Aki kíváncsi rá, hogy az 1984-es utópisztikus filmváltozat mellett hogyan képzelték el tudósaink ezt az évet, mindenképpen látogasson el a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Tanulmánytárába.
Itt ugyanis megtekinthet olyan tárgyakat, amelyek a múltban a jövőt szimbolizálták.
A látogatás időutazással kezdődik, hisz a múzeumi Tanulmánytár telis-tele van olyan ritkaságokkal, amelyek a világon egyedülállóak és magyaroszági fejlesztésűek. Ilyen például az Ural 2 digitális számítógép, ami a 2001 Űrodisszeia c. filmben látható HAL-9000 testvére is lehetne, és amin Charles Simonyi űrturista is megtanult programozni. Látható ezenkívül a magyar fejlesztésű EMG-666 kisszámítógép is, ami a Varsói Szerződés országaiban készült első programozható asztali számítógép 1973-ból. A gépet akkoriban tíz Zsiguli áráért lehetett megvásárolni.
<object data="http://www.youtube.com/v/2IRN4nZrDwk&hl=en_US&fs=1&rel=0&color1=0x5d1719&color2=0xcd311b" height="344" type="application/x-shockwave-flash" width="425"><param name="allowfullscreen" value="true"/><param name="allowscriptaccess" value="always"/><param name="src" value="http://www.youtube.com/v/2IRN4nZrDwk&hl=en_US&fs=1&rel=0&color1=0x5d1719&color2=0xcd311b"/></object>
Másik kuriózum a világ első kazettás mikrofloppyja, ha valakinek még rémlik egyáltalán ez az adathordozó. A Sony által szabadalmaztatott 3,5"-os lemez ősét Jánosi Marcell magnótechnikai főkonstruktőr tervezte 1974-ben. A megszokott négyzet alak helyett akkor a mikrofloppy téglalap alakú volt. Miért is? Mert így jobban elfért a mérnök zsebében.
S talán valaki emlékszik még a Mikromatra. Ez nem más, mint a a nulladik generációs háziszámítógép számítástechnikai alapelvek bemutatására alkalmas játék, amit Kovács Mihály, a Piarista Gimnázium akkori tanára fejlesztett ki 1967-ben. A 4-bites - igen, jól látja a kedves olvasó - komputer kereskedelmi forgalomba is került. Érdekességként, a „játék" dobozán a fent említett Ural 2 számítógép látható, ami talán azt kívánta sugallani, hogy aki a Mikromatot képes kezelni, az a jövőben bátran ülhet a HAL-9000 bátyja elé. Egy dologgal nem számolt talán a fejlesztő, hogy mire az ifjú informatikus felnő, addigra a számítástechnika jóval meghaladja az Ural 2 szintjét.
Kedvenc kiállítási tárgyunk kétségkívül a „pavlovi reflexeket modellező gép", hétköznapi nevén a „fényevő" katica. Ez nem más, mint az első magyar robot, vagyis műállatmodell, Muszka Dániel kibernetika professzor fejlesztése. A katica fényérzékelőkkel van ellátva, így a rávetített fény irányába képes mozogni. Mozgását két ablaktörlő motor teszi lehetővé. Sípszóra a hangérzékelői is bekapcsolnak, s szemeit megfelelő ütemben villogtatják. S ha pöttyeit megnyomjuk, a katica sípolni kezd mintegy fájdalmat érezve, amit gyorsan tudunk orvosolni, ha hátát megsimogatjuk. Muszka professzor egyébként ez év júniusában tölti be 80. évét, mely alkalomból a Tanulmánytár vár minden kedves érdeklődőt, kicsit és nagyot egyaránt.
Rengeteg egyéb ritkaságot láthatunk a Tanulmánytárban, s a család minden tagja megtalálhatja az érdeklődésének megfelelőt. Vannak Pacsirta rádiók, Orion tévék, Jedlik Ányos eredeti dinamója vagy Nikola Tesla zsebvoltmérője. A Commodore 64-ről nem is beszélve. Sőt, egy másik osztályon a hölgyek is megtekinthetnek egy kézi hajtású, forgódobos mosógépet, vagy az első mélyhűtővel ellátott jégszekrényt is.
Április 10-én konkrét alkalom nyílt a MMKM Tanulmánytárának látogatására, ugyanis 2010 lévén, számos scifi-író, illetve űrkutatással foglalkozó szakember tiszteletét tette a múzeumban. Találkozhattunk például Kasztovszky Bélával, a Galaktika magazin legendás szerzőjével, és Galántai Zoltán, író, tudománytörténésszel.
Az múltban kezdődött időutazás következő állomása ezért a jövő volt, illetve ahogyan azt hajdanán és ma látjuk. Galántai Zoltán az űrkutatás jelenlegi tendenciáit ismertette a közönséggel. Ha például arra gondolunk, hogy a 2010: Második Űrodisszeia c. filmben az ember már a Jupiterig elutazott, akkor ehhez képest igencsak lemaradtunk, a szakember szerint. A Holdat ugyan már meghódítottuk, persze az aránylag közel van a Földhöz. A második úticél a Mars lenne, a vörös bolygó viszont túl messze van. Az odavezető út legalább fél évig tartana és rendkívüli események hiányában nem nagyon lehetne beszámolni másról, minthogy az űrhajósok milyen és hány konzervet fogyasztottak adott napon.
Mai napig az űrturizmus sem indult be igazán. A hatvanas években a Hilton csoport már azt tervezte, hogy pár évtizeddel később űrszállodát fognak működtetni, de álmaik nem váltak valóra. Hasonlóképpen a tenger alatti szállodaiparhoz. A világon jelenleg egyetlen ilyen jellegű hotel működik, a floridai Jules Verne Undersea Lodge ahol pár száz dollárért lehet a három méter mélyen fekvő szobák kényelmét élvezni. Persze ennél izgalmasabb gondolat az űrszálló, de vajon szeretnénk-e megtapasztalni az utat a földkörüli pályán keringő hotel felé úgy, hogy közben fogtömésünk máshogy gyorsul mint saját magunk?
A régi technikák szerelmesei számára szinte kihagyhatatlan a kiállítás, ahol tárlatvezetésre szívesen fogadnak mindenkit. S hogy a múlt mennyire a jövőben jár, és fordítva, semmi sem bizonyítja jobban, mint a Tanulmánytárba vezető bicikliút.
További információ: www.omm.hu
