Készítse elő a kertet a télre

Olvasási idő kb. 3 perc

Például ne használjon műanyag fóliát a takaráshoz, és ne locsolja a dézsás növényeket! De egyéb munkák is várják még, összeszedtük.

Közeledik a tél, ami a kert számára a pihenés időszaka. Mielőtt azonban elkezdődne a fagyos szendergés, fel kell készíteni a területet, hiszen ha nem elég körültekintő, a tél rengeteg kárt is okozhat.

Takarás

A téli fagyok sok kerti növény számára jelentenek komoly kihívást. Az itthon őshonosok számára ez nem jelent gondot, hiszen alapvetően ehhez a klímához fejlődtek, ám egyes nemesített, vagy melegebb ághajlathoz szokott fajták fagyvédelmet igényelhetnek.

Ennek a legjobb módja a takarás, ami történhet földdel, vagy levágott fűvel, lombbal. Sokan ilyenkor a fóliához nyúlnak, de ezt nagyon rosszul teszik: a műanyag alatt ugyanis a növények könnyen befüllednek, berothadnak. A rövidebb, napsütéses időszakokban a fólia alatt erősen felszökik a hőmérséklet, majd a nap elbújása után visszaesik, és ez a hőingadozás szintén nagyon káros. A fóliát kilyuggatva ugyan a befülledést valamennyire meg lehet akadályozni, ám a felmelegedés és lehűlés ugyanúgy gondot jelent, vagyis ezt a lehetőséget inkább felejtse el.

Cserepek, edények, kaspók, dézsák

Sok kertben tartanak az emberek olyan növényeket, melyeket nem lehet kiültetni a szabad földbe. Ezek az évek alatt szépen cseperednek, egyre és egyre nagyobb növénytartókban kapnak helyet, amiket egy idő után a tulajdonosok nem akarnak (és nem is nagyon tudnak) mozgatni. Ilyenkor – bár némi rizikót vállal vele – próbálkozhat a dézsák téliesítésével is.

„A télen kint hagyott cserepes növényeket alapvetően szárazon kell tartani. A növények fagypont alatt egyáltalán nem vesznek fel vizet, sőt: az eláztatott föld, ha megfagy, roncsolhatja a gyökérzetet! A szabadba ültetett növények földje maximum 5-10 cm mélységig fagy le, de egy 50-60 cm átmérőjű edény földje teljesen át tud fagyni. A kerámiából készült növénytartók sem szeretik, ha nedvesen fagynak meg. Bár a jó minőségű agyag nem reped szét rögtön, sajnos hazánkban a nappali-esti hőingadozás akár egy szezon alatt szétfeszítheti az agyagot, ha az vizesen fagy meg és enged ki. A téliesítés tehát szárazon tartást jelent: ne locsoljuk, viszont ha lehet, bugyoláljuk be a cserepet valamilyen laza-légáteresztő de vízzáró anyaggal. Erre kiválóan alkalmasak a kertészetekben kapható fagyvédő fóliák. Vannak hosszúkás alakú (ágyások, balkonládák betakarására alkalmas) és zsák formájú (kisebb fák, bokrok becsomagolására való) takarók is" – ajánlja Boross Dávid, az Oázis Kertészet munkatársa.

Takarítás

Az őszi nagytakarítás nemcsak a lakásra, hanem a kertre is vonatkozik. Ilyenkor a füvet alaposan ki kell pucolni, ami azt jelenti, hogy a lehullott leveleket, és az utolsó vágásból származó füvet gondosan össze kell gereblyézni róla. Ellenkező esetben a fű berothad, és tavasszal kezdhetünk neki a kopasz foltokon a kárenyhítésnek és az újra füvesítésnek. Az összeszedett zöldhulladék épp jól jön a növények takarásához, vagy ha nincs rá szükség, mehet a komposztra is.

A szerszámok alapos letisztítása is a folyamathoz tartozik. Ha egyszer az év folyamán sokszor nem kevés pénzt áldoz arra, hogy igazán jó eszközökkel dolgozhasson, így telente mindenképpen jól tárolja azokat. Tisztítsa meg a földtől és más, esetleg növényi maradékoktól, majd a fém eszközöket, alkatrészeket, és a mozgó részeket zsírozza, olajozza be. A tél folyamán lehetőleg úgy tárolja a szerszámokat, hogy azok nem egy kisebb kupac földben álljanak, hiszen ez nedves, és mint ilyen, pont gyorsítja a korrodálódást. 

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

ST
ST
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?