Hogy lehet 60 km/órás sebességkorlátozás egy autópályán?

Miért lehetséges az, hogy autópálya-felújítások esetén, amikor továbbra is két sávon halad a forgalom, akár 60 km/óra sebességkorlátozással is találkozhatunk, míg a hagyományos kétsávos lakott területen kívüli utakon 90 km/óra tempóval is szabad haladni?

Kerültél már olyan közlekedési szituációba, ami látszólag ellentmondott nemcsak a józan ész, hanem a KRESZ szabályainak is? Nem vagy vele egyedül! Új sorozatunkban ezért a „Kreszprofesszor”, vagyis Pető Attila közlekedési szakértő, a Mosolyzóna Autósiskola alapítója és vezető oktatója igyekszik világosságot gyújtani a fejekben, megmutatva a helyes utat ezekben a látszólag lehetetlen helyzetekben.

A KRESZ nem minden

Pető Attila azt mondja, a közúti közlekedés szabályait nem csupán a KRESZ határozza meg. Külön jogszabályok léteznek a közutak forgalomszabályozásáról, a közúti jelzések, az útburkolati jelek vagy a forgalomiránytó fényjelzők alkalmazásáról is.

Az egyik paragrafus például azt írja elő, hogy a forgalmi sávok megengedett legkisebb szélessége lakott területen kívül legalább 3 méter kell hogy legyen. Azaz a járművezetők jogosan számíthatnak arra, hogy az ilyen útszakaszokon biztonságos oldaltávolsággal haladhatnak a megengedett maximális sebességgel is.

Az útjavítás miatt itt gyakorlatilag másfél sávnyi szélességen haladhatnak a járművek
Az útjavítás miatt itt gyakorlatilag másfél sávnyi szélességen haladhatnak a járművekFotó: Pető Attila

Amikor azonban útjavítás miatt a sávok szűkebbek lesznek, akkor a nagyobb sebességgel haladó járművek oldalirányú mozgása – ami akár hirtelen fellépő széllökések miatt is kialakulhat – már veszélyeztetheti a másik sávban közlekedőket.

Ez indokolja a csökkentett sebességet, amit nem bíznak rá az autósok ítélőképességére, hanem a megfelelő jelzésekkel próbálják elérni.

Gondosan megtervezik a táblákat

A közlekedési szakértő szerint nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a közúti jelzéseket nem csak találomra dobálják ki az utak szélére. Elméletileg azokat közlekedési mérnökök tervezik meg, akik az adott helyzetben olyan tényezőket is figyelembe vesznek, amiket pillanatnyi közlekedésünk során nem vagyunk képesek átlátni. Vagy ahogy a jogszabály rögzíti:

A közúti jelzőtáblák csak szaktervező által készített és közútkezelői hozzájárulással ellátott dokumentációk (forgalomtechnikai terv, diszpozíciós vázlat) alapján helyezhetők ki.

Részben lélektani oka is lehet

Felmerülhet az a kérdés is, hogy a javítás idejére miért nem helyezik el az „Autópálya vége” jelzést, arra a területre mintegy érvénytelenítve magát az autópályát. Mivel azonban az autópályán nem csak a sebességértékek jelentenek külön szabályokat (például tolatási, megállási tilalom van; csak gépjármű hajthat fel; gyalogosok nem közlekedhetnek rajta...), ezt nem lenne célszerű megtenni.

„A 60 vagy 80 km/óra sebességkorlátozó jelzés elhelyezése autópályán arra is figyelmezteti az autósokat, hogy jelentősen vegyenek vissza a tempóból. Véleményem szerint ebben van egy jó adag túlméretezés is, sőt lélektani ok, azaz, ha már visszaveszik a tempót, csak 90-nel haladnak, már az is megfelel a célnak. Egyébként nem nagyon láttam még a 60-as táblák után sebességellenőrző rendszereket működés közben, tehát ez inkább – ahogy már írtam – lélektani jelzés, bár jogos, hogy a KRESZ rendelkezései alapján azért ezt be kellene tartani.”

A látszat néha csal

A Kreszprofesszor emlékeztetett: biztosan minden autóvezető előtt ismert az a jelenség, hogy a magasabb sebességhez hamar hozzászokunk, és 130-140-es tempó után 30-40 km/órás sebességcsökkentés már túl lassúnak tűnik, holott az autónk még mindig százzal halad. (Ezért érdemes az autópálya kihajtójánál mindig ránézni a sebességórára is, és nem csak érzésből lelassítva lekanyarodni.) Egy kihelyezett sebességkorlátozó tábla után viszont az autóvezetők zöme sokkal inkább rápillant a sebességmérő órára, és ennek megfelelően, nem pusztán érzésből korrigálja a tempóját.

Hetente éri baleset a közutas dolgozókat

Az autópályákon ideiglenesen bevezetett sebességkorlátozások nemcsak a közlekedők, hanem az utakon dolgozók biztonságát is szolgálják. Ők komoly veszélynek vannak kitéve munkájuk során: a Magyar Közút Zrt. közleménye szerint csak 2018-ban 83 baleset történt a gyorsforgalmi utak munkavégzéses szakaszain.

 A legtöbb baleset a munkaterület kezdeténél történik: az autósok vagy nem engedik be az elfogyó sávból, vagy figyelmen kívül hagyják az előjelzéseket, hogy hamarosan munkaterület következik, és ezért becsapódnak a munkavégzők közé. Ilyenkor a legjobb esetben is zúzódások, könnyebb sérülések alakulnak ki, de gyakoriak a súlyos, 8 napon túl gyógyuló esetek és előfordult már halálos baleset is. 

A balesetveszély megelőzése érdekében a Magyar Közút Zrt. tavaly országos figyelemfelhívó kampányt indított „Biztonságunk az Ön kezében van!” címmel. A társaság ennek keretében arra kéri az autósokat, hogy minden esetben fokozott figyelemmel, a munkaterületek sebességkorlátozási szabályait betartva haladjanak el a közutakon munkát végző dolgozók mellett.

„A kihelyezett jelzések minden esetben szükségesek, még ha az autósok adott esetben nem is látják a munkavégzés minden fázisát. Ugyanis előfordulhatnak váratlan, a munkavégzésből, az adott technológiából adódó, előre nem látható helyzetek, amelyeket ezekkel a jelzésekkel (sebességkorlátozás) tudnak biztosítani.”

A szabály az szabály

A szabályok értelmében a járművezetők kötelesek betartani a közúti jelzések utasításait, azokat nem mérlegelhetik, nem bírálhatják felül. Pető Attila szerint ennek baleset esetén van hatalmas jelentősége, mert egy jogi eljárásban kizárólag a jogszabály, azaz a KRESZ sorai alapján fogják a közlekedésünket elbírálni. Ebben az esetben pedig hiába reklamálunk, hogy értelmetlennek tűnt a jelzőtábla jelentése.

Mustra