Pinokkió után szabadon: Mi történne, ha lenyelne egy bálna?

Olvasási idő kb. 3 perc

Fogadjunk, hogy most már téged sem hagy nyugodni a kíváncsiság! Mutatjuk, mi lenne a legvalószínűbb forgatókönyv, ha valamilyen balszerencsés véletlen folytán egészben lenyelne egy bálna.

Jónás és Pinokkió története azt sugallja, hogy lenyelésed után addig ücsörögnél a bálna gyomrában, míg végül sértetlenül kiköpne. A valóság ezzel szemben az, hogy a bálna belsejében lévő körülmények a legkevésbé sem optimálisak az ember túléléséhez. Vigasztaljon a tudat, hogy annak, hogy ilyen helyzetbe kerülj, igen kicsi a valószínűsége.

Előfordult már ilyen eset? 

A Salon riportere, bizonyos Ben Shattuck még 2012-ben vetette bele magát a New Bedford Bálnászati Múzeum feljegyzéséibe, de egyetlen arra vonatkozó bizonyítékot sem talált, hogy valaha is élve nyelt volna le valakit egy bálna. Bár számos esetben előfordult, hogy az állatok megharapták a bálnavadászokat, vagy különféle sérüléseket okoztak – olykor halálosat is –, de egyszer sem a lenyelésük miatt, írja a HowStuffWorks.

És hogy mi az igazság James Bartley történetéből? A legenda szerint a matróz a 19. században a Falkland-szigeteknél járt egy bálnavadász hajóval, amikor élve lenyelte egy bálna. Néhány nappal később aztán a legénység elejtette az állatot, így Bartley kiszabadult, és nemcsak hogy életben maradt, hanem a bálna gyomorsavaitól még az arcbőre is világosabb lett. Ez nem véletlenül hangzik hihetetlenül, a történetről ugyanis kiderült, hogy totális kamu. A beszámoló egy levélből származott, amit állítólag egy másik matróz írt, a későbbi kutatások azonban bebizonyították, hogy a hajón nem utazott James Bartley nevű személy, ráadásul szó sem volt bálnavadászatról. Ezt erősítette meg a kapitány felesége is, aki szerint az eset soha nem történt meg, és csupán az unatkozó legénység szórakoztatását szolgálta.

A méretük ijeszőten hat, de az ember nem szerepel az étlapjukon
Fotó: Allvisionn / Getty Images Hungary

Ez történne, ha lenyelne egy bálna

Oké, de elméletben azért lehetséges lenne, hogy lenyeljen egy bálna, hiszen mégiscsak hatalmas a szája? Vegyük a példának okáért a fog nélküli sziláscetet, amely a világ egyik legnagyobb élőlénye. Ez eddig rendben is van, csakhogy a nyelőcsöve nagyon szűk, így maximum a planktonok férnek át rajta, a toroknyílása pedig nagyjából akkora átmérőjű, mint egy kosárlabda.

A fogas bálnáknál, így a nagy ámbráscetnél már máshogy néz ki a képlet, hiszen egészben nyelik le prédáikat, köztük a tintahalakat és a fókákat. Ha hasonló sorsra jutnál, a kaland rövid véget érne, mert ahogy eljutnál az állat négy gyomra közül az elsőbe, a gyomorsav gyorsan kikezdene, illetve szűkében lennél a levegőnek is. De egyébként is valószínűbb, hogy át sem jutnál a bálna éles fogain, amelyek nagyjából olyan hosszúak, mint egy-egy méretes steakkés. Azok a bálnavadászok, akik a közelükbe kerültek, gyakran a karjukkal vagy az életükkel fizettek érte.

Az amerikai Michael Packardnak ehhez képest hatalmas mázlija volt, amikor júniusban a Massachusetts állambeli Provincetown közelében homárhalászat közben hirtelen bekapta egy bálna. A férfi biztosra vette, hogy itt a vég, de az állat rövidesen elkezdte rázni a fejét, felúszott a felszínre, majd egyszerűen kiköpte. Packard mintegy 30-40 másodpercet tölthetett a hosszúszárnyú bálna szájában, és közben csak a térde húzódott meg. A szokatlan incidens valószínűleg azért történt, mert egyszerűen rosszkor volt rossz helyen: amikor az állat szélesre tátotta a száját, hogy egy halrajból táplálkozzon.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Rákot okozhat egy fontos vitamin, ha így szeded

A B12-vitamin a sejtosztódáshoz elengedhetetlenül szükséges. Azonban a nem megfelelően működő sejtek osztódását is serkenti, a kutatók pedig összefüggést látnak a B12-vitamin magas szintje és a daganatos megbetegedések között.

Testem

Sürgősen fordulj orvoshoz, ha ilyen a légzésed: rejtett okai lehetnek

A nehezedő légzést vagy a hirtelen fellépő fulladásérzést sokan hajlamosak a stresszre, a pánikra vagy a rossz kondícióra fogni, ám a szakorvosok arra figyelmeztetnek, hogy ez a tünet komoly veszélyeket rejt. A nehézlégzés mögött a tüdőbetegségeken kívül akár súlyos szívelégtelenség, vérszegénység vagy infarktus is állhat. De mikor tekinthető ártalmatlannak a kifulladás, és melyek azok a drámai kísérőtünetek, amelyek esetén egyetlen másodpercet sem szabad várni, hanem azonnal mentőt kell hívni?

Testem

Nem csak izomláz miatt feszülhet a vádli: ezzel a tünettel azonnal fordulj orvoshoz

A vádli feszülését és a láb duzzanatát a legtöbben elintézik annyival, hogy biztosan túl sokat sétáltak vagy elfáradtak a nap végére. Az orvosok azonban arra figyelmeztetnek, hogy ezek a hétköznapinak tűnő panaszok a mélyvénás trombózis legelső tünetei is lehetnek. Ha a vérrög elszabadul, az életveszélyes tüdőembóliához vezethet, ezért bizonyos jelek esetén tilos halogatni a segítséget. Utánajártunk, hogyan lehet megkülönböztetni az ártalmatlan izomlázat a trombózistól, és melyek azok a vészjelzések, amelyekkel azonnal orvoshoz kell fordulni.

Testem

Komoly bajt is jelezhet, ha nem érzed az illatokat: ilyen esetben sürgősen fordulj orvoshoz

A szaglás megromlását vagy elvesztését hajlamosak vagyunk egy egyszerű náthának vagy a COVID utóhatásának tulajdonítani, ám a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a háttérben sokszor komolyabb fül-orr-gégészeti vagy neurológiai betegségek állnak. Miközben az orrpolip vagy a krónikus arcüreggyulladás is elfojthatja az illatokat, a hirtelen, féloldali vagy kísérőtünetekkel jelentkező szaglásvesztés akár súlyos idegrendszeri problémát is jelezhet. Utánajártunk a szaglászavarok különböző típusainak, és annak, hogy pontosan mikor kell azonnal fül-orr-gégészhez fordulni.

Offline

Ide járt nyaralni a monarchia elitje: az Adria Nizzájának is nevezik

Pálmafák, századfordulós luxusvillák és a tenger morajlása: nem kell Franciaországig utaznod, ha igazi riviérai hangulatra vágysz. A horvátországi Kvarner-öbölben fekvő Opatiját nem véletlenül nevezték a Monarchia idején az Adria Nizzájának. Ez a csodálatos klímájú kisváros volt a császári udvar, az arisztokrácia és a művészek első számú menedéke. Itt épült fel az Adria legelső luxusszállodája is a Déli Vasút igazgatójának köszönhetően, amelynek Kristálytermében egykor maga Ferenc József és Sisi királyné is megfordult.

Életem

Vészjósló folyamat indult a magyar erdőkben: beavatkozást sürgetnek a szakemberek

A klímaváltozás, az egyre gyakoribb aszályos időszakok és az erdőtüzek kockázata miatt a magyar erdők jövője ma már nemcsak természetvédelmi, hanem társadalmi kérdés is. A szakértők szerint szemléletváltásra lenne szükség az erdőgazdálkodásban, mert hosszú távon nem lehet kizárólag gazdasági szempontok alapján kezelni az erdőket.

Offline

Emlékszel, mikor élt Bulgakov? Híres írók villámkvíze

Sokak egyik legkevésbé kedvelt iskolai tananyaga az írói életrajzok voltak. Egy-egy író születési és halálozási dátumának az ismerete azonban segíthet abban, hogy nagyjából elhelyezzük az adott alkotó pályaképét a fejünkben.

Édes otthon

Kevesen ismerik a trükköt: konyhai hulladékkal festheted át kerted legszebb virágát

A hortenzia nemcsak az óriási, látványos viráglabdáival hívja fel magára a figyelmet, hanem egy egészen különleges, kaméleonszerű tulajdonságával is: képes megváltoztatni a színét. Ha unod a megszokott árnyalatokat, nem kell drága vegyszerek után nyúlnod a boltban. Csupán a talaj pH-értékét kell módosítanod, amit egyszerű konyhai és kerti hulladékokkal – például kávézaccal, tojáshéjjal vagy épp a kerti sütögetésből megmaradt hamuval – is könnyedén elérhetsz. Eláruljuk a legpraktikusabb házi trükköket, amikkel te magad határozhatod meg, hogy kék vagy éppen rózsaszín virágok díszítsék a kertedet.