Gyógynövények, szódabikarbóna kovaföld és víz: ezekre lesz majd szüksége.
Finomra őrölt dörzsanyagok és gyógynövények: ezek a saját készítésű fogkrém leglényegesebb elemei. Csak habzani nem fog, viszont minden eleme természetes.
Ismert népi praktika szerint a fogakat nyugodtan lehet szódabikarbónával mosni. Ez így is van, de nagyon kell vigyázni, hogy a por elég finomra legyen őrölve, mert ha szemcsés, felkarcolhatja a fogzománcot, ami szintén komoly károkat okozhat. Szerencsére a szódabikarbóna viszonylag gyorsan feloldódik a szájban, így ez a probléma csak akkor állna fenn, ha közvetlenül a szódabikarbóna-porral dörzsölné a fogát.
„Az íriszgyökér és a nyílgyökér alkalmazása fogmosásra nagyon ajánlatos" – ajánl természetes összetevőket dr. Torma Viktória vegyész, házikozmetikus . "Ezek flavonoid- és illóolaj-tartalmuk miatt általános gyulladáscsökkentő és érösszehúzó hatásúak, ami erősíti és ellenállóvá teszi a fogínyt a betegségekkel szemben. Szintén ezért alkalmazzák még fogkrémekbe a különböző gyulladáscsökkentő gyógynövényeket, a zsályát, petrezselymet, mentát, orbáncfüvet. A régi fogkrémek fontos alapanyaga a dörzsanyag, ami a fogak mechanikus tisztítását végzi. Ez régen főként a megfelelő eljárással előállított, megfelelően finom szemcsés krétapor (CaCO₃) vagy a már említett szódabikarbóna, esetleg az őrölt gyógynövények, de méginkább gyökérporok voltak."
A legjobban vitatott modern fogkrémalapanyag természetesen a fluorid. Miközben szerepét a fogszuvasodás megelőzésében senki sem vitatja, mérgező hatásáról is beszélnek a források.
A fluorid működése
A tankönyvek szerint a fluoridtartalmú fogkrémek használatakor a fluorid apró CaF₂-kristályok formájában megkötődik a fog felszínén. Amikor a száj pH-ja savas tartományba mozdul el (például cukros vagy savas ételek fogyasztása miatt), a fogzománc helyett ezek a mikrokristályok oldódnak fel először, így késleltetik a fog károsodását. Amikor a száj pH-ja visszaáll az eredeti értékre, akkor a még jelen lévő fluoridionok azonnal újraképzik a CaF₂-kristályokat (persze kisebb mennyiségben, de azért mégis), így a fog újra védett lesz. A legnagyobb ellenérv a fluoridok használatával szemben az, hogy a fluoridion mérgező: egy átlagos felnőtt ember számára 5-10 gramm NaF lenyelése már mérgezési tüneteket okozhat. Gyerekeknél ez az mennyiség persze még kisebb. Ezért a doktor azt ajánlja, ne mossunk minden étkezés után fogat. Fogmosásból napi kettő (reggel és este) bőven elég, de akkor lehetőség szerint használjunk fluoridos fogkrémet, és alkalmazzunk megfelelő fogmosási technikát.
Miért is kell a fogmosás?
A fog betegségeit a savas anyagok okozzák, amelyek kioldják a kalciumot a fogakból. A savak bejuthatnak közvetlenül étkezéskor - például citromlével vagy egyéb gyümölcsök evésével -, de természetesen a szájban történő lebomlási folyamatok eredményeként is keletkezhetnek; főként a cukrok lebomlásakor.
A megfelelő fogmosási technikát legkönnyebben az elektromos fogkefe használatával érheti el, de ha hagyományos fogkefét használ, akkor is imitálja az elektromos verzió működését, azaz apró, körkörös mozdulatokkal mossa mindenhol alaposan a fogát, és lágyan dörzsölje fogínyét. Fogmosás után kötelező a fogselyem használata.
Mosson fogat földdel!
A fogporok és a fogkrémek legfontosabb alapanyagai a dörzsanyagok. Ezek finomra őrölt porok, amelyek a fogzománcon megtapadt szennyeződéseket mechanikailag eltávolítják. Otthon készített fogkrémekben ez leggyakrabban szódabikarbóna és/vagy finomra őrölt tengeri só, de lehet a régebben használt iszapolt kréta, vagy a manapság kapható gyógyföldek közül a legolcsóbb fajta, finom szemcsés agyag, vagy kovaföld.
Vagy készítsen saját fogkrémet
Az otthon készült fogkrémek rengeteg gyógynövényi hatóanyagot tartalmazhatnak: zsályát, petrezselymet, rozmaringot, mentát, kamillát. A fogkrémhez ezeket az anyagokat adagolhatja illóolajként, de kitűnően működik az is, ha erős teát készít belőlük, és ezzel gyúrja össze a fent említett fogkrém-alapanyagok egyikét. Az is gyakran alkalmazott módszer, hogy a különböző gyógynövényeket dörzsmozsárban apró szeműre törik, majd az így kapott port keverik el a fenti összetevőkkel. Ezek a porok dörzsanyagként és növényi hatóanyagként egyszerre működnek. Az előbb említett gyógynövényeken kívül szóba jöhet még erre a célra a nyílgyökér, az íriszgyökér, finomra őrölt mirrhakéreg, vagy szárított citrom- és narancshéj is. Ezeket a porokat valamilyen folyadékkal kell krém állagúra gyúrni (ez legtöbbször glicerin), de lehet az előbb említett gyógynövénytea, vagy egyszerűen víz is.
Nem habzik, de ettől még hatásos
Ebben a receptben semmilyen szintetikus habzóanyag, fluorid, mesterséges aroma és színezék sem található, de azért ne nyelje le!
6 kávéskanál szódabikarbóna
egy csipet finomszemű só (dörzsanyag és fertőtlenítő)
4 kávéskanálnyi növényi glicerin
15 csepp borsmenta/teafa 100 százalékos illóolaj
Keverje össze az anyagokat addig, amíg sűrű masszát nem kap, majd töltse tégelybe, és máris használatra kész a fogkréme (nyáron nem árt hűtőben tárolni). A mentának/teafaolajnak köszönhetően nagyon friss és tiszta érzést, üde leheletet biztosít.
Az így készült fogkrémeknek egyetlen hátrányuk van a boltiakkal szemben: nem habzanak. De - a samponokkal ellentétben - itt nem is a habzás a lényeg, a fogkrém nem attól tisztít jól, viszont ez legalább teljesen természetes.
Gyógyító foggél
Ha a dörzsanyagból kevesebbet szeretne használni, gél állagú fogkrémet is készíthet. Ehhez tegyen a készülő, még túlságosan folyékony fogkrémbe egy kis agar-agart, majd forralja fel. A gél lehűlés után alakul ki, de vigyázzon, szobahőmérsékleten könnyen megromlik, ezért keverjen hozzá egy kevés szalicilt, vagy nátrium benzoátot tartósítószernek.
A száj belsejét a fogkrémeken kívül szájvizekkel is ápolhatja: igyon egy kevés gyógynövényteát, amely rozmaringból, mentából, kakukkfűből vagy zsályából készült. Fogínyvérzés esetén dörzsölje be fogínyét citrom héjával, ez a vitaminos-pektines kúra segít megerősíteni ínyét.
Tetszik önnek a Dívány Shopaholic blogja? Keressen bennünket a Facebookon!
