Így csempéssz réti hangulatot a kertbe: vadvirágok a kertész ajánlásával

Olvasási idő kb. 5 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Ha szereted a virágoktól roskadó, színekben gazdag, buja réteket, amelyek hónapokon keresztül vonzzák a lepkéket és méheket, akkor itt az ideje, hogy egy kis réti hangulatot csempéssz a kertedbe. A kertészmérnök elmondja, hogyan csináld.

Az ápolt, harsogó zöld pázsit kiváló felület sportoláshoz, nyári csendes pihenőkhöz, ez nem vitás. Ám ha a környezet szempontjából is megvizsgáljuk a kertünkben lévő fajokat, a rendelkezésre álló helyet, és figyelembe vesszük a méhlegelők egyre égetőbb problémáját, akkor kitűnik, hogy érdemes a virágos rétek növényei felé nyitni. „A szigorú, gyakran egyhangú gyepfelületeket felváltva kertünkben is helyet kaphatnak a vadvirágok. Ezzel segíthetjük a rovarok általi beporzást, a betegségek elleni védekezést, a talajminőség védelmét, az éghajlat-szabályozást és a biodiverzitást (vagyis a biológiai sokféleséget)” foglalta össze a Díványnak Megyeri Szabolcs kertészmérnök.

Miért érdemes vadvirágos kerteket létrehozni?

„Több szempontból is ajánlani tudom a természetközeli, vadvirágos kert kialakítását: nemcsak menedéket nyújt az élővilág számára, hanem megvédi a talajt a túlzott párolgástól, miközben a virágok kiváló táplálékforrásként szolgálhatnak a rovarok számára – kiemelten az olyan fajoknak, amelyek élőhelyére veszélyt jelenthet a növényvédő szerek túlzott használata. A megfelelő növények nevelésével kertünkbe csalogathatjuk egyre féltettebb kincseinket, a méheket is. Más fajok pedig több madárnak és emlősnek adhatnak táplálékot, amelyek ugyancsak menedékre lelhetnek kertünkben” – válaszolta meg a kérdést Megyeri Szabolcs, aki szerint mindezeken túl nem elhanyagolható a kert dekorativitásának, hangulatának emelése sem.

Idézőjel ikon

Egy virágokkal, zümmögő méhekkel, lepkékkel teli kert sok esetben szívmelengetőbb látvány, mint a merev, jellemzően geometriai formákat követő gyepfelületek.

Megyeri Szabolcs kertészmérnök
Fotó: Gábor Szabó

Milyen hely ideális a létrehozásához?

A kertészmérnök szerint a legtöbb erre alkalmas faj a kifejezetten napos, meleg élőhelyeket kedveli, amelyeket naponta legalább 6 órán keresztül ér a napfény. Szintén fontos, hogy a talaj morzsalékos legyen és jó vízáteresztő képességgel rendelkezzen, mivel a virágos réteket alkotó fajok jellemzően nem bírják a pangó vizet. „Érdemes megvizsgálni, hogy a választott növény a természetben milyen körülmények között él. Ha természetközeli kertet hozunk létre, számos esetben tapasztalhatjuk, hogy a kiszemelt fajok hazánk rétjein is megtalálhatók. Több fajhoz így természetes környezetükből kiemelve is hozzá lehet jutni, a művelet azonban kellő körültekintést igényel, mert gyakran természetvédelmi területeken élnek, és akaratlanul is tönkretehetjük vele a környező növényállományt” - figyelmeztet a szakember.

Az alapfajok fajtái a legtöbb kertészetben kaphatók, ráadásul kifejezetten kertekhez lettek nemesítve, ezért Szabolcs inkább ezt a megoldást javasolja. Példaként a cickafarkot (Achillea millefolium) hozta fel, amely vadon is megtalálható hazánkban, de az árudákban számos fajtája közül lehet válogatni. „Léteznek piros, sárga, fehér rózsaszín változatok is, melyek sokkal mutatósabbak, mint az alapfaj.”

Hogyan kezdjek hozzá?

A válasz egyszerű, egy ilyen kerthez ugyanis nem kell hatalmas terület, ahogy nem feltétel a kiváló talajminőség sem. „Ahogyan említettem, elég, ha a talajvíz rendszeresen el tud folyni és a terület napfényes helyen van. A későbbiekben örömmel fogjuk tapasztalni, hogy a házi vadvirágos rét lényegesen alacsonyabb fenntartási költségekkel bír, mint más kerttípusok, illetve sok időt, energiát sem vesz el tőlünk” – emelte ki Szabolcs.

A réti hangulatot idéző kertek egész nyáron át színpompás látványt nyújtanak
Fotó: pixabay.com

Ha megvan az alkalmas terület, akkor kezdésként lazítsd fel a talajt 10-15 centiméteres mélységben. Ez azért lényeges, hogy a növények gyökerei akadálytalanul tudjanak fejlődni, de egyúttal lehetővé teszi a gyomok eltávolítását is. A következő lépésben jöhet a virágok kiválasztása. A kertészeti árudákban számos magkeverék kapható, melyekkel különféle hangulatokat teremthetsz, de böngészhetsz szín szerint (van például magyar kékvirágkeverék), vagy akár gyógynövényekből álló magkeveréket is találhatsz. Ezután már nincs más dolgod, mint elvetni a magokat. „Arra érdemes ügyelni, hogy szórva vessük őket – ahogy a természetben is nőnek –, de azért ne túl sűrűn, hogy a csírázó növényeknek legyen elég helyük a megfelelő fejlődéshez.”

A magvetésen kívül van más alternatíva is?

A magvetett növények igazán látványosak, de tény, hogy a virágzásukra hetekig kell várni. Amennyiben ennél hamarabb szeretnél a vadvirágok látványában gyönyörködni, válassz konténeres élő növényeket, melyeket jellemzően virágzásukkor árusítanak. „Nagy előnyük, hogy az árudában vagy a webáruházak honlapjain kifejlődve, virágosan láthatjuk őket, illetve bármikor elültethetők. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a magvetés és az ültetés nem egymást kizáró tényezők. Természetesen a két módszert párhuzamosan alkalmazva is nagyszerű természetközeli kertek alakíthatók ki” – tette hozzá Szabolcs.

Milyen fajok alkalmasak a célra?

Vannak fajok, amelyeket magként vagy magkeverékekben ajánlott beszerezni, mivel csak vetett formában fejlődnek ki ideálisan. Ilyen például a pipacs (Papaver rhoeas), vagy sokak kedvence, a kék búzavirág (Centaurea cyanus).

„Azt lehet mondani, hogy a legtöbb faj és fajta viszont készre nevelt konténeres növényként megvásárolva, majd kiültetve nevelhető a legbiztosabban. Erre jó példa a már fent említett cickafark (Achillea filipendula), de mindenképpen ajánlom a macskamenta (Nepeta sp.) fajokat, a pipitérfajtákat (Anthemis sp.), a veronikákat (Veronica teucrium), a zsályaféléket, a mirigyes pereszlény (Calamintha nepeta) fajtákat és a szamárkenyeret (Echinops ritro) is. Ezek közül számos növény őshonos nálunk, így alkalmazkodott a magyar klímához, ezáltal minden gond nélkül nevelhető a kertben.”

A felsorolt növények kiegészíthetők még hasonló, réti hangulatot kölcsönző fajokkal, úgymint a bíbor kasvirág (Echinacea purpurea), az ősszel tündöklő őszirózsák (Aster dumosus, Aster novi-belgii, Aster novi-angliae) vagy a nyári virágzású küllőrojt (Erigeron sp.).

A réti hangulat évelő dísznövényekkel is elérhető
Fotó: Karen Johnsonyard

Vannak fűfélék is, amik jól mutatnak ilyen társításban?

Ahogy a fűfélék elterjedtek a magyar réteken, úgy a vadvirágos kert is befogadja őket. A fűfajokra igen magas ellenálló képesség, továbbá magas díszítőérték jellemző, így a virágos növények közé telepítve tovább fokozhatják a buja, réti hangulatot. Ha erre a célra keresel fajokat, akkor a kertészmérnök a csenkeszeket (Festuca sp.), az árvalányhaj (Stipa sp.) fajokat és a közepes rezgőfüvet (Briza media) ajánlja.

Milyen ápolást igényel a vadvirágos kert?

Ez a kerttípus kifejezetten kis igényű és alacsonyak a fenntartási költségei is. „Talán a legegyszerűbben úgy tudnám megfogalmazni, hogy a vetés, ültetés után fontos a rendszeres öntözés. Később viszont, amikor minden növény megtalálta a saját életterét, már csak az aszályos időszakokban kell öntözni. Az évelő növényeket és fűféléket a dúsabb hajtásképzés és virágzás érdekében érdemes évente egyszer megmetszeni” – tanácsolta zárásként Szabolcs.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sokan nem tudják, hogy visszafordítható ez a látást érintő népbetegség: a műtét lehet a megoldás

Világszerte a szürkehályog felelős a legtöbb látásvesztéssel járó megbetegedésért, amely az idősödő társadalomban egyre több embert érint. Sokan mégis halogatják a vizsgálatot, pedig a fehérjék összecsomósodása miatt kialakuló lencsehomályosodást semmilyen gyógyszer vagy szemüveg nem tudja megállítani. A modern szemészet segítségével azonban ez az állapot teljesen visszafordítható: az ultrahangos és lézeres mikroműtéti technikák nemcsak biztonságosan és gyorsan adják vissza a tiszta látást, de a beültetett csúcstechnológiás műlencsékkel a korábbi fénytörési hibák is korrigálhatók.

Testem

Hiába szeded, ártasz vele: így fordul a D2-vitamin tested ellen

A D-vitamin fontosságát ismerjük, de kevesebbet tudunk annak formáiról. A táplálékkiegészítőkben többnyire D2 formával találkozhatunk, amelyről friss kutatások azt találták, hogy gátolja a D3 forma hasznosulását, ezzel rontva a D-vitaminból képzett kalcitriol nevű, hormonhatású vegyület előállítását.

Világom

Egy lélek sem lakik a menekülő keresztények szigetén: ma már csak egy magányos templom őrzi Nozaki titkát

Több mint 250 éven át titokban őrizték hitüket azok a japán keresztények, akik a hatóságok elől az ország legtávolabbi szigeteire menekültek. Nozaki az egyike volt azoknak az elszigetelt menedékhelyeknek, ahol a kereszténység követői a vallási tilalom ellenére is fenn tudták tartani közösségeiket. Noha a Nagaszaki prefektúrához tartozó apró sziget ma már lakatlan, különös múltja miatt mégis sokan kíváncsiak rá.

Világom

Betiltották a középkorban a gombot: nők nem viselhették

A pazarlás visszaszorítása érdekében egészen szélsőségesnek tűnő rendelkezések korlátozták a középkori olasz városok lakóinak kinézetét. Többek között gombot sem hordhatott mindenki, de a hajviseletet és az otthoni öltözködést is szabályok közé szorították.