Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Nagyjából semmit, és az is személyes döntés kérdése - ez derült ki, amikor egy felháborodott Facebook-poszt alapján utánajártunk a dolognak.
A magyar államra ne számítsunk - ezt persze mindenki tudja, aki ebben az országban él, de azok se akarjanak tőle semmit, akik épp a határain kívül tartózkodnak, ha csak ideiglenesen is, és segítségre szorulnának. Ez derül ki abból a Facebookon viharsebesen terjedő posztból, amiben egy magyar állampolgár írja le a kálváriáját, amikor zsebtolvajok mindenüket ellopták Párizsban, és nem segített neki a konzulátus gyakorlatilag semmiben.
A történet egyik legjobb része az, amikor a nagykövetséget felhívó nővel közlik a telefonban, hogy hát ha nincs pénze és el akar jutni hozzájuk, lógjon be a metróba, ugorjon át a beengedőkapu felett és blicceljen. Na de tényleg egy rohadék volt a konzulátus, ahogy a történetből tűnik, vagy nem volt más választásuk?
Ahhoz, hogy ezt eldöntsük, pontosítanunk kell, mi a feladata a nagykövetségnek és mit a konzulátusnak. A konzulátus intézi a magyar és EU állampolgárok ügyeit nem EU-s országokban, a konzuli osztály feladata pedig az adott országban a magyar önkormányzati és bevándorlási hatóságok munkakörének ellátása. Ehhez képest a nagykövetség az államot képviseli. Tehát ha magyar állampolgár külföldön járva bajba kerül és segítségre szorul, a konzuli osztályt kell keresni, akik saját hatáskörben döntenek arról mit és mennyit segítenek a bajba jutottnak. Ha van velünk várandós nő vagy gyerek, az jó pont, mert hamarabb/nagyobb eséllyel kapnak segítséget – hogy milyen fokút, az más kérdés.
Mert talán ez a legnagyobb rákfenéje a dolognak, ugyanis a döntés meglehetősen szubjektíven történik, a törvény viszonylag megengedő. A konzuli védelemről szóló törvény kimondja, hogy a "5. § (1) A konzuli szolgálat segítséget és támogatást nyújt a külföldön bajba jutott magyar állampolgár hazatérésének elősegítéséhez." Ami biztos, hogy a konzulátus elvileg nyújthat kölcsönt, amennyiben úgy ítéli meg, hogy nincs más lehetősége az állampolgárnak.
"Ha a hazatérés elősegítésének más módjára nincs lehetőség, és a késedelem súlyos érdeksérelmet okoz, a konzuli tisztviselő – az ügyféllel kötött hatósági szerződés alapján – hazatérési kölcsönt nyújt, amely adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. A miniszter rendeletében meghatározott összeghatár felett a hatósági szerződés érvényességéhez a miniszter hozzájárulása szükséges. A hatósági szerződésben rendelkezni kell a visszafizetés esedékességéről" – fogalmaz a jogszabály.
Nem eldönthető, jobban járt volna-e a család, ha a konzulátus megveszi a jegyeiket, mert ez sem gyors folyamat. 200 eurónyi összeghatár felett ugyanis maga a külpolitikáért felelős miniszter dönt, és erre 5 nap áll a rendelkezésére. Ráadásul 200 euró nem túl sok pénz, bárhonnan is akar az ember hazajutni, Párizsban ülni 5 napon át pedig igen drága mulatság. Azt is érdemes hozzátenni, hogy az állam szívesen spórol az állampolgárokon, ezért a leggazdaságosabb megoldást fogja választani, ahogy arról a jogszabály rendelkezik. Ráadásul minden segítségnek ára van, aminek összege attól függ, milyen országban ért minket a baj. Tuti megoldás nincs, bár a biztosítás erősen ajánlott, az ugyanis ilyen helyzetekre is tud megoldást nyújtani, vagy legalább kifizetni az ellopott okmányok költségeit.
A konkrét ügyben szerettük volna megtudni a konzulátustól, miért nem nyújtottak segítséget a bajba jutott állampolgáruknak. Hétfőn elértük a párizsi konzulátuson Lengyel Zita vezető konzult, aki azonban a Külgazdasági és Külügyminisztérium sajtóosztályához irányított minket. Tőlük az azóta eltelt 5 napban nem érkezett válasz - ha ez mégis megtörténne, frissítjük a cikkünket.
Ez volna a konzulátus dolga
- Hazatéréséhez ideiglenes útlevelet állíthat ki az elveszett, ellopott, megrongálódott vagy lejárt úti okmány helyett
- Tanácsadással közreműködik hazatérése önerőből vagy rokon, ismerős anyagi segítségével történő megszervezésében
- Utólagos visszafizetés és díjfizetés ellenében hazatérési kölcsönt nyújthat, ha magáról saját vagy más forrásból gondoskodni nem tud, önhibája kizárható és a kölcsön nyújtása további súlyos érdeksérelemtől óvja meg
- Egészségügyi vészhelyzetben (súlyos és tömeges megbetegedés) tájékoztatja a helyi orvosok, kórházak elérhetőségéről, közreműködik az esetleg szükséges és orvosilag igényelt, illetve lehetséges hazaszállítás megszervezésében
- Válsághelyzetben tájékoztatást ad és szükség esetén segítséget nyújt a hazatéréshez, illetve az evakuálás megszervezéséhez
- Őrizetbe vétele, letartóztatása esetén – ha erről tudomást szerez – tisztázza ennek okát és jogi megítélését, figyelemmel kíséri fogva tartásának körülményeit
- Kérésére értesíti hozzátartozóját, szükség esetén a segíteni képes ismerőst
- Tájékoztatást ad az adott országban elérhető helyi tolmácsokról és ügyvédekről
- Külföldi haláleset esetén a Konzuli Szolgálat értesíti a külföldön elhunyt eltemetésére kötelezett hozzátartozót és tájékoztatja az eltemetéshez vagy a holttest hazaszállításához szükséges intézkedésekről
