Kézműves fagylalt, kézműves szörp, kézműves pálinka. Lassan nincs olyan élelmiszer, amiből ne létezne kézműves verzió. Csak egy újabb divathóbort, vagy a legjobb dolog, ami az élelmiszeriparral történt az elmúlt 50 évben?

A kérdés a Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesületénél került terítékre, amely utánajárt, pontosan mi kell ahhoz, hogy egy terméket a jól csengő kézműves jelzővel illessenek. Mint kiderült, a kifejezés nem csak üres frázis, a szabályozás ugyanis szigorú és pontosan meghatározott kritériumokat támaszt az ilyen árukkal szemben.

Tényleg kézzel készülnek?

A Magyar Élelmiszerkönyv 2-109-es irányelve szerint kézműves/kézmíves élelmiszernek az az egyedi jelleggel bíró termék nevezhető, melynek előállítása során a különös gondosság, a "mívesség", a kézzel végzett és a szaktudás által irányított munkafolyamat dominál. Bár a procedúra részben gépesíthető, de kézi munkavégzésen, emberi erőfeszítésen, irányításon és tapasztalaton kell alapulnia.

Elvárás, hogy a termék minőségét meghatározó eljárásokat, műveleti lépéseket egyedi megmunkálással, kézzel vagy olyan egyszerű, hagyományos eszközökkel, gépekkel végezzék, melyet Magyarországon az iparszerű termelés során nem alkalmaztak vagy már nem alkalmaznak.

És ami talán még fontosabb. Az előírások alapján a kézműves termékek nem tartalmazhatnak pótanyagokat, vagyis mesterséges színezékeket, aromákat (ez egyes termékcsoportoknál megengedett), édesítőszereket és ízfokozókat sem.

Nem tartalmazhatnak pótanyagokat
Nem tartalmazhatnak pótanyagokatFotó: Shutterstock

Milyen kategóriák vannak?

1. Kézműves sütőipari termékek

Ide tartoznak a kovászolt technológiával, kézzel formázva készülő kézműves kenyerek. 

2. Kézműves pálinkák

Kisüsti eljárással, legfeljebb 1000 literes töltőképességű üstben előállított pálinkák, melyek csak egyféle és ugyanabból az évjáratból származó gyümölcsből készülhetnek.

3. Kézműves étolajok

Magvakból vagy olajtartalmú növényi részekből, hagyományos pirítás után vagy pirítás nélkül, hideg sajtolással készült étolajak, melyekhez adalékanyag nem használható fel.

4. Kézműves ecetek

Hagyományos technológiával, alkoholos vagy ecetsavas biológiai erjesztéssel, hagyományos eszközökkel, döntően emberi beavatkozáson alapuló technológiával előállított ecetek, melyek az erjedés végétől számított 3 hónapos érlelés után kerülhetnek forgalomba.

5. Kézműves sertéshúskészítmények

Rideg vagy átmeneti tartásban nevelt állatok húsából, belsőségeiből előállított termékek. Tekintettel arra, hogy a hús minőségére az állat takarmányozása is közvetlen hatással van, a takarmány felének gabonából (ennek a harmada kukorica) kell állnia.

6. Kézműves tejtermékek

Ez elég széles kategória, ezért külön irányelv vonatkozik rá. A lényeg, hogy a termékeknek hagyományokon alapuló technológiával, hagyományos eszközökkel, elsősorban kézi beavatkozással kell készülniük, alapanyaguk pedig csakis rideg vagy átmeneti tartásban tartott állatoktól származhat. A különböző telepekről származó tejet az előállítás során külön tételként kell feldolgozni. Hozzáadott tejszármazékot nem tartalmazhat a termék.

Kézműves sajtok
Kézműves sajtokFotó: Shutterstock

7. Kézműves lekvárok, gyümölcsszörpök

A kézműves lekvárok olyan készítmények, amelyeket egy vagy többféle, friss, fagyasztott vagy hőkezeléssel tartósított gyümölcsből édesítve, vagy édesítés nélkül a kívánt sűrűségűre főznek. A gyümölcs darabos és/vagy áttört (passzírozott) formában van bennük jelen, és a termékeket nagy gyümölcstartalom és kevés hozzáadott cukor jellemzi. A kézműves minősítésű lekvárokat a hőkezelés és a besűrítés együttes alkalmazásával tartósítják.

A kézműves gyümölcsszörpöket friss gyümölcsből, illetve ezekből kinyert gyümölcsléből, édesítő anyagok hozzáadásával állítják elő. Itt szintén a nagy gyümölcs- és a kis hozzáadott cukortartalom a jellemző. A kézműves gyümölcsszörpök tartósítására kizárólag hőkezeléssel lehetséges.

8. Kézműves fagylaltok

Ezt az irányelvben meghatározott anyagokból, szakaszos fagyasztással, szakképzett cukrász irányításával készítik. A tej és víz alapú fagylaltokhoz minden szokásos összetevő felhasználható, de csak az alábbi korlátozásokkal:

  • sovány tejpor a tej alapú fagylaltokban állományjavítóként használható
  • felhasználható állományjavítók: szentjánoskenyérmag-liszt, alginátok, gyümölcspektin

Az aromák, színezékek és tartósítószerek alkalmazása viszont a kézműves fagylaltoknál is tiltott. 

Ha bővebben is érdekel a téma, olvasd el az Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesületének eredeti posztját. 

Blogmustra