Tower Dental Care pedig egy mosogatós hasonlatba próbálta becsomagolni a lényeget:
„Ha fogmosás előtt használsz szájvizet, az olyan, mintha mosogatás előtt beáztatnád az edényeket. Ha viszont utána, az körülbelül olyan, mintha azután áztatnád be őket tisztítófolyadékba, hogy már meg lettek tisztítva.” Ugye, hogy milyen hiábavalónak tűnik?
