Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Hajnalban keltünk, hogy magunkon teszteljük, mit lehet eladni egy bolhapiacon.
Régóta halmozódik egy csomó csetresz a háztartásban. Először a padlásra költöztek, később a kerti tárolóba, ahol enyészetnek indulnak. Most úgy döntöttem, változtatok ezen, úgyis kezdődik a suli, ki kéne pakolni a gyerekszobát is, tele van már nem használt játékokkal. Szóval akkor ideje kipróbálni a bolhapiacozást.
Egy kamasz gyereket viszonylag könnyű némi pénz gondolatával motiválni, úgyhogy boldogan vetette be magát a válogatásba és cipekedésbe. Koncepció nem volt: mindent elpakoltunk, amiről azt gondoltuk, másoknak még jól jöhet, és vállalhatóan nézett ki. A cél a Pecsa, ami talán bezár, talán nem, a helyiek szerint még 50 évig biztosan nem, de azért kerestek meg új helyet, ez viszont hétpecsétes titok, hogy hol van.
06:30 kelés - kávé. Kamaszgyerek ágyból kipofozása.
07:00 indulás - csomagok apró autóba gyömöszölése, éljen az Ikea, meg az ő kék szatyra.
07:30 érkezés a Pecsába. Sorompó lezárva, ide minket nem engednek be, valami behajtási engedély kéne. Szatyortömeg kipakolása a porba.
07:40 kocsival kiállás a tiltott területről - vicces egyébként, az ember fizet egy csomó pénzt, de legálisan lepakolni és megállni nem lehet.
07:45 jegy megvásárlása 2500 Ft, plusz asztal bérlése 1000 Ft.
08:00 szembesülés azzal, hogy ha hoztunk volna húzós kocsit, most nem kéne embereket megkérni, hogy vigyázzanak a cuccainkra, míg mi bekommandózunk.
08:10 tökéletes hely megtalálása, kipakolás.
13:00 tömött bukszával távozás a helyszínről, a reggeli folyamat megismétlése.
Azért a történet ennél sokkal izgalmasabb volt, például kiderült egy csomó dolog az emberekről, és arról, hogy mit is felejtettünk el magunkkal vinni.
A Pecsában 2500 forintért lehet árulni. Ezért egy 180X85 cm-es helyet einstandolhatunk. A kipakoláshoz vihetünk saját asztalt, vagy bérelhetünk is 1000 forintért, amihez kell egy fényképes igazolvány is. A profik saját asztallal tolják, sőt a tűző nap és eső ellen is fel vannak szerelkezve.
A jó helyek hamar elfogynak, ezért érdemes korán érkezni. Mi viszonylag jó helyre kerültünk, szembe a színpaddal, ami persze fedett, de a lépcsők miatt van, aki már nem megy fel oda.
A kipakolást még el sem kezdtük, amikor jöttek a régiségekben utazó kereskedők. Hiába mondtam, hogy a legrégibb dolog nálunk a Parádsasvári üveggyárban készült csiszolt tejkiöntő, nem hitték el, megvárták, míg kipakolunk.
A piac egy részét kereskedők foglalják el, a kínai játékokból, illatszerekből, hamis MAC kozmetikumokból és vegyiáruból hatalmas a kínálat, de mindenki megtalálja a maga standját. A legomániások, az órafanatikusok, de még az öreg és viharvert mobilokra gerjedők is találnak megfelelő darabokat.
A ruhafelhozatal egyáltalán nem rossz, simán veri egy közepes pesti turkáló árukészletét, ki lehet fogni kurrens cikkeket. Mi például egy Reebok edzőmeznek örültünk meg, amire a jégkorongozó gyerek csapott le, de 3000 forintért egy Ekkore függőfotel is a mienk lehetett volna. De most kivételesen nem vásárolni jöttünk, hanem eladni.
Ami biztosan kijelenthető, és a környékbeli árusok is megerősítették, hogy egyszer minden tárgynak eljön a maga vevője. A másik nagy tapasztalat, hogy nem lehet tudni, ki mennyit és mire fog költeni. a külső semmiféle összefüggést nem mutat a pénztárca vastagságával. A harmadik pedig kicsit Coelhós, de igaz: hogy az emberek alapvetően segítőkészek, csak pozitívan kell hozzájuk állni. Mi így kaptunk húzós kocsit a szomszéd legódealertől, hasznos tippeket a mögöttünk árusító pasitól, és váltópénzt a használt laptopban utazó srácoktól.
Ami egyszeri és nem reprezentatív felmérésünk szerint nagyon keresett, az a Lego, a matchboxok és a Playmobilok. A cuki plüss már nem olyan menő, a DVD-k pedig a kutyának sem kellenek. A konyhai cuccok és kreatív kellékek hamar gazdára találnak, de a sosem hordott, márkás cipő a megfelelő lábméretű vevő híján rajtunk ragadt.
A legmegdöbbentőbb eladásunk talán az volt, amikor két asztalos megvette a monociklinket azért,hogy bohóckodjanak vele a műhelyben. Ezúton is sok sikert fiúk, és tudjátok, falnál kezdjetek el gyakorolni!
Az árakat mi előre ráírtunk mindenre, innen indul az alkudozás. Az is teljesen egyéni, ki fizet szó nélkül, és kinek okoz mérhetetlen örömet akár 50 forintos árkedvezmény is.
A matchboxgyűjtők nagyon rendes népség – vagy elképeszőten dörzsölt pókerarcok. Átnézték az autókat, majd különtették, amelyek szerintük márkásabb vagy értékesebb darabok, és jelezték, hogy nagyjából mi a reális áruk. Akár átvertek, akár nem, nekem megszépítették a napom.
Mindig legyen nálunk váltópénz, és figyeljen mindig oda a pénzére - az övtáska, bár igen ronda, de nagyon praktikus darab. Van aki csak látogatóba jár a piacra, és sosem vesz semmit, mások viszont szívesen költenek. Ha játékot árul, akkor a gyerekek úgyis kihisztizik a szüleiktől, főleg ha egy párszázas ajánlatról van szó.
Ha legót visz ki, ne lepődjön meg, ha azonnal megjelennek a "profik", akik olyanokat mormognak, hogy "2013-as készlet", "nem limitált széria", "hiányos felfüggesztés" – vagy valami hasonlót, majd tesznek egy szemtelen ajánlatot.
Mindezek ellenére a bolházás igen szórakoztató, ha csak egy kis plusz bevétlre szeretne szert tenni, mi az összes költség levonása után majdnem 28000 forinttal lettünk gazdagabbak.
Tippek és trükkök leendő árusoknak
- olvassa el, mit árulhat és mit nem, és mik az árusítás feltételei
- Ha van nagy (lehetőleg összecsukható) asztala, vigye el, spórol 1000 forintot.
- Jól jönnek a ládák, amelyekbe apróságokat lehet pakolni
- Ha terítőt visz, szebbé teszi az asztalát
- Ruhás egy csomó van kinn, kurrens termékeket vagy olcsó cuccokat érdemes vinni
- Ha ruhákat, ékszereket ad el, vigyen tükröt is
- Egy kerekes kocsi életmentő lehet, csakúgy mint egy szék. 5 órát állni nem olyan vidám dolog.
- Vigyen enni- és innivalót, mert különben a büfében veri el a bevételt.
- A wc 100 forint, a vécésnéni csöppet sem kedves.
- Váltópénz nélkül ne induljon el.
- Mindennek megvan a vevője, csak ki kell várni!
- Soha ne ítéljen meg valakit a külseje alapján!
- Ne dobja el az árusítójegyét és az asztaljegyet, mert a piacfelügyelő ellenőrizni fogja. És nem lesz boldog, ha nem lesz meg.
