Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ha csak egyetlen dologra figyelsz oda ezek közül, máris a világ internetfelhasználóinak többségét lepipálod.
Feltételezzük, hogy a kedves olvasó ezt a cikket az interneten olvassa. Márpedig az internetet nem csak ilyen jó szándékú emberek használják, mint például a kedves olvasó, vagy akár a cikk szerzője, hanem kiberbűnözők is. Adataink sehol sincsenek biztonságban, még a közösségi kerékpárbérlő rendszerben sem. De ez nem azt jelenti, hogy semmit nem tehetünk az online biztonságunkért. Tippek a hajtás után!
Ez pedig, mondjuk kórusban: használjunk erős jelszavakat!
Nem jelszót, jelszavakat. A többes szám nem véletlen: sokat esnek abba a hibába, hogy ugyanazt a jelszót választják az emailfióktól a netbankon át a mozijegyrendelésig mindenhol. Csakhogy ez azzal jár, hogyha a sarki giroszos házhozszállító rendszeréből valahogy kijut az egyetlen jelszavad, akkor a bankszámlád, meg a levelezésed sincs többé biztonságban. Tehát legalább a fontos és érzékeny alkalmazások esetében használj külön jelszavakat.
Mitől lesz erős egy jelszó?
Attól, hogy még okos emberek is, még számítógép segítségével is nehezen tudja kitalálni. Az okos emberek sok trükköt ismernek, a számítógép pedig nagyon gyorsan tud próbálgatni! A matekot megspórolva: legyen a jelszó hosszú (ez fontosabb), legyenek benne mindenféle karakterek, ne csak kisbetűk és számok (ez kevésbé fontos, de sok helyen megköveteli a rendszer, főleg azért, hogy ne legyenek cica1234 formátumú jelszavak). Szintén kerülendő minden olyan szó vagy szám használata, ami személyes adathoz köthető, mint például név, cím, születési idő, telefonszám, anyja neve, ilyesmi.
Hogy néz ki egy jó jelszó?
Például így: '{Sn\_\2X>NRHm#4(aPr?H+* Ezt sajnos elég nehéz megjegyezni, és akkor még csak egynél tartunk. De például ez is jó jelszó: 47 szeleburdi kiselefánt hasast ugrik! Ez jó hosszú, vannak benne speciális karakterek, hiszen a szóköz, az ékezetes betű és a felkiáltójel is annak számít. Továbbá nagyon könnyű megjegyezni, legalábbis önmagában. Persze 10-20 különböző alkalmazás esetén már összezavarodik az ember, pláne, ha nem naponta használja az összeset.
Hogyan találj ki jó jelszavakat?
Ha élvezed a szellemi kihívást, nyugodtan szórakozhatsz a fenti kiselefántos mintájára újabb és újabb jelszavak kitalálásával. Ha inkább túl lennél az egészen, vagy ha az adott alkalmazásban speciális szabályok vonatkoznak a jelszavakra (legalább egy nagybetű, legalább két cirill betű, páros szám mellett nem lehet másik páros szám, az utolsó 500 jelszó nem választható újra) használj jelszógenerátort. Itt egy jó jelszógenerátor, és itt van még egy.
Hogyan jegyezd meg az összes jelszavadat?
Talán meglepő, de elég biztonságos módszer, ha szépen felírod a jelszavaidat egy papírra, a papírt meg mondjuk a fehérneműs fiókba rejted. Ruhás fiókot ritkán törnek fel kiberbűnözők, a fiókbűnözők meg többnyire nem jelszavakat keresnek. Ennek a módszernek egyetlen hátránya van: néha olyankor is szükséged lenne emlékeztetőre, amikor nem vagy a fiókod közelében. A megoldás: használj jelszókezelőt. A jelszókezelő olyan alkalmazás, ami biztonságosan tárolja az összes jelszavadat, így mindössze egy mesterjelszót kell megjegyezned, amivel az összes többihez hozzáférsz. (Itt van egy jó jelszókezelő, itt van egy másik.) Nem túlzok, nem viccelek: minőségi változást hoz az életedbe, ha soha többé nem kell egy pillanatig sem törnöd a fejed azon, hogy akkor most melyik jelszó milyen variációjával éred el a szállásfoglalásod, és rosszul emlékszel vagy csak elgépelted. A jelszókezelők egyébként generálnak is jelszavakat, szóval ezzel sem kell bajlódnod.
Utóirat: sajnos attól még, hogy erős jelszavakat használunk, nagyon sokféle módon hozzájuthatnak adatainkhoz rossz szándékú emberek. De ez már más történet, és elbeszélésére más alkalommal kerül majd sor.
