Október 15-én van a kézmosás világnapja, jöjjön hát pár érdekes adat bónusz útmutatóval ahhoz, milyen sűrűn és hogyan is kell
A hideg idő beköszöntével a szervezetünket újult erővel támadják meg a baktériumok és vírusok, a buszon, metrón, az iskolában és a munkahelyen egyre több a fátyolos tekintetű, náthás ember. Pedig megfelelő kézmosással a betegségek jelentős része megelőzhető lenne, hiszen ez a legegyszerűbb módja annak, hogy megakadályozzuk a fertőzések terjedését. A hajtás után elolvashatod, mi hogyan állunk ebben a kérdésben a többi nemzethez képest, és azt is, milyen helyektől rettegünk igazán.
A Tork friss felméréséből kiderült, hogy a megkérdezett magyarok nagy többsége tart attól, hogy a higiénia hiányában elkaphat valamilyen betegséget. A legtöbben (85 %) a nyilvános vécék miatt aggódnak, de sokan tartanak a tömegközlekedéstől (74%) és a kórházaktól is (66%). A megkérdezettek csaknem fele szerint pedig a bölcsődében, óvodában, iskolában is gondot okozhat a higiénia hiánya. Sőt, minden ötödik megkérdezett magyar tart a munkahelyén előforduló kórokozóktól. A Tork nemzetközi kutatásának tanulsága szerint míg a mexikóiakat a nyilvános vécék higiéniája aggasztja leginkább, addig az oroszok a tömegközlekedési eszközökön, az indiaiak a kórházakban, a svédek pedig az éttermekben gondolnak leggyakrabban arra, hogy elkaphatnak valamilyen betegséget.
A gondolatokat a tettek is követik
A legtöbben elővigyázatosságból el is kerülik a fertőzésekkel fenyegető nyilvános tereket. A Tork felmérésében a megkérdezett magyarok 80 százalékával előfordult, hogy inkább kihagyta a koszosnak tűnő nyilvános mosdót, minden második válaszadó így tett a közös zuhanyzóval, 22%-uk pedig inkább gyalog ment, mintsem hogy elkapjon a tömegközlekedésen valamilyen betegséget. A válaszadó magyar nők különösen elővigyázatosnak bizonyultak, hiszen 80%-uk kézfertőtlenítőt is tart magánál, és szinte mindegyikük (95%) visz magával saját papírzsebkendőt a nyilvános mosdóba. És természetesen nem ülnek a fedetlen vécéülőkére – mindössze7 %-uk tenne ilyet, míg szinte minden harmadik megkérdezett magyar férfi ülőketakaró és -tisztító hiányában is gond nélkül ráül a nyilvános WC-re.
Így viselkedj a nyilvános vécékben
Mindannyian tanúja voltunk már olyan jelenetnek, amikor valaki furcsa módon próbálta kinyitni/bezárni a nyilvános WC ajtaját: néhányan a könyökükkel operálnak, mások a vállukkal lökik be az ajtót vagy nemes egyszerűséggel egy rúgással oldják meg a problémát. De vajon van ezeknek a technikáknak bármi értelme?
Megfelelő megelőzés nélkül, illetve a rendszeres tisztítás hiányában a káros baktériumok és vírusok könnyen megtelepedhetnek az ajtókilincsek felületén. Azonban a legtöbb esetben fölösleges félnünk az ilyen kórokozóktól, mivel a kilincseken lévő baktériumok mennyisége ritkán haladja meg az emberi test számára a fertőzöttséghez szükséges minimális értéket, és általában az immunrendszer hatékonyan megbirkózik velük. Ha bármilyen kétség merülne fel a kávézókban található WC-kilincs tisztaságával kapcsolatban, nyugodtan használjunk papírtörlőt.
Hasonló módon ajánlott eljárni a csapok és a folyékony szappanadagolók esetében is. Itt a szenzoros csaptelepek és adagolók biztosítják a legnagyobb biztonságot, mivel használatuk során nem kell fertőzött felületet megérinteni.
A kézmosást szerencsére a legtöbben nem hagyják ki: a megkérdezett magyar nők naponta átlagosan kilencszer, a férfiak pedig nyolcszor mosnak kezet. A Tork nemzetközi kutatásából kiderült, hogy a férfiak körében az amerikaiak, a franciák és a svédek ennél is kevesebbszer mosnak kezet, a hölgyek között a mexikói, a brit és az orosz nők járnak az élen. És hogy kik mosnak a nemzetközi kutatás tanulsága szerint a legtöbbet kezet? Az indiaiak: legalább tízszer naponta. Az Ecolab 2016-os, hat európai országra kiterjedő kutatásának eredményei viszont arra mutattak rá, hogy az emberek mintegy 86 százaléka nem mos elég alaposan kezet.
Mik a legszennyeztebb tárgyak, eszközök?
Általánosságban elmondható, hogy minden tárgy, amelynek felülete érintkezik a kezünkkel, nagyszámú baktériumot tartalmaz, a nedvesség és a meleg környezet pedig tökéletes a növekedésükhöz. De akkor jöjjön a Ecolab listája a legszennyezettebb helyekről otthon és a lakásunk falainkon kívül:
- zuhanyfüggöny
- mosogatószivacs
- vágódeszka
- kulcs
- pénz
- mobiltelefon
- bőrtáska
- kilncs
- fogodzkodók és korlátok
Mikor mossunk még kezet?
- tüsszentés, köhögés után
- étkezés és ételkészítés előtt, illetve után
- ha megérintettünk egy állatot, vagy annak ételét
- beteggondozást követően
- miután kivittük a szemetet
Hogyan mossunk kezet?
- Az egész kezünket mossuk meg! A legtöbb baktérium a köröm alatt található, de sokan kihagyják a hüvelykujjukat, az ujjaik hegyét és a kézfejüket is.
- Legalább 20-30 másodpercig mossunk kezet langyos vízzel és szappannal!
- Alapos öblítést követően jól szárítsuk meg a kezünket!
Mivel mossunk kezet?
A kezek tisztításához az egyszerű kézi szappantól kezdve, a folyékony szappanon és szappanhabon át, egészen az úgynevezett alkoholtartalmú fertőtlenítőkig bármit használhatunk.
Dönteni pedig nem lesz könnyű, ugyanis sorra készülnek olyan tanulmányok, amelyek kicsit megtépázzák ezeknek a hírnevét. A fertőtlenítők rendelkeznek a legnagyobb baktériumölő hatással, de szakértők szerint ezek mindennapi használata nem javasolt, nem csoda, állítólag megkönnyítik a biszfenol-A, azaz a BPA felszívódását a szervezetünkbe. Az antibakteriális szappanokkal sem járunk jobba, sőt. Egyrészt kevésbé hatékony viszont rendszeres használatukkor hajlamossá válhatunk az úgynevezett “tiszta bőr szindrómára”, amely legyengíti az emberi test védekező mechanizmusait és akár allergiát is okozhat. És ez nem minden, a bennük található triklozántartalmú, erős baktérium- és gombaölő szer a lefolyórendszeren keresztül a folyókba és a tengerekbe kerül, ahol elpusztítja az élővilágot, ráadásul hozzájárul az antibiotikumokkal szemben ellenálló baktériumok terjedéséhez, és hatóanyagaik másképp is károsak lehetnek az egészségre.
