Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A napokban debütált az új összeurópai szabályozás, melynek értelmében a gyógyszerek eredetiségét, és a gyártótól a fogyasztóig megtett útját egy egységes QR-kódrendszer igazolja. A QR-kódot leolvasva az információkat össze lehet vetni az eredeti gyártó által egy központi EU-s adatbázisba feltöltött állomány adataival.
Gyógyszerek esetében az a készítmény számít hamisnak, amelynek vagy a származása, vagy az előtörténete hibás. Ezt figyelembe véve az egyébként eredeti, de Magyarországon forgalomba-hozatali engedély nélküli gyógyszer is hamisnak tekintendő.
Mi a helyzet a nem vényköteles (OTC) termékekkel?
A QR-kód használata elsősorban a vényköteles készítményekre vonatkozik. A szigorítás ugyan érinteni fogja az úgynevezett feketelistás, azaz leggyakrabban hamisított OTC-termékeket is, de még mindig nagyon sok egyéb készítmény esetében merülhet fel a kérdés bennünk, hogy vajon eredeti és hatásos terméket veszünk-e.
Míg korábban ruhák, cipők, parfümök, műszaki cikkek estek áldozatul, napjainkban már a gyógyszeripari termékek eredetisége is egyre többször megkérdőjelezhető. Nemcsak a hamis termékek, hanem a hamis ígéretek, a kimondottan hatásvadász marketingmodellek is fenyegetik a fogyasztókat. A hatástalan fogyasztószerek vagy bőrápoló termékek inkább csak bosszúságot okoznak, de a cukorbetegséget vagy akár a rákot is gyógyítani hirdetett teák, bogyók és egyéb csodaszerek beláthatatlan károkat tudnak okozni a betegeknek.
Nem elhanyagolható ugyanakkor a bizalomvesztésből fakadó károk mértéke sem. „A csalódott betegek akár egy életre is elveszíthetik a bizalmukat bizonyos termékkör iránt, és inkább megtanulnak együtt élni egészségügyi problémáikkal, mint hogy újra csalódniuk kelljen” – meséli Kovács Jutka, a Frankl Pharma ügyvezetője.
Annak ellenére, hogy a piacon jelen vannak a valóban hatékony készítmények, rendszeresen szembesülnek azzal a cégek, hogy egyes gyógyíthatatlan, és csak aprólékos munkával tünetmentessé tehető betegségtípusra, kampányszerűen jelennek meg továbbra is a konkurensek. A taktika jellemzően az, hogy a gyors siker reményében megpróbálják átcsábítani, és ezzel együtt megtéveszteni a vásárlókat.
Mi mindenre érdemes figyelni?
Ezek után jogosan merül fel bennünk a kérdés: mikor kezdjünk gyanakodni? Mik lehetnek az ismérvei egy nem megbízható terméknek, vagy ilyet forgalmazó webshopnak?
Gyanús, ha a termék hirtelen bukkan fel a semmiből, intenzív online kampánnyal, hatalmas mértékű akcióval, hiszen egy lendülettel kell megcsinálnia a szerencséjét, mielőtt kénytelen bezárni valamilyen Nébih-, vagy OÉTI-vizsgálat miatt. Érdemes nyitott szemmel járni akkor is, ha a hatóanyag valamilyen közkedvelt, közismert vagy éppen divatszerűen felbukkanó összetevő. A másik véglet, mikor egyetlen, nagyon tradicionálisnak beállított gyümölcs vagy növényi származék csodálatos hatására van kihegyezve a termék ígérete.
A honlap formátuma is árulkodó lehet: ha több nyelven is él a honlap, más-más domaincímről elérhetőek a nyelvi változatok, érthetetlen, értelmetlen magyarsággal, automata által készített tükörfordítás. Érdemes figyelni, ha a termék valami távoli helyről érkezik, mondjuk, közvetlenül Amerikából, és nincs elérhető, magyar vevőszolgálati telefonszámuk vagy e-mail-címük.
Árulkodó az is, ha egyáltalán nem, vagy csak részben elérhetők a termék összetevői a weboldalon, és a képeken sem látszik, hogy fel lenne tüntetve a készítményen. Nem elérhető a ma már minden kereskedelmi célú honlapnál kötelező Általános Szerződési Feltétel (ÁSZF), esetleg hasznavehetetlen, mert mondjuk, éppen a cégadatok hiányoznak belőle. A forgalmazó elérhetőségei máshol sincsenek feltüntetve, vagy külföldre mutatnak, esetleg hiányoznak a jogi hitelesítők. Ne dőljünk be annak se, ha frusztráló üzenetekkel készteti a vásárlót azonnali rendelésre, mintha egyszeri, soha vissza nem térő alkalom lenne a vásárlás: „amíg a készlet tart”, „az ajánlatot éppen 45-en nézik”, és hasonló, motiválni hivatott feliratokat raktak a honlapra.
Fontos, hogy el tudjunk jutni arra a szintre, ahol már könnyedén meg tudjuk különböztetni a talmi hirdetéseket a korrekt online forgalmazói felületektől. Sajnos nemcsak a termékek honlapjai lehetnek aggályosak, hanem az edukációs céllal futtatott tájékoztató kampányokat is sok kifogás éri. Világszerte folyik a harc a fake news, azaz a hamis információk ellen, aminek az egyik legjellemzőbb ága az alternatív orvostudományt mérgező, minden alátámasztást, bizonyítékot nélkülöző egészségüzenetek.
