Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A cégek nem tervezik a Nyugat-Európában már bevált "csúnya zöldség" koncepció bevezetését.
Néhány hete írtunk arról, hogy az amerikai Walmart bolthálózat tesztjelleggel szélesíti zöldség- és gyümölcskínálatát 300 floridai üzletében: ezentúl nemcsak a tökéletes formájú és színű termések kerülhetnek az üzlet polcaira, hanem a "megjelenésükben kihívásokkal küzdő" darabok is. Ez azt jelenti, hogy beveszik az árukínálatba azokat is, amelyeknek minőségével és élvezeti értékével nincs semmi gond, csak épp nem néznek ki tökéletesen (mert esetleg valamilyen külsérelmi nyom van rajtuk, vagy épp a méretük/formájuk tér el a sztenderdtől). Az üzletlánc ezeket olcsóbban fogja árulni, a cél pedig az, hogy ezzel is csökkentsék az élelmiszer-pazarlást.
A dolog egyáltalán nem új, a francia Intermarché, vagy a Jamie Oliver kampányának köszönhetően az angol ASDA üzletlánc már bevette a kínálatába a csúnya zöldségeket. A trend mindenkinek jó, a vevők 20-30 százalékkal olcsóbban vásárolhatnak, a termelők nem selejtezik le az áru tekintélyes részét, a bolt pedig szintén keres. A becslések szerint ugyanis a zöldségek és gyümölcsök 20-40 (!!) százaléka kerül a szemétbe a nem megfelelő külső megjelenés vagy egyéb hibák miatt, holott ez a fogyaszthatóságukat nem befolyásolná. Itthon ez a szám maximum 5-10 százalék lehet, a nem tökéletes élelmiszerek meg nem kerülnek azonnal a kukába, maximum a léfeldolgozóba vagy a konzervgyárba, ám ha abból indulunk ki, hogy a léalma felvásárlási ára nagyjából 5 Ft/kg, akkor jól látható, hogy még mindig jobb olcsóbban árulni az üzletekben, mint léalmának leadni.
Kíváncsiak voltunk, hogy mit gondolnak minderről az üzletláncok, akik gyakran beszélnek az árérzékeny magyarokról, ergo akár jól is jöhetne nekik a csúnya zöldség program.
Az Auchan számára az a fontos, hogy "mindig friss és kifogástalan minőségű zöldség-gyümölcs árut kínáljunk áruházainkban, a Magyar Élelmiszerkönyvben meghatározott szabályozás szerint, így központilag nem tervezzük a zöldség-gyümölcsök ilyen jellegű szétválogatását és értékesítését" - válaszolta megkeresésünkre a cég.
A Spar véleménye szerint a "nem teljes értékű, de emberi fogyasztásra alkalmas zöldségek és gyümölcsök értékesítése tekintetében hazánk semmilyen tekintetben nincsen lemaradva. Az ilyen típusba sorolható zöldségek és gyümölcsök eladása ma is megoldott. Mivel a magyar vásárló rendkívül árérzékeny, ezért – és az erős árverseny miatt – kialakult egy alacsonyabb áron elérhető, másodosztályú termékcsoport szinte minden fő termékkörnél. Erre talán a legjobb példa a lecsópaprika. Ebben az esetben külön csomagolást kap az 1. osztályba nem kategorizálható, de minőségi szempontból még teljes mértékben elfogadható (például kicsit kisebb, kicsit színesebb, kicsit görbe, vagy kicsit foltos) termék. Ezt a módszert nem csak a SPAR alkalmazza."
Értelemszerűen az Unió részletesen szabályozza azt, milyennek kell lennie a zöldség-gyümölcs termékeknek. A termékek négy kategóriába sorolandóak: extra, I., II. és III. osztályba. A III. osztályú áruk kereskedelmi forgalma Magyarországon sincs engedélyezve. A termékeknél meghatároznak nagyságot, súlyt, méretet egyaránt, ezeket kell betartaniuk a forgalmazóknak. 2008-ban az EU Bizottság 26 gyümölcs- és zöldségfajtánál hatályon kívül helyezte a külalakra vonatkozó speciális minőségszabványt, míg tíz gyümölcs- és zöldségfajta esetében változatlanok maradtak a szabványok.
A másodosztályú paradicsom jellemzői
A paradicsomnak viszonylag keménynek kell lennie (de lehet az I. osztályúnál némileg kevésbé kemény), és nem lehet rajta nyílt repedés. Az alábbi hibák megengedettek, feltéve, hogy a paradicsom megőrzi alapvető tulajdonságait a minőség, az eltarthatóság és a kiszerelés tekintetében:
- alak- és fejlődési hibák,
- színhibák,
- héjhibák és nyomódások, feltéve, hogy nem befolyásolják komoly mértékben a gyümölcs minőségét,
- legfeljebb 3 cm hosszú, behegedt repedés a gömbölyű, a gerezdes és a hosszúkás paradicsom esetében.
A „gerezdes” paradicsomon lehet továbbá:
- az I. osztályban megengedettnél nagyobb mértékű kidudorodás, de torzult alak nélkül,
- köldök,
- legfeljebb 2 cm2-es parás folt a bibénél,
- a virág helyének forradása, megnyúlt alakban (varrathoz hasonlóan).
Forrás: 543/2011 EU I. melléklet
Az ALDI Magyarország nem tervezi a zöldségek és gyümölcsök ilyen értékesítését. Válaszukban leírták, hogy a zöldség-gyümölcs termékekre szigorú EU jogszabályi előírások vonatkoznak, amelyek termékenként, illetve termékcsoportonként rögzítik a méretre, a minőségre és érettségre, a kiszerelésre és jelölésre vonatkozó követelményeket, valamint a termékosztályozás szerinti besorolásra vonatkozó előírásokat. Az említett szigorú jogszabályi követelményrendszer miatt a külföldön már alkalmazott gyakorlat bevezetése a hazai ALDI hálózatban nem elképzelhető.
A Coop, mely egyéni módon értelmezve már jó ideje alkalmazza a csúnya zöldség koncepciót, szabadságolás miatt nem válaszolt megkeresésünkre, valamint a Tesco és a Lidl sem.
Szóval úgy tűnik, hogy legendás magyar árérzékenység ide vagy oda, és hiába, hogy nem reprezentatív felmérésünk szerint olvasóink jelentős hányada menőnek tartja a csúnya zöldség koncepciót, egyelőre maradnak a drága egyenzöldségek és -gyümölcsök az üzlethálózatoknál. Legalábbis míg valaki rá nem jön, mekkora ennek a reklámértéke.
