Kémia a lakásban: így működnek a fertőtlenítőszerek

Talán tíz évvel ezelőtt a mellettünk lévő iskolában életét vesztette egy takarítónő, aki a nagyobb hatékonyság kedvéért összeöntötte a különböző tisztítószereket egy vödör vízben. Nem mondta el neki senki, hogy ha lúgot és savat összekever – mondjuk hipót vagy Domestost sósavval, esetleg vízkőoldóval –, akkor olyan veszélyes klórgáz fejlődik, ami roncsolja a tüdőt, és legrosszabb esetben halálhoz vezet. 2012-ben az Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálat adatai szerint Magyarországon 101 ember szenvedett klórmérgezést, többségük háziasszonyként a saját otthonában. Nem csoda: átlagemberként nem igazán tudjuk, milyen vegyületek is találhatók az otthon tárolt vegyszereinkben. Meg egyáltalán: mi az, hogy sav, mi a manó az a lúg, és mégis mi bajuk van egymással?

Savas tisztítószerek: mire jó az ecet?

A savak tulajdonképpen körülvesznek minket: a DNS és a C-vitamin is sav, ahogyan a gyomorsav is az, benne van a nevében. Minket azonban most azok érdekelnek, amelyek a takarításban is használatosak. A legelső ilyen az ecet, ami kiválóan oldja a vízkövet. Az ecetsav alaposan felhígított (10 vagy 20 százalékos) formában kerül a boltok polcaira, így már nem érvényesülnek azok a szemet és torkot maró mellékhatások, amik a tömény ecetsav sajátjai. Az ecet alkalmazása során feloldja a kicsapódott oldhatatlan sókat (azaz a vízkövet), így már nem ragaszkodnak annyira az adott felülethez, és lemoshatóvá válnak. Emellett elpusztít egy sor baktériumot, azokat is, amelyek ellenállnak az antimikrobális szereknek (a koronavírus kórokozóját nem). A hatás eléréséhez harminc percre van szükség.

A többi savas tisztítószerhez képest az ecet kifejezetten pénztárca- és környezetbarát szer, ám jó tudni, hogy szódabikarbónával vagy sütőporral (mindent egybevéve karbonátokkal) keverve habzó, fortyogó elegyet alkot: szén-dioxid és víz keletkezése mellett fém-acetátok jönnek létre, ilyenkor lehetőleg ne hajoljunk közel hozzá és ne lélegezzünk mélyeket. A legfontosabb tudnivaló mégis az, hogy az ártalmatlannak tartott ecetet soha ne öntsük lúgot tartalmazó fehérítőszerekhez vagy a szokásos felmosásnál a hipóhoz, mert a már említett veszélyes klórgáz képződése kezdődik meg.

Mire jó a sósav?

Nagyon sokféle sav létezik, a takarításban leggyakrabban használtak a szulfaminsavak, foszforsavak és a nagyágyú, a sósav. Használatuk során az oldhatatlan sókból oldhatók képződnek, de szén-dioxid is felszabadul, tehát a szellőztetés alapvető fontosságú. A sósav maga a hidrogén-klorid gáz vizes oldata, minden szerves anyagot szétmar, így kiválóan használható vízkőoldásra, fertőtlenítésre, duguláselhárításra is, de csak egymagában. Soha ne keverjük más vécétisztítókkal, dugulásellenes szerekkel! Egyetlen esetben lesz a végeredmény víz és konyhasó: ha a sósav nátrium-hidroxiddal (régi szappanok és mosószerek összetevője, más néven lúgkő vagy marónátron) találkozik. Ezt a csodálatos folyamatot azonban hagyjuk meg inkább a kémia szakosoknak.

Az USA Környezetvédelmi Hivatalának besorolása szerint a sósav mérgező anyag, irritálja a szemet és az orrot is, úgyhogy mindenképpen nyissunk ablakot, mielőtt használni kezdjük, húzzunk gumikesztyűt, és védjük a szemet, a bőrt. Ugyanezek a szabályok vonatkoznak a másik, gyakran használt savra, a hidrogén-peroxidra is. A haj szőkítésétől kezdve a ruhák és fogak fehérítésén át a fertőtlenítésig (Hyperol tabletta) sok területen használják. A klórmentes fertőtlenítőszerek flakonját (mint ahogy minden tisztítószerét) érdemes elolvasni, hogy megtudjuk, tartalmazzák-e. Még egyszer: sem a sósavat, sem a hidrogén-peroxidot nem szabad lúgos szerekkel keverni! 

A jó öreg hipó

No de térjünk is át a savakról a lúgokra. Lúgnak nevezzük a magas (7-14) pH-értékű oldatokat, például lúgos a paradicsomlé is. Az erős lúgok maró hatásúak, gondoljunk csak a 2010-es ajkai vörösiszap-katasztrófára, ahol a lúgos oldószer ipari és környezeti katasztrófát okozott. E csoportba tartozik a zsíroldó hatású nátrium-karbonát (azaz a mosószóda), a trisó (nátrium-foszfát), az ammónia (szalmiák), néhány lefolyótisztító (ha nátrium-hidroxidot olvasunk az összetevők között, az is lúg), a hideg zsíroldó (míg a sav nem oldja a zsírt, a lúg kiválóan) és a hipó is. Az 1940-es évek óta szinte minden háztartásban találni belőle egy üveggel. Becsületes neve a nátrium-hipoklorit (köznapi nevén klór), és erős fertőtlenítő-, illetve fehérítőszer. Akiket visszarettent a szaga és a halálfejekkel dekorált fekete műanyag flakon, az általában Domestost, Flóraszeptet vagy Cloroxot vásárol helyette – hadd mondjuk el, hogy ezekben a tisztítószerekben is ugyanúgy nátrium-hipoklorit található.

Hogyan működik? 

A nátrium-hipoklorit erős oxidálószer, roncsolja a vírusok, baktériumok, gombák molekuláit (igen, a koronavírusét is), megöli őket, ezért fertőtlenít. Hígítva is hat, nem muszáj teljes töménységében bevetnünk, sőt: a 0,05-0,1 százalékos nátrium-hipokloritos oldat 1-5 percen belül elpusztítja a vírusokat, baktériumokat. Egyedül arra kell figyelnünk, hogy betartsuk a szavatossági időt, az instabil vegyületből folyamatosan tűnik el az aktív klór. Az oxidáció során a hipó a színanyagokat sem kíméli, ezért fehérít. Tartsuk észben, hogy a zománcozott felületeken, alumíniumtárgyakon jókora károkat okozhat. No és persze bennünk is: mindig viseljünk gumikesztyűt, ne lélegezzük be, ha nem muszáj, védjük a légutainkat, a szemünket, a bőrünket. Soha ne keverjük savakkal, például ecettel a fent említett klórgázképződés miatt. 

Miből van a mosópor?

A szappanok, mosószerek, mosogatószerek sem a lúg, sem a sav kategóriába nem illenek (hacsak nem adtak hozzájuk még más anyagokat, például a mosóporhoz fertőtlenítőt), kémhatásuk semleges. Felületaktív hatóanyagaik segítségével tisztítanak, oldják a zsírt, kiszedik a foltokat. A súrolószerek leggyakrabban olyan anyagot (jellemzően kalcium-karbonátot, azaz mészkövet) tartalmaznak, amik finom szemcséiknek köszönhetően hatékonyan tisztítják meg a felületeket. Ha nem találjuk őket elég hatékonynak, vagy pluszban fertőtlenítenénk is, használjunk gyárilag kombinált készítményt, és hagyjuk a kotyvasztást a szakemberekre.

Alapvető biztonsági szabályok takarítás idejére

Akár a vírus ellen harcolunk, akár a tavaszi nagytakarítás kellős közepén járunk, mindig tartsuk be a tisztítószerekkel kapcsolatos szabályokat. Először is ne gondoljuk, hogy azért, mert illatosak és színesek, nem lehetnek ártalmasak. A legtöbbjük méreg. Mindig olvassuk el a címkén az összetevők listáját, hogy még véletlenül se keverjük össze a klórtartalmú szereket a savas kémhatású vegyszerekkel. Az így keletkező klórgázról azért teszünk ismét említést, mert valóban halálos lehet: a klórgázból víztartalmú szövettel érintkezve (ez a szemünk, a tüdőnk, és még sorolhatnánk) sósav képződik, ez kezdi el marni a légutakat, a nyálkahártyákat. Ez égő érzéssel, köhögéssel, fulladással jár, ha ezt tapasztaljuk, azonnal menjünk a szabad levegőre és hívjunk orvost. Néhány esetben a tünetek csak 1-2 nappal később jelentkeznek, ezért is olyan fontos a megelőzés. Legyünk óvatosak a takarításnál: nem elég a gyerekeket óvni a vegyszerektől, a magunk védelméről se feledkezzünk meg!