Tudod, miért van az autóban a kapaszkodó? Nem azért, amire először gondolnál...

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Az ajtó feletti kapaszkodó gyakorlati szerepe általában abban merül ki, hogy az utasok belecsimpaszkodnak az éles kanyarokban, pedig ennek semmi köze nincs eredeti funkciójához.

A kapaszkodó, amely a vezetőoldali kivételével az összes ajtó felett megtalálható, a mai napig ott van a legtöbb autóban, mégis nagyon kevesen tudják, hogy valójában mire való. Hogy a gyártók eredetileg milyen célra szánták, annak a Mental Floss járt utána.

Kényelmi szempontok szülték

A technology.org szerint a fogantyú eredetileg azért került az ajtó fölé, hogy megkönnyítse a ki- és beszállást, ami nemcsak a magas járműveknél lehet hasznos, hanem például az ülésre való leereszkedéskor is – különösen a fogyatékkal élők, idősek és várandósok számára, akik korlátozva vannak a mozgásukban.

A Ford egyik mérnöke, Jared Glaspell 2003-ban a Detroit News kérdésére idézte fel, hogy a Mercury Monterey modell tervezése közben terhesnek öltözve végzett szimulációkkal tesztelte, miként lehetne kényelmesebbé tenni a járművet a kismamák utazásához. Így hasított bele a felismerés, hogy a ki- és beszálláshoz több kapaszkodóra lenne szükség.

Sokan csak fogasnak használják
Fotó: rawintanpin / Getty Images Hungary

Arra, hogy a vezetőoldalon miért nincs kapaszkodó, többféle magyarázat is van. A nodum.org kiemeli, hogy a kormánykerék egyfajta rögtönzött kapaszkodóként is működhet, és az amúgy is csak útban lenne, ha az ajtó feletti fogantyút megmarkolva emelkednél ki az autóból, vagy süllyednél bele az ülésbe. A sofőrök ráadásul késztetést érezhetnének, hogy útközben is megfogják, így csak egy kézzel tudnának vezetni, ami biztonsági kockázatot jelentene.

Röviden tehát a kapaszkodó elsődlegesen kényelmi funkciót tölt be, és nem arra szolgál, hogy elfehéredő ujjakkal csüngj rajta, amikor eluralkodik rajtad a félelem egy éles kanyarban.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.

Testem

Ezért tör rád délután az édesség utáni vágy: komoly problémát jelezhet

Bár szinte mindenkivel előfordul, hogy ebéd után elnehezül, és legszívesebben azonnal valamilyen édesség után nyúlna, a rendszeresen visszatérő délutáni fáradtság- és cukorcsapda mögött komoly egészségügyi okok állhatnak. A szakemberek szerint ez a jelenség az inzulinrezisztencia egyik legtipikusabb és leginkább figyelmen kívül hagyott előszele lehet. Amikor a sejtek éheznek a hibás anyagcsere miatt, a szervezetünk kénytelen vészjelzéseket küldeni, ami drasztikus energiazuhanásban és kínzó nassolási vágyban nyilvánul meg. De hogyan működik ez a rejtett folyamat, milyen egyéb tünetekre kell figyelnünk, és hogyan törhetjük meg végleg ezt az ördögi kört?

Édes otthon

5 hőségtűrő növény az erkélyre: bírják a 40 fokot is

A nyári hőség és a hosszan tartó száraz időszakok sok kerttulajdonost és balkon-rajongót próbára tesznek: a cserepes növények gyorsan kiszáradnak, a forró burkolatok pedig tovább fokozzák a hőséget. Vannak azonban olyan virágok és dísznövények, amelyek meglepően jól viselik a napsütést és a ritkább öntözést.

Testem

Így jelez a tested, ha túl sok cukrot fogyasztasz

A finomított cukor korunk étrendjének egyik legnagyobb rejtett veszélyforrása, amely szinte észrevétlenül teszi tönkre az egészségünket. Sokan csak akkor eszmélnek fel, amikor már kialakult a túlsúly vagy a cukorbetegség, pedig a szervezetünk jóval korábban, apróbb jelekkel próbál figyelmeztetni a bajra. A hirtelen ránk törő délutáni fáradtságtól a makacs pattanásokon át az állandó nassolási vágyig számtalan tünet utalhat arra, hogy túl sok cukrot fogyasztunk.

Offline

Ha Kádár-kockában élsz, tudnod kell, miért ez az épület neve

Akár egy sütemény neve is lehetne, de semmi ehető nincs benne. A Kádár-kocka a vidéki Magyarország egyik legjellemzőbb épületformáinak egyike, mely meglepő módon nem Kádár Jánoshoz köthető, bár az általa fémjelzett korszak termelte ki a tömeges elterjedését.