Mi a titka ennek a rózsaszín tónak?

Olvasási idő kb. 1 perc

Az ausztráliai Middle-szigeten található Hillier-tónak van egy, pontosabban inkább két különös sajátossága: partjait hófehér sókristályok borítják, és ami még furcsább: vize élénk rózsaszín árnyalatokban pompázik.

A 600 méter hosszú és közel 250 méter széles tó létezéséről 1802-ben egy Matthew Flinders nevű brit felfedezőnek köszönhetőn értesülhetett a világ, azóta pedig Ausztrália egyik népszerű turistalátványosságává vált. De honnan eredhet sajátos színe? Talán csak érzékcsalódás? Vagy valamilyen vegyi szennyezés eredménye? Az élet nagy kérdéseit boncolgató sorozatunkból megtudhatod a titok nyitját!

Mi okozza a jelenséget?

A felülről nézve egészen vibráló, rágógumiszínű víz nem az érzékek játéka miatt ölt ilyen sajátos árnyalatot, kimerve ugyanis továbbra is megtartja színét. A magyarázat sokkal inkább abban keresendő, hogy a tónak rendkívül magas a sótartalma, akárcsak a Holt-tengeré, így csak néhány mikroorganizmus él meg benne. A Howstuffworks szerint közéjük tartozik a Halobacterium, illetve a Dunaliella salina elnevezésű alga is, amely nagy mennyiségben karotenid vegyületeket termel. A tó vizét ezek a pigmentek színezik el.

Mennyire veszélyes?

Egyáltalán nem! A bizarr szín ellenére a tóban biztonságosan lehet fürdeni. Ez azonban nem ajánlott és nem is engedélyezett az illetékes ausztrál környezetvédelmi hivatal jóváhagyása nélkül. A világon egyébként több rózsaszín tó is létezik. Idetartozik a szenegáli Retba-tó, a spanyolországi a Las Salinas de Torrevieja, valamint a karib-tengeri Bonaire szigeten lévő Pekelmeer, ahol bónuszként rózsaszín flamingókat is láthatsz. 

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.