Megfagysz, amikor reggel beülsz az autóba? Így csinálj gyorsan meleget!

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Ismered azt az érzést, amikor egy zimankós téli reggelen beülsz az autóba, de mire beindul a fűtés, addigra már rég kockára fagytál? Többé nem kell így lennie!

Az autó gyors felmelegítéséhez nem elegendő, ha a legmagasabb fokozatra kapcsolod a fűtést, sőt ha ezzel indítasz, akkor csak hideg levegőt fog fújni az arcodba. Ezért is fontos megtanulnod, hogy téli körülmények között a klímaberendezést milyen beállításokkal érdemes használni. Ehhez most Jake Fishertől, a Consumer Reports amerikai fogyasztóvédelmi szervezet autótesztelési osztályának vezetőjétől kaphatsz praktikus tippeket, aki korábban egy ismert autógyártó klímarendszerén dolgozott.

Ha meleget akarsz, indulj útnak

„A modern autóknak nincs szükségük sok időre ahhoz, hogy felmelegedjenek az indulás után, ha viszont nem mozognak, akkor ez hosszú időbe telik” – mondja Fisher. Minél hamarabb indulsz útnak, annál hamarabb pörög fel a motor, és annál hamarabb kezdi el termelni a hőt, ami felfűti az utasteret.

Ne kapcsolj a legmagasabb fokozatra

Ha automata klímás autód van, akkor egyszerűen beállíthatod a kívánt hőmérsékletet, a rendszer pedig ezután ugyanolyan gyorsan felfűti a légteret, mint ha teljesen feltekernéd a fűtést. A működési elv itt is hasonló, mint a házakban használt termosztátoknál. A rendszer érzékeli az utastérbe befújt levegő hőmérsékletét, majd amikor az kellőképpen felmelegszik, megnöveli a ventilátor sebességét. Ám ha egyből magas fokozatra kapcsolsz és feltekered a ventilátort, akkor eleinte csak hideg levegőt fog fújni.

Nem mindegy, hogy milyen beállításokkal használod
Fotó: hiphotos35 / Getty Images Hungary

Ne nyomd ki a kompresszort

A legtöbb ember számára a klímakompresszort vezérlő gomb (amire az van ráírva, hogy „A/C”) egyet jelent a hideg levegővel, ezért nem is gondolnak rá, hogy télen is be kéne kapcsolni. Amikor azonban alacsony a hőmérséklet, van egy másik hasznos funkciója is: páramentesíti a levegőt. Ha tehát kinyomod, számolnod kell azzal, hogy könnyen bepárásodhatnak az autó ablakai.

„A kompresszor bekapcsolása ugyan lehűti a bejövő levegőt, de az újra felmelegszik, mielőtt belépne az utastérbe. Ez a folyamat eltávolítja a levegőből a nedvességet, amely egyébként a hideg üvegen pára formájában lecsapódva akadályozna a szabad kilátásban” – magyarázza Fisher, aki szerint fagypont alatti hőmérséklet esetén a klímakompresszor akkor is automatikusan kikapcsol, ha kijelző lámpája égve marad. Mint mondta, ha hűvös a kinti levegő, a klímának nem kell túl keményen dolgoznia, ezért nem terheli meg a motort, és nem növeli meg számottevően az üzemanyag-fogyasztást sem.

Mértékkel használd a levegőkeringetés funkciót

Az autó beindítása után erős késztetést érezhetsz arra, hogy bekapcsold a levegőkeringetést, hogy a meleg levegő mindenhova eljusson, de ezzel megint csak azt éred el, hogy nem fogsz kilátni a szélvédőn. „A kilégzéskor felszabaduló vízpárától bepárásodhatnak az ablakok. Minél többen ülnek az autóban, annál rosszabb lesz a helyzet” – mutatott rá Fisher. A szakember hozzátette, a párásodás ellen az is segíthet, ha résnyire lehúzol egy ablakot, vagy bekapcsolod a jégmentesítő funkciót, ami nagy mennyiségű meleg levegőt fúj a szélvédőre (és gyakran az első ablakokra is).

Gondolj a hátul utazókra is

Számodra talán kényelmesebb, ha a ventilátorok alacsony fordulatszámon pörögnek, de a meleg levegő így nem feltétlenül jut el az autó hátsó részébe, így az ott utazók fázni fognak. Ennek elkerülése végett a ventilátort állítsd magas fokozatra, még ha ez azzal is jár, hogy kicsit lejjebb kell venned a fűtést.

Ne aggódj a költségek miatt

Vannak, akik a nyári időszakban nem szeretik használni a klímát, mert emiatt az autó több üzemanyagot fogyaszt, így több pénzt is kell költeni rá. A jó hír, hogy a téli fűtés ezt nem befolyásolja (hacsak nem elektromos autód van). „A fűtéshez használt hőt az autó motorja termeli, ezért ha nem használod fel, az a hűtőn keresztül távozik. Akkor már inkább élvezd ki” – fűzte hozzá Fisher.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.

Testem

Ezért tör rád délután az édesség utáni vágy: komoly problémát jelezhet

Bár szinte mindenkivel előfordul, hogy ebéd után elnehezül, és legszívesebben azonnal valamilyen édesség után nyúlna, a rendszeresen visszatérő délutáni fáradtság- és cukorcsapda mögött komoly egészségügyi okok állhatnak. A szakemberek szerint ez a jelenség az inzulinrezisztencia egyik legtipikusabb és leginkább figyelmen kívül hagyott előszele lehet. Amikor a sejtek éheznek a hibás anyagcsere miatt, a szervezetünk kénytelen vészjelzéseket küldeni, ami drasztikus energiazuhanásban és kínzó nassolási vágyban nyilvánul meg. De hogyan működik ez a rejtett folyamat, milyen egyéb tünetekre kell figyelnünk, és hogyan törhetjük meg végleg ezt az ördögi kört?

Édes otthon

5 hőségtűrő növény az erkélyre: bírják a 40 fokot is

A nyári hőség és a hosszan tartó száraz időszakok sok kerttulajdonost és balkon-rajongót próbára tesznek: a cserepes növények gyorsan kiszáradnak, a forró burkolatok pedig tovább fokozzák a hőséget. Vannak azonban olyan virágok és dísznövények, amelyek meglepően jól viselik a napsütést és a ritkább öntözést.

Testem

Így jelez a tested, ha túl sok cukrot fogyasztasz

A finomított cukor korunk étrendjének egyik legnagyobb rejtett veszélyforrása, amely szinte észrevétlenül teszi tönkre az egészségünket. Sokan csak akkor eszmélnek fel, amikor már kialakult a túlsúly vagy a cukorbetegség, pedig a szervezetünk jóval korábban, apróbb jelekkel próbál figyelmeztetni a bajra. A hirtelen ránk törő délutáni fáradtságtól a makacs pattanásokon át az állandó nassolási vágyig számtalan tünet utalhat arra, hogy túl sok cukrot fogyasztunk.

Offline

Ha Kádár-kockában élsz, tudnod kell, miért ez az épület neve

Akár egy sütemény neve is lehetne, de semmi ehető nincs benne. A Kádár-kocka a vidéki Magyarország egyik legjellemzőbb épületformáinak egyike, mely meglepő módon nem Kádár Jánoshoz köthető, bár az általa fémjelzett korszak termelte ki a tömeges elterjedését.