Nemzetközi önkéntesek segítenek helyrepofozni egy házat, hogy egy ötgyerekes család végre normális életet élhessen.
Az M3-astól alig egy utcára a hatvanas évek kockaházait idéző épület áll. Nem szakadtabb, mint a többi hasonló épület a kis utcában, még belső kertje is van, a kerítésnél két kutya fogad minket. Az udvaron konténer, szemetesek, és egyenpólós emberek, akik a harmincfokos melegben kitartóan takarítják egy egykorvolt cserépkályha kockáit. Hangosan nevetnek. Kicsit beljebb még többen vannak, a sisakokon felirat: Abby, Jess, Jim.
Főként középkorú amerikaiak. Önkéntesek: saját pénzükből utaztak ide, hogy egy sokgyerekes családnak új otthont és új életet kínáljanak. Tímea és férje kicsit megszeppenve állnak az udvaron. Nekik készül a lakás, ez lesz az első igazi otthonuk. Tímea körbevezet, büszkén mutatja, hol lesz a konyha, és hol kapnak majd helyet a gyerekek, akik öten vannak.
Tímea és párja rendes emberek. Dolgoznak, nevelik a gyerekeiket. Egyszerűen annyi történt, hogy hiába fizettek mindent rendesen, az albérletüket hirtelen felmondták, mert a tulaj eladta a lakást, és nem találtak időben megfizethető lehetőséget. Manapság senkinek sincs könnyű dolga, aki albérletet keres, főleg, ha gyereke is van. Roma párként, öt gyerekkel pedig még ennél is nehezebb egyik napról a másikra lakást találni. Ezért költöztek Tímeáék a Szociális és Rehabilitációs Alapítvány által üzemeltetett családok átmeneti otthonába, és itt kaptak lehetőséget arra, amiről álmodni se mertek: hogy megváltozzon az életük.
Kelemen Gábor a Széra (Szociális és Rehabilitációs Alapítvány) intézményvezetője másfél éve került kapcsolatba a családdal. "Ez a család úgy került ilyen helyzetbe, hogy tudta fizetni az albérletet, de amikor a tulajdonos váratlanul eladta a lakást, nem volt se tartalékuk, se támogatásuk. Ez a történet jól mutatja, hogy azoknak a családoknak, akik mögött nem áll támogató rokoni közeg, ahol át tudnák vészelni ezeket a nehéz időszakokat, milyen nagy próbatétel egy ilyen helyzet" - mesélte el Kelemen.
És bár klasszikus önkormányzati bérlakások léteznek, de a forráshiány gondot okoz az önkormányzatoknak, magyarul hiába vannak üres lakások, nincs pénz a felújításukra, ezért üresen állnak.
A Második Esély programban a forpropfit terület, a civil szektor és az állam összefogott, és ezáltal a nem működő szituációból képesek egy működőt létrehozni, azaz felújítani az önkormányzat üresen álló szociális bérlakásait és oda rászorulókat költöztetni. "A Második Esély programban tavaly 2 család tudott kiköltözni önkormányzati lakásba, az idei évben pedig négy. A SZÉRA átmeneti otthonaiban (plusz az ún. kiléptető lakásokban) összesen 52 család él jelenleg. Nagyon fontos, hogy van egy szempontrendszer, mely alapján eldől, hogy kiknek tudjuk a lakhatását támogatni. Ez egy nagyon egyszerű rendszer: rendezett anyagi körülmények, jól tervezhető együttműködés, szülői feladatokban helytállás, és közösségben élni tudás a szempontok. Azok akik rendszeresen konfliktusba kerülnek a lakókörnyezetükben, azokkal még van munka" - vázolta fel Kelemen, mi alapján választják ki a programba bekerülőket.
A kiléptető lakás az első lépés az önállósodás felé
A lakáshoz jutásra kiválasztottak először úgynevezett kiléptető lakásba költöznek. Ezekben a kiléptető lakásokban életvezetési tanácsadást folytatnak a családgondozók, ez azt jelenti, hogy hónapról hónapra költségvetést készítenek. A családok megismerik a lakásfenntartás költségeit, és fizetnek is a lakhatásért. Tudatosítják bennük, hogy mennyibe kerülne a való életben a lakás fenntartása. Újdonság ebben a programban, hogy a kiköltözés után is még egy évig fogják őket kísérni.
"Ez rendszeres kapcsolattartást jelent, ki fog járni a családgondozó kolléga, jelen lesz a család életében, és lesz egy szoros kapcsolattartás közöttük. Azt gondoljuk, hogy ha ez az időszak zökkenőmentesen lezárul, akkor a család fenn fogja tudni tartani az ingatlant. Erre most is megvan minden jel, hogy így lesz."
"Magyarországon ezres nagyságrendben élnek családok átmeneti otthonában emberek, és a dolog afelé halad, hogy egyre inkább nem átmeneti megoldásról van szó. Szoktuk a szakmában mondani, hogy átmeneti gondozást végzünk abban az értelemben, hogy családok átmenetileg tudnak intézményi segítség nélkül élni, és a '90-es évek óta ez egyre inkább efelé tart" - vázolta a helyzetet az intézményvezető.
Az önállósodás
"Évente 8-12 lakást újítunk fel összesen két programunkban - a Második Esély programban, amivel kisgyerekes családokat juttatunk otthonhoz, és az Elsőként Lakhatást programban, ahol közterületen élő emberek jutnak szociális bérlakáshoz. A felújított lakások száma attól függ, hogy mennyi pénzünk van. Ugyanis mi egy nonprofit szervezet vagyunk, nem kapunk semmilyen állami támogatást, lehetőségeinket az határozza meg, hogy mennyi adományt kapunk egy évben" - mondta el Koltai Luca, a Habitat for Humanity megbízott igazgatója. A Második Esély programban együtt dolgoznak a SZÉRA-val, a náluk lakó családok közül választanak ki olyanokat, akik lehetőséget kapnak hogy hosszú távra önálló otthonhoz jussanak.
"Mérlegeljük, hogy képesek lesznek-e fizetni a bérleti díjat és a rezsit, illetve azt is, hogy lenne-e más lehetőségük megoldani a lakhatási gondjaikat. Ide olyan családok kerülnek be, akiknek máshogy nem lenne esélyük. Azt is néznünk kell, hogy egy felújított lakásba mekkora család fér el. Szerencsés helyzet, hogy ekkora lakást is felajánlott az önkormányzat, ahol elfér Tímea és Lajos családja."
Egységes lakáspolitikára lenne szükség
"Úgy gondoljuk, hogy a tartós lakhatást nem a civil szervezetek ad hoc programjainak kellene megteremteniük, hanem olyan kormányzati programokra és egységes lakáspolitikára van szükség, amely elérné, hogy családok ne kerüljenek az utcára, megfizethető árú bér- vagy magánlakások legyenek. A legalacsonyabb jövedelmű családoknak a szociális bérlakások jelentik a megoldást hosszútávon. A lakások 1,5%-a a szociális bérlakás jelenleg, ami nagyon kevés. Azon túl, hogy felújítunk, egy modellt is bemutatunk“ - magyarázta Koltai Luca. A Habitat szerint bővíteni kell a szociális bérlakások számát, akár a meglévők felújításával is, hisz rengeteg rossz állapotú nem lakott lakás van. Ma Magyarországon több mint 300.000 üres ingatlan van, melyek nagy része magántulajdon, de különböző programokkal bevonható lenne bérlakásként.
“Ugyancsak szükség van arra is, hogy legyenek támogatások, amik megelőzik, hogy hajléktalanná váljanak családok. Mi ezzel a pici programmal szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy nagyon is léteznek hajléktalan családok. Megbecsülni sem tudjuk a családok számát, akik elvesztették otthonukat. Mi ezen szeretnénk változtatni: a programunkba kerülő pár család életén és még több tízezer hasonló sorsú családén is" - mondta a Habitat megbízott igazgatója.
Tárgyalnak a kormányoldallal, vannak területek, ahol tudnak párbeszédet folytatni, és vannak ahol nem. Saját bevallásuk szerint átütő eredményeket nem értek el a bérlakás szektor fejlesztésében. Megítélésük szerint a kormányzati politika iránya jelenleg nem is a legrászorulóbbaknak kedvez. Hiszen például a 10+10 milliós támogatás nyújtó CSOK, bár igen nagy tétel a költségvetésben, de épp a legrászorulóbbak, a legszegényebbek nem férnek hozzá.
Önkéntesek nélkül nem menne
A Habitat Amerikában a legismertebb segítő szervezet, ott 1500 helyen működnek irodáik, de Magyarországon nagyon picik. Ezért is nehéz megérteni, hogy kik és miért jönnek ide a világ másik feléből, szabadidejüket és pénzüket áldozva, azzal a céllal, hogy ismeretlen családoknak segítsenek. Ottjártunkkor három építésvezető segítségével bontottak és építettek, a hangos nevetésekkel tarkított munka láthatóan gyorsan haladt, mintha egy összeszokott csapatról lenne szó. Pedig ez nincs így, a csapat tagjai nem ismerték egymást korábban, kivéve a két csapatvezetőt, akik már negyedszerre járnak Magyarországon.
Az önkéntesek egy hétre jönnek és láthatóan nagyon jól érzik magukat. A pihenő alatt egy lenyűgöző történetbe futok bele. Robert és neje, Kate éppen a nászútjukon vannak. Nehéz ezt elhinni, de a frissen házasodott pár étkészlet és mikró helyett pénzt kért, hogy eljöhessenek ide, Magyarországra, és rászorulókon segíthessenek.
"Ez a nászutunk" – meséli Kate, aki nem is érti, én min lepődök meg, és miért tartom szokatlannak a dolgot. "Nézd, én egy segítő alapítványnál dolgozom, megszoktam, hogy segítek. Ez másfajta segítségnyújtás, mint amit a mindennapokban végzek, és ez engem boldoggá tesz. Hogy nem hiányzik-e, hogy egy romantikus szigeten heverésszek-e a parton? Dehogy, ez sokkal jobb annál!"
Habitat for Humanity
A Habitat for Humanity Magyarország célja a rászorulók közvetlen támogatása és egy igazságosabb és befogadóbb magyarországi lakáspolitika elérése.
A Habitat for Humanity az Egyesült Államokból indult, jelenleg a világ 70 országában van jelen. Mintaprogramjukkal és szakpolitikai munkáikkal ezeknek a lakhatási problémákkal küzdő 1,5 milliónyi embernek akarnak segítséget nyújtani. Magyarországon az Első Lakhatást! elnevezésű, hajléktalanokat segítő programjukkal, valamint a most bemutatott Második Esély nevű, családok lakáshoz jutását segítő programjukkal vannak jelen.
A Habitat for Humanity Magyarország Második Esély programja valódi otthonhoz juttat olyan családokat, akik lakhatásuk elvesztése után átmeneti otthonban élnek. A Habitat for Humanity Magyarország jelenleg üresen álló, rossz állapotú önkormányzati lakásokat újít fel a rászoruló családok számára önkéntesek és támogatók segítségével. Évente 8-12 lakás készül el, a támogatásoktól függően.
