Teszt: milyen szárítógépet vegyek?

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A Tudatos Vásárlók Egyesülete összesen 27 szárítógépet vizsgált meg a 130 ezer forintostól egészen az 500 ezer forintos árkategóriáig. Itt az eredmény!

A jellemzően helyhiány vagy pára által okozott penészedés megfékezésére beszerzett szárítógépet manapság már egyre több háztartásban használják. Akinek azonban korábban nem volt ilyen gépe, nehézséget jelenthet számára, hogy eligazodjon a rengeteg típus és termék között. A Tudatos Vásárlók Egyesülete ezért is tesztelte le, hogy mennyire használhatók a piacon kapható készülékek, illetve összeszedett egy sor hasznos tudnivalót, ami segíthet a döntésben.

Mit érdemes átgondolni vásárlás előtt?

Mivel egy szárítógép ára alsó hangon százezer forint körül kezdődik, előállítása pedig nem kevés energiát és nyersanyagot igényel, először is azt gondold át, hogy tényleg szükséged van-e rá. Az egyesület szerint a beruházás főleg azok számára éri meg, akiknél heti 3-5 mosás is összejön, vagyis nagyobb a háztartás, illetve ahol nincs hely a teregetésére, esetleg könnyen penészednek a falak.

Ha viszont számodra a környezetvédelem a legfontosabb szempont, vedd figyelembe, hogy még mindig a kézi teregetés a legzöldebb megoldás.

Az első helyen a 310 ezer forintba kerülő Miele TDD 430 WP készülék végzett 78 százalékos összesített eredménnyel

Milyen típust válasszak?

A boltokban alapvetően kétféle típussal találkozhatsz: a csak kondenzációs vagy a kondenzációs és hőszivattyús szárítógéppel. A szárításkor keletkező pára mindkettőnél egy kondenzációs tartályban gyűlik össze, ezért külön vízelvezetésre egyiknél sincs szükség, bárhol elhelyezhetők.

A kondenzációs gépek előnye, hogy csendesebbek, ám mivel magas hőmérsékleten szárítanak, érzékenyebb ruhák szárítására nem alkalmasak, ráadásul zabálják az áramot. A teszten csak olyan készülékek szerepeltek, amelyek B vagy rosszabb energiaosztályba tartoztak. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy hiába olcsóbb a beszerzésük, hosszú távon többet kell költeni rájuk.

A hőszivattyús szárítógépek ezzel szemben már eleve komolyabb kiadással járnak: a vizsgált termékek ára 130 ezer és félmillió forint között mozgott. Üzemeltetésük ugyanakkor lényegesen olcsóbb, mert a másik típusnál alacsonyabb – legalább A+ osztályú – az energiafelhasználásuk. A magyarázat abban keresendő, hogy kondenzációs és hőszivattyús kivitelük miatt a vízgőz kondenzálódásánál felszabaduló energiát is felhasználják a szárításhoz. Mellettük szól az is, hogy kímélőbbek is a ruhákkal, mert alacsonyabb hőmérsékleten szárítanak.

Mennyire használhatók a kombinált gépek?

Ha kis lakásban élsz, kézenfekvő megoldásnak tűnhet egy kombinált mosó-szárító gép beszerzése, ami először kimossa, majd meg is szárítja a ruhákat, így nem kell két berendezést kerülgetni. Amennyiben ebben a típusban gondolkozol, fontos szempont lehet, hogy kisebb a szárítási, mint a mosási kapacitása. A kimosott ruhákat így vagy két adagban száríthatod meg, vagy egy adagot megszárítasz a gépben, a másikat pedig kiteregeted. A 2 az 1-ben készülékeknél gyakoribbak a meghibásodások is, hiszen kétszer annyit kell dolgozniuk egy hagyományos szárítógéphez képest.

Rá lehet tenni a szárítógépet a mosógépre?

Ha elöltöltős mosógéped, a tetején is elhelyezheted a szárítógépet, amivel nem kevés helyet takaríthatsz meg. Ehhez viszont szükséges egy összeépítő keret is, amelyet a mosógép tetejére kell rögzíteni, hogy a szárítógépet stabilan a tetejére szerelhesd. Mivel a kettő közül a szárítógép a könnyebb, mindenképp az kerüljön felülre.

A 150 ezer forint alatti kategóriában a Candy GVSHY9A2TCE-S lett a legjobb 71 százalékos összpontszámmal

Mekkora gépet vegyek?

Ha van annyi helyed, hogy a mosó- és a szárítógép is a földön álljon, akkor a külső méretük valójában mellékes, ha azonban egymásra akarod állítani őket, az utóbbi méretét igazítsd az előbbihez.

Milyen kapacitású legyen?

Amennyiben már rendelkezel mosógéppel, akkor annak megfelelő töltetsúlyú szárítógépet válassz, így nem kell majd félretenned a nedves ruhák egy részét, hanem azonnal megszáríthatod az összeset.

Mennyibe kerülnek a legjobbak?

Az egyesület tesztjén a Miele és az LG készülékei szerepeltek a legjobban, amelyek hatékonyan szárítják és nem gyűrik össze a ruhákat, továbbá csendesek és energiatakarékosak is. Az áruk 250 és 550 ezer forint között mozog, ami nem kevés, de ha a csúcskategóriában gondolkozol, legalább azon belül is lehet némi mozgástered.

A teszt felső középmezőnyében többek között a Candy és a Samsung termékei végeztek. Ezek között egy kis kompromisszummal már 130-200 ezer forintért is találhatsz olyan gépet, ami képes jól megszárítani a ruhát. A szóban forgó készülékek leginkább azzal vesztettek pontokat, hogy hangosabbak, nehézkesebb a használatuk, vagy erősen összegyűrik a ruhákat, ami gondot jelenthet a vasalásnál.

A lista végére két, alacsony árkategóriás hőszivattyús Candy szárítógép került, elsősorban azért, mert falják az áramot, nagyon összegyűrik a ruhákat, és az élmezőnyben végzett társaikhoz képest nehézkesebb a használatuk. Ha részletesebben is érdekel az eredmény, akkor előfizetés ellenében ide kattintva olvashatod el.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

A Gulag titkos börtönnyelve ma is él: kiberbűnözők használják

A titkos nyelvek évszázadok óta segítik a különböző közösségeket abban, hogy kívülállók ne értsék meg a beszélgetéseiket. Oroszországban azonban létezik egy kifejezetten érdekes nyelvi rendszer, amely a bűnözői világból indult, majd a Gulag táborokon keresztül milliókhoz jutott el – és ma is él egy bizonyos formában.

Offline

Elfogyott a vászna, azbesztcement lapokra festett zománcfestékkel – ma milliókat érnek Picasso remekművei

A második világháború utáni hiánygazdaságban nem volt könnyű művésznek lenni: Pablo Picassónak sem spanyol vászon, sem drága olajfesték nem jutott, amikor 1946-ban berendezte műtermét a dél-franciaországi Antibes kastélyában. A zseniális alkotó azonban nem jött zavarba: olcsó háztartási zománcfestékkel, valamint építkezésekről maradt azbesztcement lapokra skiccelte fel a huszadik század legmeghatározóbb remekműveit.

Édes otthon

Itt a friss lista: 30 magyar településen rendeltek el vízkorlátozást

A tartós kánikula és a hirtelen megugró lakossági vízfogyasztás miatt rendkívüli intézkedések bevezetésére kényszerültek Zala megye számos településén. A Zalavíz Zrt. hivatalos tájékoztatása szerint a víziközmű-rendszer tartalékai teljesen kimerültek, így a szolgáltatási területen nemcsak jelentős nyomáscsökkenésre, hanem egyes helyeken már átmeneti vízhiány kialakulására is számítani lehet a következő napokban.

Életem

Normális a Velencei-tó rekordalacsony vízszintje: rosszul gondolkodunk a jelenségről

A Velencei-tó vízszintje Agárdnál elérte a történelmi mélypontnak számító 53 centimétert, ami a hajóforgalom leállításához vezetett. Dr. Boromisza Zsombor, a MATE egyetemi docense és tájépítészmérnöke szerint azonban a probléma nem a vízhiányban, hanem az alkalmazkodási válságban gyökerezik, mivel hibásan és mereven egy üdülésre optimalizált medenceként gondolkodunk a tóról.

Életem

52 ezer forintos büntetést kockáztat a magyar sofőrök fele

Egy friss német kutatás szerint az autósok több mint fele bevallotta, hogy vezetés közben már használta a mobilját. A jelenség Magyarországon sem ritka, egy hazai felmérés alapján a sofőrök közel fele nyúlt már kézben tartott telefonhoz menet közben, pedig ezért akár 52 ezer forintos bírság és 3 büntetőpont is járhat.

Mindennapi

Nyári veszély az utakon: erre figyelmezteti az autósokat a Kamara

Országszerte zajlik az aratás, ezért a következő hetekben több kombájnnal, traktorral és szállítójárművel találkozhatunk a közutakon. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara arra kéri az autósokat, hogy ezek mellett a megszokottnál is óvatosabban közlekedjenek.

Édes otthon

Tönkreteheti a fát, ha így szeded le a gyümölcsöt

A gyümölcsszüret végén hajlamosak vagyunk a nehezen elérhető, legfelső ágakon hagyni az utolsó szemeket azzal a megnyugtató gondolattal, hogy jó lesz az a madaraknak. Ez a jóhiszemű zöld reflex azonban hatalmas csapda a kertünk számára. Ha a fán felejtett cseresznye sérült vagy rothadni kezd, az aszalódó szemekből úgynevezett „gyümölcsmúmiák” képződnek, amelyek a legveszélyesebb gombás fertőzések téli menedékhelyei. Ha nem takarítjuk le az ágakat, a trehány szüreteléssel szó szerint egy biológiai időzített bombát hagyunk a fán, ami jövő tavasszal a teljes termést, hosszú távon pedig magát a fát is elpusztíthatja.

Offline

Melyik folyó partján fekszik Varsó? Nehéz földrajzkvíz

Európa nagyvárosai nem csak kedvelt úti célnak számítanak, történelmük és földrajzi fekvésük miatt is különlegesek. Kvízünkkel tesztelheted, mennyire vagy tisztában azzal, hogy melyik hol, mely folyó mentén vagy tenger mellett helyezkedik el.

Testem

Sokszor éveken át félrediagnosztizálják ezt a krónikus betegséget: memóriaromlással is jár

Éveken át tartó vándorló fájdalom, állandó kimerültség, ijesztő memóriazavarok és koncentrációs problémák – mégis minden laborlelet negatív. Sokan nem is sejtik, de a reumatológiai betegségek egyik leggyakoribb, mégis legnehezebben felismerhető kórképe állhat a háttérben. A fibromyalgia sokáig az orvosi szkepticizmus céltáblája volt, ma már azonban tudjuk: nem hipochondriáról van szó, hanem arról, hogy az idegrendszer szó szerint felerősíti a fájdalmat, a betegek agyát pedig egy állandó, bénító köd, a „fibro-fog” uralja.