Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Target pontosan ezt tette, és követik a hasonló ügybe keveredett Zara példáját: nem foglalkoznak az ügyvédi felszólításokkal. Marad a nyilvánosság.
Nehéz a dizájnereknek és a divattervezőknek, számomra felfoghatatlan is, hogyan lehet még bármi újat alkotni. Úgy tűnik nem is lehet, vagy túl nagy a nyomás és folyamatosan termelni kell az új mintákat, mindenesetre most a Targetet (mely egy nagy lakberendezési üzletlánc az USA-ban) vádolja azzal egy tervező, hogycsúnyán lenyúlták a mintáját. A Target július 4-i kollekciója kétségtelenül nagyon hasonlít a Kiki&Company néven alkotó ötgyerekes DIY-blogger és tervező mintájához, ráadásul a Target egy egész lakberendezési kiegészítők kollekciót készített a mintával. A tervező megkereste az üzletlánc dizájnereit, azaz a Horizon Groupot és a Made for Retail cégeket (akik nemcsak a Targetnek, de más világcégeknek is terveznek és gyártanak mintákat), ám még csak válaszra sem méltatták, így a Facebook nyilvánosságához fordult, hátha ezzel nyomást tud gyakorolni az üzletláncra.
2014-ben már volt hasonló botránya a Targetnek, akkor megegyezéssel zárult az ügy. 2015-ben szintén hasonló ügybe keveredett az amerikai hálózat, akkor egy kétgyerekes anya mintájához gyanúsan hasonló tűnt fel náluk. De keveredett hasonló ügyekbe a Versace, a Dolce&Gabbana, de még a Sugarbird is.
A legfrissebb botrány idén nyári, júniusban egy Tuesday Bassen nevű tervező ment neki a Zarának, akik egy az egyben ellopták az általa tervezett kitűzőket, és az Inditex csoport több üzletláncának kollekcióiban is felhasználták azokat nemcsak kitűző, de felvarrók formájában is. A botrány legfőbb motívuma azonban nem is a lopás tényeg volt, hanem hogy miután Bassen ügyvéden keresztül kereste meg a céget, a Zara válasza kábé kimerült annyiban, hogy ők a nagyobbak és ismertebbek, úgyhogy Bassen inkább ne ugráljon – és az ügyről nem is igen hallani azóta. Ezek fényében valóban kíváncsiak várjuk, mire jut most a Kiki&Company a Targettel szemben.
