A 2007 óta működő Lead82 csapata túlszárnyalta tavalyi sikerét a rangos amerikai Art Directors Club világversenyen, ahol 2013-ban dizájn kategóriában bronzkockával jutalmazták a Szépművészeti Múzeumnak készített, A fotóművészet születése - A piktorializmustól a modern fotográfiáig (1889 – 1929 ) című kiállítási katalógusukat. Idén a kreatív csapat pedig bezsebelte a második hellyel járó ezüstkockát a MúzeumCafé könyvsorozat első darabjával, György Péter: Múzeum – a tanuló-ház –Múzeumelméleti esettanulmányok 1. című tanulmánykötetével. A Dívány a csapat művészeti vezetőjét, Salát Zalán Pétert kérdezte.
A látványos dobozszerű külső borításért, speciális betűtípusokért és papírért, valamint a karakteres élfestésért mind a Lead82 munkatársai; Salát Zalán Péter művészeti vezető, Lencsés-Tóth Dávid, Németh L. Dániel és Suszter Viktor tervezőgrafikusok, Kovalik Máté képszerkesztő és Patai Zsuzsanna asszisztens feleltek – áll az MTI tájékoztatójában.
"A New Yorki székhelyű Art Directors Club Annual Awardson díjazottnak lenni évtizedes vágyunk volt. A kilencvenes években a külföldi utazásainkon általában múzeumok shopjaiban vásárolgattam – itthon még elérhetetlen – tipográfiával, grafikai dizájnnal foglalkozó könyveket, albumokat, és csodálattal figyeltem, milyen munkák léteznek. A szememmel tanultam. Akkor az internet még nem volt iparág, nem onnan szereztük az inspirációt, az előképeket, a példákat. Most sem feltétlenül. Gyűjtöttem a könyveket, és álmodoztunk, hogy egyszer egy ilyen válogatásban szeretnénk viszontlátni a munkánkat. Tulajdonképpen tudatos célunk volt, hogy olyan tervet alkossunk, amely egy ilyen rangos verseny zsűrije előtt eséllyel versenyezhet" - mondta el kérdésünkre Salát Zalán Péter művészeti vezető.
Az 1921 óta minden évben megrendezett versenyre több kategóriában - fotó, reklám, design, interaktív média, illusztráció valamint mozgókép - lehet nevezni, a pályaműveket pedig természetesen a szakma krémje bírálja el. Idén például a zsűrizést az egyik legmenőbb New York-i könyvdizájner, Chip Kidd vezette, de a bíráló bizottságban ült a Rolling Stone magazin művészeti igazgatója, Joseph Hutchinson, illetve Hectos Muelas, az Apple kreatív vezetője is. A dobogó második fokára a tehetséges magyar csapaton kívül felkerült még többek között az indiai származású szobrász, Anish Kapoor könyve és a New York Times Magazine is.
"A díjnyertes könyvön hat hónapot dolgoztunk olyan tempóban, hogy ez alatt az idő alatt minden hétvégémet az irodában töltöttem valamely kollegával közösen. Igazi kapcsolatgyilkos kiadvány volt ez. Annyit elárulnék magunkról, hogy mindannyian nyolcórás főállás mellett, a szabadidőnkben végezzük a tevékenységünket. Ha innen nézzük, igazából irreális, hogy egymás után két évben, két különböző munkával a legnagyobb ügynökségek,multicégek, tervezőműhelyek, kreatív stúdiók, művészek között megtalálható a mi nevünk is. Az elismerés büszkeséggel tölt el mindannyiunkat. Egy újabb évgyűrű körülöttünk. Hogy arany, ezüst vagy bronz? Oly mindegy.Ott lenni a legjobbak között épp elég. Anish Kapoor szobrászművész koncepciózus könyvével egy lapon szerepelni, és az, hogy az ő társtervezőinek is fontos volt ezen a versenyen megmérettetniük magukat, ez kontextusba helyezi a mi munkánkat is" - válaszolta Salát Zalán Péter.
A Miamiban található Bass Múzeumban és a New World Centerben megrendezett háromnapos fesztiválon díjjal jutalmazták még az amerikai dizájnműhelyt, a Pentagramot, illetve az olasz Fabricát is, akik elsősorban provokatív hangvételű Benetton reklámkampányainak köszönhetően szereztek maguknak hírnevet. A díjazott munkákat nem hagyják sorsukra a szervezők, világkörüli turnéra küldik választottjaikat, így a közeljövőben az alkotások eljutnak majd Sao Pauloba, Wiesbadenbe és Pekingbe is.
"Olyan különlegességek szerepelnek a könyvben, természetesen jogtiszta forrásból, mint JeanLuc Godard 1964es Bande a part című filmjének a Louvre-ban készült részletképei, amelyeken az elhíresült jelenetben a három fiatal„gengszter” szeretné megjavítani a Louvre-on való átfutás rekordját, s kézen fogva rohannak végig a termeken. Megszereztük az engedélyt az 1943-ban édesanyjával együtt Auschwitzba szállított Dinah Gottliebova dr. Josef Mengele megbízására készített vízfestmény portréinak reprodukcióit publikálására, ezeket a tábor roma foglyairól készítette, közülük máig összesen hét, Gottliebova szignójával és a portré alanyának származási helyére utaló felirattal ellátott festmény került elő. Ezeknek a képeknek a megrendelése a fajbiológiai programhoz kapcsolódott, amelyen különféle szempontok szerint több intézmény is dolgozott a Harmadik Birodalom területén. A könyvben látható Saartjie Baartman, az 1816-ban Párizsban elhunyt, egykor „Hottentotta Vénuszként” mutogatott, Cuvier összehasonlító anatómiájához illusztrációként szolgáló délafrikai lány csontváza, az őt ábrázoló viaszszobor és kimetszett genitáliái, amelyeket 1974ig (!) a Musée de l'Homme állandó kiállításának részeként láthatott a közönség. Nekünk a 1974-es felvétel került a birtokunkba, de kaptunk például enteriőrképeket az athéni Új Akropolisz Múzeum tervezőjétől, Bernard Tschumi építésztől is" - mutatja be a könyvet Salát.
A Szépművészeti Múzeum kiadásában megjelent kötetet – mely egy hiánypótló múzeumszakmai sorozat első része – ebben a díjazott, fekete-fehér formában duplexnyomtatással, az EPC Nyomda budaörsi nyomdájában kötötték. A Szépművészeti Múzeum közleménye arra is kitér, hogy a könyvsorozattal a szervezők célja az, hogy lehetőséget nyújtsanak az új generációs hazai betűtervezőknek a nemzetközi bemutatkozásra, ezért minden egyes kötethez más tipográfustól választanak majd betűkészletet.
"Hogy mi a jövőnk? A könyv része egy sorozatnak, amelynek egyik missziója a nagy hagyományokkal rendelkező magyar betűtervezők munkáinak a bemutatása. Minden általunk tervezett kötet egy, az új generációhoz tartozó kortárs magyar tipográfus munkáját is bemutatja. Ez önmagában is érdekes kísérlet. Nemzetközi színtéren elismert alkotókról beszélünk, miközben itthon csekély a megmutatkozási lehetőségük. Ezért szeretnénk egy kis lármát csapni körülöttük. Ebben a kötetben Hegedüs Martzi Frustro nevű fontját mutatjuk be. Amikor kiválasztottuk, még nem is volt készen az Escher inspirálta díszbetű. Időközben Martzi betűjét felfedezte a Gestalten német kiadó, majd a Wired magazin is írt róla egy cikket. Azóta a Gestalten betűforgalmazó egyik legjobban keresett fontja lett."
"Büszkék vagyunk rá, hogy mi korábban fedeztük fel a Frustrót, illetve hogy hozzájárulhattunk a magunk módján az ismertségéhez és elismertségéhez. Az ADC ezüstkockájával kiegészülve nem is kívánhattunk volna jobb indulást a nonprofit vállalkozásunknak. Jó pár évnek kell még eltelnie, míg annyi kortárs magyar fontunk lesz egybegyűjtve,hogy kiállítást rendezhessünk a tervezőiknek, az ő betűiknek és a mi könyveinkben bemutatott alkalmazásuknak. Múzeumokban töltjük a mindennapjainkat, ott másképp telik az idő, mások a távlatok. Egy komoly múzeumszakmai könyvsorozat megvalósítása, amely egy tipográfiai gyűjteményt, betűkollekciót hoz létre, majd kiállítással végződik– ez az ideánk. A következő évtizedes vágyunk.
A sorozat második kötete egyébként Nagy Árpád: Az antik gyűjtemény története című könyve lesz majd. Az ezüstkockával kitüntetett könyvre 11.150 forintért ide kattintva már le is csaphat, ha akar!
