Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Apró járólapokkal, óriási kosarakkal és csalóka ártáblákkal csábítják költekezésre a boltok a vásárlókat.
Ha máshonnan nem, tavalyi cikkünk óta már ön is tisztában van azzal, hogy a bevásárlóközpontok minden eszközt bevetnek, hogy minél nagyobb költekezésre csábítsák a vásárlókat - kiváltképp karácsonykor. Ezért hát az andalító karácsonyi zene, az illatok, az ünnepi dekoráció. De ne higgye, hogy ez csak a különleges alkalmakkor van így, minden vásárlásnál kísértéseket kell kivédenünk: nem véletlenül vannak a próbafülkék az üzletek leghátuljában, vagy az apró csokik a kasszánál. Ezek azonban még csak a legátlátszóbb praktikák, mutatunk néhány igazán ügyes trükköt.
Kialakítás
Az már tudjuk, hogy a bevásárlóközpontok és a nagyobb szupermarketek tervezésénél fő szempont a tökéletes átláthatóság: ez azért is lényeges, hogy megfelelő elrendezéssel rásegítve hamar szemet szúrjanak az új termékek, amiket egyébként nem biztos, hogy észrevenne. De ez persze még nem minden.
Nagyon sok helyen megfigyelhető, hogy a mozgólépcsők úgy vannak elhelyezve, hogy végig kelljen haladni az egész áruházon, ha egy másik szintre szeretne eljutni. Ráadásként még azt is be szokták vetni, hogy a mozgólépcső közvetlenül az üzlet előtt van, míg a lejárati lépcső meg persze leghátul.
Ugyanez a helyzet a próbafülkéknél is: az egyes üzleteket úgy rendezik be, hogy miután összeválogatta a próbálnivalókat, át kell vergődnie magát a bolt másik végébe, a többi csábító ruha közt, míg végre az öltözőhöz jut. Persze, nem csoda, ha útközben még legalább ugyanannyi kihagyhatatlan darabot talál...
Elsőre idegesítő, amikor az ember beugrik a szokásos helyére vásárolni, és belépéskor észreveszi, hogy semmi sincs a helyén. Persze, ha a fentiek logikája alapján utánagondol, ezt se azért csinálják, hogy cél nélkül csuklóztassák a vásárlót: a bolt átrendezésével a cél pontosan az, hogy ön kénytelen legyen az egészet végigbolyongani, míg megtalálja, amit keresett - csak közben jó eséllyel a kosárba kerül még egy kis ez meg az, amibe így belefutott, amúgy meg sose vett volna észre.
Lassítson!
Az üzleteknek jól felfogott érdekük, hogy minél többet időzzenek náluk a vásárlók. Ennek egyik módszere, hogy fizikailag is lassítják az áthaladást, nehogy már célirányosan becsörtessen az a vásárló, felkapja, amiért jött, majd húzzon a kasszához.
Ezért aztán egyenes útszakaszt egy üzletben alig látni: ehelyett cselesen kiépített akadálypályát kell teljesítenie a vevőknek, ahol mindig van, ami az útjukat állja, legyen az egy szépen felöltöztetett próbababa, vagy egy akciós kosár. A lényeg, hogy lassítsanak le. Hasonló célt szolgálnak az itt-ott elhelyezett tükrök is, hiszen az ember hiú: ha tükröt lát, belepillant, amit persze csak úgy lehet megtenni, ha lelassít.
Hatás a tudatalattira
Azt talán nem is kell nagyon részletezni, mennyire befolyásolja a tudatalattit, és ezen keresztül a hangulatot a zene. Általánosságban elmondható, hogy a lassabb tempójú zenék a leghipnotikusabbak, amikben lehetőleg ének sincs, mert a szöveg, vagy csak az, hogy valami megtöri a zenét, már könnyen kibillentheti az alanyt a relaxált állapotból.
De gondolta volna például, hogy már a járólapok mérete sem mindegy? Pedig így van, ugyanis minél kisebbek, annál inkább olyan érzést keltenek a vásárlóban, hogy túl gyorsan sétál, és ezért önkéntelenül is lassítani fog - úgy pedig önkéntelenül is elkezd nézelődni...
Ha eddig csak gyanakodott, most megnyugodhat: igen, a próbafülkék tükrei valóban csalnak. Ezek a tükrök gyakran megnyújtják az alakot, így a próbáló úgy látja, szuperül mutat rajta a ruha. Éppen ezért lehet néha mégis hasznos, ha elkíséri önt valaki vásárolni, aki biztos, hogy őszintén megmondja, ha valami bénán áll magán.
Önnek is feltűnt már, hogy egyre nagyobbak és mélyebbek a bevásárlókocsik? Ez nem véletlen, hiszen így úgy tűnik, még alig vett valamit, igazán fér még oda. Így esik aztán bele pluszban még egy kis csoki, fehérnemű, könyv... esetleg házimozirendszer.
Leárazások
Érdekes módon erre két, teljesen ellentétes taktika létezik, és úgy tűnik, mindkettő működőképes. A nagyobb áruházak, a hiper- és szupermarketek azonnal letámadják a bejárathoz pakolt akciós termékekkel a vásárlót, amint az beteszi hozzájuk a lábát. Azonban a kiskereskedők inkább a bolt végére teszik a leárazott termékeket, ugyanis így az ember először a teljes árú kínálatba botlik, és ha valami onnan megtetszik, az landol is szépen a kosárba.
Ráadásul nem egy esetben az akciós áruk csak gyűrötten össze vannak dobálva egy kosárba, mint egy kilós turkálóban, és sokszor még az sem világos, mi mennyibe kerül. Ez se sima hanyagságból van így: eszköz, amivel arra ösztönzik a vevőket, hogy menjenek inkább a jobban rendszerezett, ám egyben drágább termékek felé.
Trükkös eladók és szabályok
Vannak, akik szeretik, ha az eladók vagy a személyzet körberajongják, de vannak, akik falra másznak ugyanettől. Bármelyik csoportba is tartozik, elkerülhetetlen, hogy olykor bele ne fusson egy-egy kedvesen érdeklődő, segítőkész eladóba. Akik azonban legtöbbször nem puszta udvariasságból segítenek önnek, hanem azért, hogy még több vásárlásra csábítsák önt. Vett egy jó cipőt? Vegyen hozzá cipőtisztítót, talpbetétet, vagy egy pár márkás zoknit, és máris többet költött!
Biztos előfordult már önnel is, hogy csak körülnézni, vagy egyetlen (egy kézben elférő) árucikkért ugrott be egy boltba, azonban a személyzet egy tagja a bejáratnál a kezébe nyomott egy kosarat, vagy legalábbis figyelmeztette önt, hogy a kosár használata kötelező. A baj ezzel az, hogy sokan önkéntelenül is úgy érzik, ha már bementek az üzletbe, ráadásul kosár is van náluk, akkor nem illik (esetleg gyanús) azt üresen visszatéve kisétálni. Így a legtöbben vesznek valamit, ha csak egy apróságot is (ha máshol nem, akkor a kasszánál kipakolt csokikból, ugye), amivel pontosan annyival költöttek többet a nullánál, amennyibe a nem tervezett árucikk került.
Mindent – vagyis a drágákat – a szemnek
Nem véletlen, hogy a beszállítók súlyos pénzeket fizetnek azért, hogy hová kerüljön termékük a polcokon: ők is tudják, hogy ha sietve vásárol valaki, akkor nagyobb eséllyel veszi le a polcról legkézenfekvőbb helyen, azaz szemmagasságban lévő termékeket. És persze ezért van az is, hogy a prémium minőségű és márkás dolgok szemmagasságba kerülnek, csakúgy, mint az akciósak, amik szintén mindig jól látható, sőt többnyire kiemelt helyen vannak: kasszánál, mozgólépcsőnél vagy a próbafülkéknél.
Az akciós árak az eredetivel együtt mindig fel vannak tüntetve a termékeknél, ami szintén nem véletlen: így látszik ugyanis jól, hogy az új ár - amit ráadásul sokkal nagyobb betűkkel is írtak oda - jóval alacsonyabb az eredetinél. Már eleve a betűnagysággal való játék is azt sugallja, hogy itt bizony jó nagy a két ár közt a különbség - még akkor is, hogyha számszerűen ez csak 100 forint. De ugyanez az oka annak is, ha jó távol kerül egymástól a két ár a táblán. És akkor még nem is szóltunk a másik népszerű trükkről, a felárazásról: amikor az eredetileg 100 forintba kerülő terméket úgy akcióznak le, hogy előbb "régi" árként 150 forintot írnak rá, és ebből engednek 50 százalékot.
