Ezt itatják veled gyümölcstea címen

Olvasási idő kb. 2 perc

Megnézted már valaha a gyümölcsteák csomagolásán az összetevőket? Akkor bizonyára te is megdöbbentél, hogy némelyik milyen kevés gyümölcsöt tartalmaz. A szakember elmondja, miért.

Ha gyümölcsteát akarsz inni, az egyik legelemibb elvárásod az lehet, hogy minél több gyümölcsöt tartalmazzon, illetve minél jobban visszaadja annak az ízét, de ez a gyakorlatban ritkán szokott teljesülni.

Hogyan készül a gyümölcstea?

A Dívány által megkérdezett szakember, Traszkovics Zsolt élelmiszermérnök, a Diatra Mérnöki Iroda Kft. ügyvezetője azt mondja, a gyümölcsteák nem is hagyományos értelemben vett teák, hiszen nem a teacserje leveléből vagy rügyeiből, hanem jellemzően szárított gyümölcsdarabokból, virágszirmokból (például hibiszkuszból), esetleg kandírozott gyümölcsökből készülnek.

Idézőjel ikon

Mivel gyártásukhoz teacserjét nem használnak fel, más teákkal ellentétben nem tartalmaznak koffeint, ezért gyerekek is bátran fogyaszthatják őket.

Az élelmiszermérnök szerint a gyümölcsteák gyártásakor a gyümölcsöket előbb felaprítják, majd kiszárítják, melynek során nedvességtartalmuk nagy részét áramló meleg levegő segítségével távolítják el. A művelet következtében a gyümölcs nedvességtartalma olyan mértékben csökken, hogy az esetlegesen jelen lévő mikroorganizmusok életműködése teljesen leáll. A termék így stabilabbá válik és hosszabb ideig eltartható marad. A szárított gyümölcsüket, virágokat ezután a receptúra szerinti mennyiségben keverik össze, és gyakorlatilag kész is van a termék.

Traszkovics Zsolt kiemelte: a kereskedelemben kapható gyümölcsteák többségében aromák is találhatók, melyek a gyümölcsös jelleget hivatottak intenzívebbé tenni. „Természetesen aromák hozzáadása nem feltétlenül szükséges, de mivel szárítás közben a víztartalommal együtt a gyümölcsben lévő aromaanyagok egy része is távozik, a gyártók az intenzívebb gyümölcsös íz és illatélmény érdekében gyakran alkalmazzák őket.”

A gyümölcstea valójában nem is igazi tea
Fotó: carlosgaw / Getty Images Hungary

Vannak olyan gyümölcsteák, amelyekhez más adalékanyagokat, például édesítőszereket, savanyúságot szabályozó anyagokat is felhasználnak. Ezek szintén az ízhatás fokozását szolgálják.

Mennyi gyümölcs van benne?

„Minél magasabb gyümölcstartalmú egy termék, szakmai szempontból annál minőségibbnek tekinthető” – szögezi le a szakember, aki szerint természetesen itt a névadó gyümölcs aránya a mérvadó. (Ez azért lényeges, mert egy meggytea például almát is tartalmazhat, ami jóval olcsóbbá teszi.) A pontos mennyiség a csomagolásról olvasható le, ahol az összetevők listájában százalékos formában kell szerepelnie.

„A gyümölcstartalom változó tud lenni, 1-2 százaléktól akár 60-70 százalékig terjedhet. Ha az érték alacsonyabb, a gyümölcstea jellegét leginkább a hozzáadott aroma határozza meg, de a fentebb ismertetett okokból valamennyi aroma szinte mindegyik termékbe kerül. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a teát vízzel kell hígítani, ami még 100 százalékos gyümölcstartalom esetén is hatással lenne az ízére. Így is lehet finom, de aromák nélkül nem lesz átható. A vevők pedig azt szeretnék, hogy minél intenzívebb legyen az íze” – magyarázta az élelmiszermérnök.

Ha nem hiszed, próbáld csak ki: szeletelj fel egy gyümölcsöt, szárítsd ki, majd tedd forró vízbe. Így megtapasztalhatod, hogy egy igazi gyümölcstea mennyiben különbözik a bolti változattól, amibe aromák is kerülnek.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Két ország vitatkozott ezen a pici sziklán: felváltva tűztek zászlót a Hans-szigetre

Mindössze 130 hektár, és még kopár meg lakatlan is, mégis két ország csaknem ötven évig vitázott rajta – a Hans-szigeti konfliktus azonban nem pont úgy zajlott, ahogyan azt egy határvitáról „elvárnánk”. Noha a felek között hosszú ideig politikai kérdéssé vált az ügy, nézőpontjaikat egészen békés módon közelítették egymáshoz.

Szülőség

Újszülöttek pelenka nélkül: nem ősanyaság, ez az EC

Az EC, azaz elimination communication – magyarul Természetes Csecsemőhigiénia – a baba jelzéseire és természetes ürítési ritmusára épülő szemlélet. A lényege, hogy a pelenka rutinszerű használata helyett a szülő a megfelelő pillanatban kínál fel ürítési lehetőséget a gyereknek. Az ilyen fajta együttműködés akár már az első hónapokban elkezdődhet.

Offline

A világ első női detektíve mentette meg Lincolnt a haláltól

Amikor a huszonhárom éves, megözvegyült Kate Warne 1856-ban besétált Amerika leghíresebb nyomozóirodájába, a férfiak vélhetően csak mosolyogtak rajta, ő azonban történelmet írt. Nemcsak ő lett a világ legelső női magánnyomozója, ő mentette meg Abraham Lincolnt egy merénylettől is.

Testem

Nem csak a szívednek tesz jót: ez a mozgásforma megállítja a hajhullást

A rendszeres kardiómozgás javítja a vérkeringést, ezáltal jót tesz a szívnek, de a hajhagymákhoz is több oxigén és tápanyag jut, ami azok egészségének alapja. Emellett segít levezetni a stresszt, vagyis csökkenti a kortizolszintet, ezzel tovább támogatva a haj növekedési ciklusának zavartalanságát.

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.