Szinte ismeretlen kis építésziroda tervezheti a finn Guggenheim Múzeumot

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Budapesti tervekkel is készült a páros, akik az utóbbi évek legrangosabb projektjét nyerték most el.

Kihírdették melyik építésziroda nyert azon a pályázaton, amit a Helsinkiben épülő Guggenheim múzeum tervezésére írtak ki. A párizsi székhelyű Moreau Kusonoki iroda eddig próbált távol maradni a média figyelmétől, de most hogy az év egyik legrangosabb díját kapták meg, a Dezeen utánajárt kik is ők valójában.  

A Guggenheim Helsinki versenye az utóbbi évek egyik legfontosabb megmérettetése, amit a Solonmon R. Guggenheim alapítvány rendezett. 1991-ben ők írták ki a bilbaói Guggenheim múzeum megépítésére szóló pályázatot is, azt Frank Gehry nyerte, a többi mára történelem. Nem csoda, hogy a jelen projektkiírásra rekordmennyiségű, 1715 pályázat érkezett. A végső hatos listára a londoni Asif Khan és a zürichi AGPS valamint a stuttgarti Haas Cook Zemmrich stúdió2050 is felkerült, a nyertes pályázattal pedig az eddig kevésbé ismert tervezőiroda elindult a világhírnév felé.

A Moreau Kusonoki építészirodát egy házaspár alapította, Nicolas Moreau és Hiroko Kusunoki. Ma már tízen dolgoznak benne, de eddig ők is kerülték a nyilvánosságot és a média sem kapta fel egy projektjüket sem annyira, hogy nemzetközi építészmagazinokban jelenjenek meg róluk cikkek. Kusonoki Japánban született és Tokióban tanult, majd a Pritzker-díjas Shigeru Bannál dolgozott. Moreaou a párizsi építésziskola befejezése után költözött Tokióba és a SANAA valamint Kengo Kuma irodáknál szerzett tapasztalatot. 

"A kulturális kettősségünk minden projektünkben megjelenik. A munkáinkat időtlennek szánjuk, a cél hogy ott legyen bennük a múlt, de előremutasson a jövő felé, de közben ne vesszen el a terek meghittsége sem" - mondta a tervezőpáros, akik 2008-ban költöztek Párizsba, mikor Moreaut a Kuma Európai irodájának megnyitásával bízták meg. Ő volt a főépítésze a 2013-ban befejezett marseille-i kortárs művészeti központ építésének is, de ezt még nem a 2011-ben alapított saját cégével tervezte. 

"A saját irodánk nem jöhetett volna létre Japán nélkül. Az ottani munkáink során tanultunk meg mindent a mestereinktől: az építés művészetét a Bannál, a terek kezelését a SANAA-nál és az anyagok érzékenységét a Kuma-nál" -mondta a tervezőpáros.

Lehet, hogy a Moreau Kusunoki építészeinek még nincs impozáns hosszúságú referencialistája, de az aktuális munkáik így is figyelemre méltóak, többek között a budapesti terveket is érdemes megnézni. A Guggenheim-pályázat nyertes pályamunkája több pavilonból áll, és egy tornyot is építenek majd, ahova éttermet képzeltek el. Épül majd egy gyaloghíd is, ami a várossal köti össze az épületet. A kilátótorony üvegezését leszámítva több helyen is megjelenik a fa, mint építőanyag, ezzel a hagyományos finn és a japán építészeti megoldások is visszaköszönnek a 130 millió dolláros (több mint 36 milliárd forintos) építészeti projektben. 

Fotó: www.moreaukusunoki.com
 

Hozzászólna? Facebook-oldalunkon megteheti!

Kövessen minket a Facebookon is!

 
Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

dívány.hu ‎
dívány.hu ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.

Testem

Ezért tör rád délután az édesség utáni vágy: komoly problémát jelezhet

Bár szinte mindenkivel előfordul, hogy ebéd után elnehezül, és legszívesebben azonnal valamilyen édesség után nyúlna, a rendszeresen visszatérő délutáni fáradtság- és cukorcsapda mögött komoly egészségügyi okok állhatnak. A szakemberek szerint ez a jelenség az inzulinrezisztencia egyik legtipikusabb és leginkább figyelmen kívül hagyott előszele lehet. Amikor a sejtek éheznek a hibás anyagcsere miatt, a szervezetünk kénytelen vészjelzéseket küldeni, ami drasztikus energiazuhanásban és kínzó nassolási vágyban nyilvánul meg. De hogyan működik ez a rejtett folyamat, milyen egyéb tünetekre kell figyelnünk, és hogyan törhetjük meg végleg ezt az ördögi kört?

Édes otthon

5 hőségtűrő növény az erkélyre: bírják a 40 fokot is

A nyári hőség és a hosszan tartó száraz időszakok sok kerttulajdonost és balkon-rajongót próbára tesznek: a cserepes növények gyorsan kiszáradnak, a forró burkolatok pedig tovább fokozzák a hőséget. Vannak azonban olyan virágok és dísznövények, amelyek meglepően jól viselik a napsütést és a ritkább öntözést.

Testem

Így jelez a tested, ha túl sok cukrot fogyasztasz

A finomított cukor korunk étrendjének egyik legnagyobb rejtett veszélyforrása, amely szinte észrevétlenül teszi tönkre az egészségünket. Sokan csak akkor eszmélnek fel, amikor már kialakult a túlsúly vagy a cukorbetegség, pedig a szervezetünk jóval korábban, apróbb jelekkel próbál figyelmeztetni a bajra. A hirtelen ránk törő délutáni fáradtságtól a makacs pattanásokon át az állandó nassolási vágyig számtalan tünet utalhat arra, hogy túl sok cukrot fogyasztunk.

Offline

Ha Kádár-kockában élsz, tudnod kell, miért ez az épület neve

Akár egy sütemény neve is lehetne, de semmi ehető nincs benne. A Kádár-kocka a vidéki Magyarország egyik legjellemzőbb épületformáinak egyike, mely meglepő módon nem Kádár Jánoshoz köthető, bár az általa fémjelzett korszak termelte ki a tömeges elterjedését.