Luxus lakópark lesz a Pink Floyd borítóról ismert hőerőműből

Olvasási idő kb. 3 perc

A 80-as években a fehér kémények közt szárnyas disznó röpködött, pár év múlva egy egyszobás lakásért 1 millió fontot kérnek majd benne.

Két éven belül újjáépülhet London egyik legmenőbb szimbóluma, a 103 méteres fehér kéményeiről könnyen beazonosítható Battersea Power Station, ami több filmben és videóklipben is feltűnt az elmúlt évtizedekben. Látható volt többek között Alfred Hitchcock 1936-os Szabotázs című alkotásában, a Pink Floyd 1977-es Animals című albumának borítóján, valamint a Batman A sötét lovag című filmben is 2008-ban – írja az izgalmasnak ígérkező projektről a Daily Mail.

A hőerőmű az 50-es években
Fotó: Michael Hardy / Europress / Getty

Justin Philips, a Battersea Power Station Development Company megbízott projektvezetője már 15 éve dolgozik a terveken, szerinte a fehér színű kéményeket biztonsági okok miatt kockázatos lenne átépíteni, így inkább lebontják, majd eredeti formájukkal azonosan újrarakják azokat.

„Ha nem teszünk semmit, akkor a kémények leomlanak és örökre elveszítjük őket" – mondja az ismert brit genealógus,Nick Barratt az eredetileg hőerőműnek készült épületről, melyet a neves brit építész, Sir George Gilbert Scott tervezett 1930-ban. Az Európa egyik legnagyobb téglaépületeként számon tartott hőerőművet 1939-ben még két toronnyal adták át, majd a harmadik és negyedik torony már a brit energiaipar államosítása után, 1948-ban készült csak el.

A kémények a Pink Floyd borítóján, a legendás szárnyas malaccal

A gyárépület belső kialakítása sem akármilyen, a műemlékké nyilvánított art deco stílusú épület vezérlőterme ugyanis carrarai márványból van kirakva. A látványos külső és belső megoldások ellenére az épület sorsa mégis hányatott volt a közelmúltban, a nyolcvanas évek elején bezárták, majd pályázatot írtak ki rá. A pályázatot elnyerő vállalat egy 34 millió fontos költségvetésű szórakoztató- és élményparkban gondolkodott, de sajnos mire a tetőszerkezetet lebontották, az épület rossz állapota miatt 1989-ben félbe kellett hagyniuk a munkálatokat. Így került az épület az adósságokkal együtt egy hongkongi ingatlanfejlesztési vállalathoz, de terveiket nekik sem sikerült megvalósítaniuk a hőerőműben.

A filmforgatások és cirkuszosok egyik kedvenc helyszíne volt az elmúlt években
Fotó: Chris Morphet / Europress / Getty

Számos sikertelen próbálkozás után a jelenlegi terv 2011 környékén kezdett el körvonalazódni, mikor is az E&Y csoport egy malajziai tulajdonú céggel közösen vállalkozott az épület felújítására és a negyed felfuttatására. A tervek szerint 2016-ban adják át az épületet és az aköré felhúzott 250 lakásos lakóparkot, irodákat, szórakozóhelyeket, mozikat, éttermeket és egyéb kulturális tereket, valamint a Temze partjára tervezett sétányt. A város egyik új negyedére egy metróvonalat is rákötnek, amit várhatóan 2020-ban adnak majd át.

London egyik legkedveltebb Temze-parti látnivalóját egyébként az a Giles Gilbert Scott tervezte, akinek nevéhez fűződik többek között a piros telefonfülke ötlete 1960-ból, a liverpooli székesegyház, a londoni Waterloo híd illetve a ma már a Tate Modernhez tartozó Bankside erőművet is. Így nem meglepő, hogy a lakások ára igencsak magas lesz a környéken, egy egy hálószobás apartmanért akár egymillió fontot is elkérhetnek, a három szobás lakások pedig 2.7 millió fontról indulnak majd.

Új városnegyed központi része lesz a látványos hőerőmű
Fotó: Graeme Robertson / Europress / Getty
 

Hozzászólna? Facebook-oldalunkon megteheti!

Kövessen minket a Facebookon is!

 
Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Adamek Alma
Adamek Alma
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.