Hogyan lesz fényes a csokimáz? Itt az egyszerű megoldás

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Ha már csokimáz kerül a süteményre, az legyen a legtökéletesebb: finom, jó állagú és kellőképpen fényes. De mitől lesz ehhez képest sokszor matt és fénytelen? Utánajártunk.

A legjobb csokimáz olyan, vízgőz fölött felolvasztott, jó minőségű csokiból készül, ami végül szép fényes lesz, egyenletesen szétterül a süteményen, és szeleteléskor nem törik el, tehát önmagában is kifejezetten élvezhető részlete az édességnek. Elkészíthető csokoládéból, kakaóporból, párizsi krémként, egy kevés alkohollal és még egy rakás változatban. A kérdés most az, mitől lehet még fényesebb a máz. 

Ahhoz, hogy tökéletes legyen a máz, arra kell leginkább odafigyelned, hogy az olvasztott csoki hőmérséklete soha ne legyen túl magas. A hozzáértők sokszor csak a csoki kétharmadát olvasztják meg a gőz fölött, majd amikor már nem darabos, folyamatos kevergetés mellett keverik el benne a maradékot, és a kissé lehűlt masszát, ha kell, újra felmelegítik. 

Soha ne közvetlenül a lángon olvaszd a csokit, hanem vízgőz felett, ám ez még nem elég, az is fontos, hogy a gőz ne legyen túl forró. A masszát hagyd kihűlni, majd ismét olvaszd fel, és csak ezután keverd bele az előírt mennyiségű vajat vagy más hozzávalót. 

Amikor a fény valaha megvolt, csak a hűtés és a viszonylag hosszas tárolás miatt kopott meg, akkor visszaállíthatja a fényes felületet, ha a desszertet tálalás előtt 30-60 perccel kivesszük a hűtőből – írja a Food52

Még egy módszer arra, hogy fényes legyen a máz

letthebakingbegin.com szerint a ganache fényessége érdekében adjunk a csokihoz 10 százaléknyi glükóz- vagy kukoricaszirupot. A kettő közül a glükózszirup a jobb megoldás, a kukoricasziruphoz viszont valószínűleg könnyebben hozzájutunk. Ez a legfontosabb alkotóelem, amely extra fényt ad, ami még a hűtés után is megmarad.

Apropó, csokoládé. A cukormentes csokis tesztünket már olvastad? 

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

A kisfiú, aki tényleg nem akart felnőni: Pán Péter alkotójának tragikus és bizarr élete

Mindannyian ismerjük a fiút, aki Sohaországban él, tündérporral repül, kalózokkal harcol, és akinek a legnagyobb rémálma a felnőtté válás. Pán Péter története a gyermeki fantázia és a szabadság időtlen szimbóluma. Azonban ha a tündérmese mögé nézünk, egy olyan valóságot találunk, ami sötétebb, bizarrabb és tragikusabb, mint bármelyik Hook kapitány által jelentett veszély. James Matthew Barrie, a karakter megalkotója, nem csupán kitalálta a felnőni képtelen fiút, hanem valójában ő maga volt.

Világom

Nem csak a mesében létezik: itt áll az igazi Csipkerózsika-kastély

Amikor felidézzük Csipkerózsika történetét, lelki szemeink előtt azonnal megjelenik a sűrű, tüskés bozót által benőtt, égbe nyúló tornyú kastély, ahol a királylány és az egész udvartartás alussza százéves álmát. Bár a legtöbben úgy gondolják, hogy ez a helyszín kizárólag a képzelet szüleménye, vagy legfeljebb a Walt Disney által híressé tett németországi Neuschwanstein ihlette, a valóság még ennél is romantikusabb. Az igazi, eredeti Csipkerózsika-kastély ugyanis Franciaországban, a Loire-völgy szívében áll, és pont olyan, akár egy mesekönyvben.

Testem

Súlyos betegségeket kockáztatsz, ha rossz az alvásminőséged: így javíthatsz rajta

A rohanó mindennapokban hajlamosak vagyunk az alvást másodlagos tényezőként kezelni, pedig a tudomány mai állása szerint a táplálkozással és a testmozgással megegyező fontosságú pillérről van szó. A PubMed Central felületén publikált átfogó tudományos kutatás rávilágít, hogy az egészségünk szempontjából korántsem csak az alvás mennyisége számít. Ha az alvásminőségünk rossz, vagy ha a pihenésünk rendszertelen, azzal közvetlenül és súlyosan veszélyeztetjük a fizikai és mentális épségünket.

Testem

Ez a ritka daganat egyre több fiatalt érint – az orvosok sem tudják, miért

Miközben az orvostudomány rohamos léptekkel fejlődik, a daganatos megbetegedések területén egy rendkívül aggasztó és rejtélyes jelenséggel néznek szembe a kutatók. Egyre több 50 év alatti, fiatal felnőttnél diagnosztizálnak olyan emésztőrendszeri daganatokat, amelyek korábban szinte kizárólag az idősebb generációk betegségének számítottak. A legújabb adatok szerint a legritkább rákfajták egyike, a vakbélrák is megdöbbentő növekedést mutat a fiatalok körében, ám a pontos okokat egyelőre a szakemberek is csak találgatják.

Offline

Hodász András: Rendszeresen álmodom, hogy misézek, nagyon hiányzik

Uram, te mindent tudsz címmel jelent meg Hodász András önéletrajzi könyve, amelyben a papságig vezető útját, szolgálatban töltött éveit és kilépésének történetét írta meg – kiégése krónikájaként. Sokan, sokféleképp elmondták már mindezt róla, de most ő akarta megírni saját történetét.

Világom

Fiatalként cirkuszban mutogatták a sziámi ikreket, felnőttként déli rabszolgatartók lettek

A „sziámi ikrek” kifejezést ma már mindannyian ismerjük, azt azonban kevesen tudják, hogy a fogalom egy konkrét testvérpárhoz köthető, akik a 19. században örökre megváltoztatták az orvostudományt. Chang és Eng Bunker élete nem csupán egy anatómiai ritkaság krónikája, hanem az amerikai álom egyik legbizarrabb, ellentmondásokkal teli története. A sors fintora, hogy a testvérek, akiket gyermekként rabszolgaként adtak-vettek és mutogattak a cirkusz porondján, felnőttként maguk is gazdag amerikai ültetvényessé és déli rabszolgatartókká váltak.