Cipőkben talált rákkeltő anyagot az NFH

Olvasási idő kb. 2 perc

25 pár lábbelit vizsgált a hatóság, négyben túl sok krómra bukkantak, az egyik Vagabondról pedig nem derült ki, honnan származik.

25 pár cipőt vizsgált meg laboratóriumban a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, ezek közül négyről derült ki, hogy egészségre káros anyagot, azaz krómot tartalmaz, minden szempontnak pedig csak 5 pár felelt meg teljesen – derül ki az NFH sajtóközleményéből.

A szakemberek 5 gyermek, 12 női és 8 pár férfi cipőt ellenőriztek, az említett 4 kifogásolt lábbeli (két darab S. Sunny, egy Just Mazzoni és egy SDS márkájú) bélésében 5 mg/kg-nál magasabb volt a krómtartalom, ami súlyos egészségügyi kockázatot jelent: mivel erősen mérgező, rákkeltő anyag, ezért nagyon alacsony koncentrációban is képes bőrgyulladást, dermatitiszt kiváltani. Érdekesség: a krómot nem szándékosan alkalmazzák a bőr- és a bőripari termékek gyártásánál. Akkor mégis hogy kerülhet bele? A bőr feldolgozásakor, a cserzéshez használt króm oxidációja során képződhet.

 Jó, ha tudja!

A hatósági tapasztalatok alapján egyébként a leggyakoribb minőségi kifogás a lábbelikkel kapcsolatos. Éppen ezért jó, ha tudja, hogy ezekre a termékekre a hatályos jogszabályok szerint két év szavatosság vonatkozik!

A vásárlást követő első hat hónapban a bizonyítási kötelezettség a kereskedőt terheli. Ez azt jelenti, hogy ebben az időszakban az eladónak kell bizonyítania azt, hogy a termék hibája a nem megfelelő használatból adódott, nem pedig a gyártásból. Amennyiben a kereskedő nem hajlandó eleget tenni bizonyítási kötelezettségének, a vásárló is kérhet szakvéleményt, ennek díját utólag a kereskedőre háríthatja. Abban az esetben pedig, ha a kereskedő által kért szakvéleménnyel valaki nem ért egyet, lehetőség van másik minőségvizsgáló szervezettől, vállalkozástól szakvéleményt kérni, de ebben az esetben ennek költsége már vevőt terheli. Ám amennyiben a szakvélemény a vásárlónak ad igazat – azaz kiderült, hogy a hiba gyártási eredetű –, ez a költség utólag ráterhelhető a kereskedőre.

Hat hónap után – amennyiben a kereskedő a minőségi kifogást nem fogadja el – a bizonyítás a vásárló feladata, azaz neki kell bizonyítani (például szakvéleménnyel), hogy a hiba gyártási eredetű.

Nemcsak az anyagösszetételre, de arra is kíváncsiak voltka a szakemberek, hogy a szabályoknak megfelelő tájékoztatás szerepel-e a termékeken és ennek köszönhetően a vásárlók megfelelően tudnak-e tájékozódni.

A címkézés módja többféle is lehet, a lényeg, hogy rajta legyen a cipőkön vagy azok dobozán. A közlemény szerint 3 pár cipőnél az anyagösszetételt tüntették fel hibásan, a gyártó és importőr neve pedig 20, illetve 19 pár cipőnél hiányzott. Ez a hiba jelentéktelennek tűnhet, ám egy esetleges vitás ügy rendezésénél kellemetlenséget okozhat, ha nem lehet tudni, hogy ki gyárotta a cipőt vagy hogy ki a forgalmazó.

Ha kíváncsi arra, mely termékeket vizsgálta és milyen hiányosságot talált az NFH, ide kattintva megnézheti, a tesztet magát pedig az alábbi videón láthatja.

 

Hozzászólna? Facebook-oldalunkon megteheti!

Kövessen minket a Facebookon is!

 
Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

mzd
mzd
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.