Kortárs építészetet a moziban is érdemes nézni!

Olvasási idő kb. 3 perc

Március 2-án indul a 9. Budapesti Építészeti Filmnapok önálló életre kelő épületekkel, sztárépítész-portrékkal és társadalmi kérdések feszegetésével.

Idén is a Toldi moziban tartják meg március 2. és 5. közt Európa egyik legnagyobb építészeti filmes fesztiválját, a 9. Budapesti Építészeti Filmnapokat, amin 8 tematikus blokkban 35 izgalmas filmet vetítenek eredeti nyelven, magyar vagy angol felirattal.

Fotó: filmnapok.kek.org.hu

Sztárépítészek, élő építészet, modernizmus

“Széles műfajú filmválogatásunk középpontjában ezúttal is a történetmesélés, a városhoz való személyes kapcsolatok, az épületek megfoghatatlan és szubjektív vonzerejének bemutatása áll. Az idei válogatás filmjei a városi konfliktusok kezelésének a megszokottól eltérő megoldásait is felvonultatják. Olyan szemléletformáló, együttműködésre törekvő megközelítéseket, melyek képesek túllépni a hagyományos frontvonalakon. Vállalkozó kedvű, önjelölt városfejlesztő-lakóktól meríthetünk inspirációt, épületek kelnek életre, kiderül, hogy a sztárépítész is ember, és az is, hogyan bókol a házmester” - olvasható a szervezők, azaz a Kortárs Építészeti Központ (KÉK) oldalán a kedvcsináló.

Mindig vannak építészetrajongó filmesek

A szervezők idén igyekeztek több olyan játékfilmből is válogatni, ahol az építészet nemcsak háttér, hanem főszereplő. Magyarországon először mutatják be például J.G. Ballard High-Rise című disztópikus regényének filmes változatát, Ben Wheatley rendezésében, valamint Tom Hiddleston, Jeremy Irons és Sienna Miller főszereplésével. "A fiktív brutalista toronyház nem kíméli lakóit, durva káosz uralkodik el az épületben" - mondja róla az ajánló.

Szintén hasonló, az épületet fontos szerepbe hozó történet a Sieranevada című román film: "Valós időben kibontakozó családi viszályt követhetünk nyomon a román újhullám fenegyerekének, Cristi Puiunak legújabb filmjében, ahol a családot testközelből követve, egy panellakásba zárva élhetjük át a kibontakozó, keserédesen ismerős drámát” – olvasható a film hivatalos programajánlójában. 

Felkapott az újrahasznosítás, az urbanizáció, az ázsiai helyzet és a beton

“A modernizmus építészetének képi világát vonultatja fel a német filmrendező, Heinz Emigholz három részből álló kísérletifilm-sorozata, melynek mindhárom része látható lesz. A filmeket a rendező előadása kíséri.” – áll a filmnapok.kek.org. oldalán a Feltörekvő modernizmus három filmjének beharangozójában. Ez már csak azért is ígérkezik érdekesnek, mert míg a sorozat első két filmje, a Parabeton és a Perret Franciaországban és Algériában címűek valóban az építészeti és filmes tér összefüggéseit kutatják, addig a harmadik film, A felszállópálya egy már eddig is sok vitát szított filmes esszé építészet és globális társadalom, kapitalizmus és ideológiák, nemzeti identitások összefüggéséről. Az előző évekhez hasonlóan a vetítések egy részét a rendezők jelenlétében adják majd, akik a beszélgetős programokon is részt vesznek majd.

“Vajon képes-e az építészet a kollektív boldogság megteremtésére? Erre az örök kérdésre keresi a választ a fesztivál Végtelen boldogság című nyitófilmje, amely lenyűgöző portré a világhírű Bjarke Ingels Group legújabb lakóépületéről. A nyolc ház Koppenhága külvárosában kísérel meg a falvak világát idéző lakóközösséget létrehozni. A film az épületek személyes történetét kutató Élő építészet című kultikus sorozat legújabb darabja. A stílusteremtő rendezőpáros, Ila Bêka és Louise Lemoine kameráját követve ezúttal a különleges alakú épület lakóinak életébe pillanthatunk be.” – olvasható az ajánlóban.

Ide kattintva még többet megtudhat arról, hogy milyen filmeket nézhet meg az ázsiai urbanizációról, az újrahasznosításról, a szellem- és kacatvárosokról, a betonról, a modernizmusról vagy a közép-európai építészetről. A jegyeket február 22-től elővételben lehet megvenni a Toldi moziban vagy annak honlapján (és a tavalyi telt házas vetítések alapján érdemes is). A teljes árú jegyért 1400 forintot, a diákjegyért 1100 forintot kell fizetni, az öt szabadon választott filmre beváltható fesztivál-bérlet pedig 6000 forintba kerül.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Adamek Alma
Adamek Alma
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Ez a legnagyobb tévhit a kullancsokról: nem csak az erdőben vagy veszélyben

Sokan még mindig megnyugszanak, ha a hétvégi program nem erdei túra, hanem csak egy kerti sütögetés vagy séta egy belvárosi parkban, mondván: „itt úgysem kapunk kullancsot”. Sajnos ez óriási tévedés. A veszélyes vérszívók már rég beköltöztek a városokba, a gondozott pázsitra és a játszóterekre is. Megmutatjuk, miért bukott meg a „fáról ugró kullancsok” mítosza, és hogyan védekezhetsz hatékonyan ellenük a betonrengetegben is.

Testem

Orron át gyógyít az anyatej: forradalmi eljárást alkalmaztak a Semmelweis Egyetemen

Világszenzációnak számító orvosi eljárást vezettek be a Semmelweis Egyetemen: az intenzív osztályon kezelt, súlyos állapotú újszülöttek orrába cseppentett anyatejjel serkentik az agy regenerációját. Ez a forradalmi, teljesen fájdalommentes módszer közvetlen utat nyit a jótékony őssejteknek és növekedési faktoroknak a sérült idegrendszerhez, kikerülve a vér-agy gátat.

Offline

Városi legendát terjesztett a Szomszédok Taki bácsija: sokan ma is elhiszik

Számos úgynevezett városi legenda fűződik a budapesti épületekhez, szobrokhoz, ezek között talán a legismertebb az, hogy vajon kit mintázott egykor igazából Kisfaludy Stróbl Zsigmond Gellért-hegyen álló, ikonikus alakja. A Szabadság-szobor feltételezett modelljének neve több filmben is elhangzik, köztük a Szomszédokban.

Offline

Villámkvíz: felismered a híres olasz városokat egyetlen képről?

Az olasz csizma legendásan szép és nyüzsgő városai az európai kultúra alapjainak hordozói évezredek óta. Az egyedi építészet, az ókor lenyomata és a vibráló színek felejthetetlenné teszik az itáliai városkákat, legyen szó akár egy tengerparti kisvárosról vagy az olasz fővárosról.