Valóban szubjektív, hol a határi, amikor már botrányos egy előadás, de az NFH segít, hogyan érvényesítheti jogait.
A közelmúltban két szuperprodukció is csúfos balhéba fulladt, miután a nézők a drága jegyárak kifizetése ellenére sem látták a balettelőadáson a táncosokat, vagy alig hallottak valamit a musicalből. Ilyen esetekben is segíthet a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, utánajártunk, hogy pontosan hogyan.
Kicsi a színpad és rossz a hangosítás
A Grease tavaly októberi előadását a Syma Csarnokba szervezték, ahol egy szintbe ültették a nézőket, vagyis egy átlagos testmagasságú ember a negyedik sortól gyakorlatilag csak fejeket látott. Ha mindez nem lett volna elég, akkor még minderre rátett egy lapáttal, hogy hallani sem lehetett, sokszor volt halk az előadás, vagy élvezhetetlenül rosszul szólt a hangtechnika. A nézők szerint a színészek igazán kitettek magukért, de ilyen feltételek mellett nem tudnak csodát tenni. Aki látott, az pedig arról panaszkodott, hogy a színpad túl kicsi volt és a kivetítés is katasztrofálisra sikeredett, vagyis nagyjából azért fizettek 8-13 ezer forintot a jegyekért, hogykét felvonáson keresztül tarkókat bámulhassanak zavaró hanghatások mellett.
Ez az orosz balett nem is az az orosz balett
A Royal Russian Ballet előadásán a panaszosok többségét az zavarta, hogy jobb esetben a táncosok felsőtestét látták, rosszabb esetben még az sem, ami ugye még akkor is zavaró, ha egy felolvasó estre vesz jegyet az ember, egy táncelőadáson pedig pont a lényegről marad le. De több kritika szerint abban sem volt túl nagy köszönet, ha valaki látta a lábakat, ugyanis bár a Royal Russian Balett név alapján a legtöbben a patináns és világhírű múlttal rendelkező orosz társulatra gondolnak, a Budapesten fellépő csapat 2008-ban alakult és nem sok közük van a valóban világhíres moszkvai Bolsoj társulatához, vagy a szentpétervári Marinszkij Opera társulatához. Bár ez a Royal Russian Ballet társulat 2010-ben Kolumbiában és Venezuelában is díjat nyert, de ha összeveti például az Opera megalakulásától, azaz 1884-től sikert sikerre halmozó Magyar Nemzeti Balett életútját az övékkel, azért érezheti úgy, hogy mást kapott, mint amit ígértek.
A jegyár fele visszajár
Az előadások után nem sokkal már a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság is közölte, hogy számos panasz érkezett hozzájuk az előadással kapcsolatban. Aggályosnak tartották, hogy a szervezők –saját bejelentésük szerint – csak a helyszínen panasszal élő nézők bejelentéseivel foglalkoznak, hiszen egy szolgáltatás, jelen esetben az előadás minőségével kapcsolatban utólag is panaszt lehet tenni. Mivel a szervező a cseh székhelyű Mania Promotion nevű cég, ezért azt javasolták a pórul járt műkedvelőknek, hogy az NFH szervezetén belül működő Európai Fogyasztói Központhoz forduljanak a panaszaikkal (az EFK-val és szolgáltatásaival már több ízben foglalkoztunk itt a Díványon is). Majd a jegyeket árusító Ticketportal közölte, hogy a földszintre jegyet váltó nézők egy része visszakapja a jegyár vételárának a felét, ha március 11-ig ezt igénylik. Arról nincs szó, hogy abba mindenki belenyugodott-e, hogy a társulat megnevezése is igencsak megtévesztő volt.
Mikor fordulhat a fogyasztóvédelemhez?
Arra voltunk kíváncsiak, hogy mi számít annyira rossz vagy botrányos művészeti előadásnak, hogy a néző a jegyárat visszakérhesse vagy a fogyasztóvédelemhez fordulhasson segítségért. Panaszt tehetünk, ha hamis az énekes, vagy össze-vissza üt a dobos a koncerten? Visszakapjuk a pénzünket ha elesik a táncos, vagy elfelejti a szövegét a színész? És mi van, ha csak egyszerűen olyan festményeket állítanak ki. amilyeneknél az ötéves unokahúga is jobbat készít? A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság érdeklődésünkre megerősítette, az ilyen panaszok elbírálása valóban nem egyszerű, hiszen nagyon szubjektív, hogy mi minősül a fogyasztó szempontjából panasznak vagy kifogásolhatónak. Bármely aspektusból joga van panasszal élni, a panasz megalapozottságát pedig számos egyedi körülmény figyelembevételével, az egyedi ügyek kivizsgálásával döntik el. Vannak viszont olyan helyzetek, amelyek egyértelműen jogsértőek.
"Ha egy szolgáltató általános szerződési feltételei jogszerűtlen elemeket tartalmaznak, ha az adott szolgáltató reklámjában vagy kommunikációjában közvetített állítások bizonyítottan hamisak vagy nem megfelelőek és azok a fogyasztó döntését (hogy például azt a szolgáltatást igénybe kívánja venni) jelentős mértékben befolyásolhatják. Szintén fogyasztóvédelmi szempontból közelítendő meg a szolgáltatók panaszkezelése is, vagyis az, hogy a velük szemben benyújtott fogyasztói panaszokat megfelelően (jogszabályban foglaltak szerint) kezelik-e. Ez utóbbi területek ellenőrzése az NFH, valamint a fogyasztóvédelmi hatáskörben elsőfokon eljáró Kormányhivatalok hatáskörébe tartozik. Ha ilyen jellegű panasszal kívánnak élni a fogyasztók, azt megtehetik a területileg illetékes kormányhivatalok fogyasztóvédelmi egységeinél" - közölte megkeresésünkre a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság.
Azaz ha például félrevezető a hirdetésben, hogy vajon milyen társulat is áll a színpadon, vagy senki nem foglalkozik a problémájával, mikor nemcsak nem látja, de nem is hallja megfelelően, hogy mi történik a színpadon, akkor nyugodtan tegyen panaszt a fogyasztóvédelemnél, ők kivizsgálják az ügyet.
