Isteni erotika és az Irgalmasvérnő

Olvasási idő kb. 3 perc

Engem nem skatulyázhatnak be

A női irodalombokor legújabb és legfiatalabb hajtása az 1985-ös születésű Csepcsányi Éva,
teológia-szakos hallgató. Írásait az Ezredvég, a Polisz, a Spanyolnátha, az Új-Lenyomat, a Dokk és az Irodalmi Jelen is közölte. A szerző irodalmi varázsa abban áll, hogy írásai egyszerre tükrözik a kereszténység iránti elkötelezettséget és a finom erotikát. Hangvétele egyszerre elmélkedő, bűnbánó és vagány - talán itt, az Isteni erotika mezején keresendő a titok. Nem az erkölcsi elfojtás mellett agitál, hanem arra szeretne rámutatni, hogy Isten nem a szexualitás ellen van, sőt, együtt örvend az emberrel, akit saját képmására teremtett. Éva irodalmi alteregójának egy Hedvig nevű nőt választott:

„Arra eszméltem, hogy a teológia, az egyház, Krisztus mellett még valami belegyökeresedett legbensőbb énembe: az írás. Tudom, hogy mindenkit az utókor kiált ki írónak, költőnek, de ezt belül, mélyen érezni kell, az vagy-e vagy nem? S ha igen, s erre valóban őszintén tudsz magadnak felelni, teljesen mindegy, hogy mennyi művedet tartják jónak vagy rossznak. Én az írást hivatásként és küldetéséként fogom föl, nem művelek úgynevezett értéksemleges irodalmat, szeretném gyarapítani az olvasókat műveimen keresztül, bár borzadok mindenféle didaktizmustól. Az ember és a világ végtelenül összetett valóság. Miért írok én? Miért nem festek, varrok, betegeket gyógyítok, vagy egy bankban forgatom az ügyfelek pénzét? 2008-ban érkezett el valamilyen láthatatlan, kitapinthatatlan fordulópont. Engem nem skatulyázhatnak be, s ha mégis megkísérelné valaki, a következő írásomat olvasva már összeomlik teóriája. Elvetem a farizeizmust. Amellett, hogy életem szervesen Krisztus köré épül, s gyakorló katolikus vagyok, merek írni, akár a szexről is. Nem feminizmusból. Nem polgárpukkasztásból. Azt hiszem, azt a Szent Páli szabadságot érzem, mely túlmutat minden kicsinyes kategórián. A napokban elkészülő regényem, a Hedvig, valamilyen módon ezt a sokrétűséget próbálja fölmutatni. A boldogság kereséséről, belső vívódásokról, emberi kapcsolatokról írok benne. Hedvig őrlődik egy végzetes, tiltott szerelem, s a szerzetesi hivatás között. Mind a két út bejárható, nincs predestináció. De mi lesz Hedvig sorsa? Végleges választ persze nem akarok adni erre, de a regényből sok minden kiderül. Emellett írok egy novella-ciklust is, mely 12-13 erotikus, romantikus, szerelmes novellából fog állni, kicsit Krúdy Gyula világából merítve az ötletet, egy női Szindbádot formálva meg. A ciklus mindegyik darabjában Hedvig a főszereplő, de nem azonos a regényem Hedvigével. Sőt, a novellákon belül is hol szende szűz, hol hideg csábító, hol bánatos özvegy."
Forrás

Verset ír és oboázik

Kiss Judit Ágnest, a szókimondóan erotikus verseket író költőnő színvonalas weboldalon tárja elénk költészetét, de mit sem érnének a drága sorok, ha mindehhez nem tartozna egy sziporkázó személyiség, emberközeli és szeretetreméltó attitűd. Mágusnő, mint Karafiáth, csak valamivel visszafogottabb - mintha az előbb említett írónő negatívja lenne. Ami a művésznő auráját illeti - ha nem túl banális ez a szó - a személyes találkozások alkalmával azonnal elbűvöli leendő, vagy állandó olvasóját. Sokoldalú művész: egyszerre mozog otthonosan a színpadon táncosként, vagy színészként, és ha kell, gitárt ragad vagy oboázik.

Vágyat sugárzom? Védelemért eseng
kisgyermek énem? Ostoba álca csak.
Így játszik az, ki megtanulta:
meztelen önmaga úgyse kéne.

Ő is a divatos blogirodalom követője pedig eleinte attól tartott, mint minden művész: versei nem jók, ezért sokáig csak magának írogatott. Amikor úgy döntött, hogy legjobb verseivel felkeresi az irodalmi folyóiratokat, végre ösztönző visszajelzésre talált és elindult a karrier. Tanári múlttal és három diplomával ragad néha mikrofont, ha bandájával zenélni támad kedve. Verseinek zöme a konvencionális nemi szerepek köré épül, a női identitást kutatja, elsősorban az érzékiségen és a testiségen keresztül. Megjelent kötetei: Üdvtörténeti lexikon (2009), Szomor Veron: A keresztanya (2008), Nincs új üzenet (2007), Irgalmasvérnő (2006). Utóbbi verseskötete 2006-ban elnyerte az Artisjus Irodalmi Díjat is.

Rimóczi László
Rimóczi László
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Szülőség

Évente 250 ezer gyermek tűnik el Európában – és ez a magyar családokat is érinti

Egyes becslések szerint évente 250 ezer gyermek tűnik el Európában. Van, aki néhány órán belül előkerül, olyan is, aki napokig, hetekig nincs meg, és van, akit soha nem találnak meg. Soha nem került elő a hatéves Etan Patz sem, aki 1979. május 25-én reggel iskolába indult, de sajnos nem érkezett meg oda. Az ő emlékére jött létre az eltűnt gyermekek világnapja.

Életem

Ez a randizás 37 százalékos szabálya: megmutatja, mikor találhatod meg az igazit

A Psychology Today magazinban megjelent matematikai modelleken alapuló „37 százalékos szabály” szerint a szingliknek a párkeresésre szánt időszakuk első harmadát puszta tapasztalatszerzésre kellene fordítaniuk a randialkalmazásokon, hogy egy konkrét küszöbértéket átlépve felismerjék azt a partnert, aki mellett érdemes végleg lehorgonyozniuk.

Offline

Dödölle, slambuc, csíramálé: kitalálod, honnan származnak?

Szinte nincs is olyan ember, aki a barátaival beszélgetve ne eszmélne rá, hogy egy-egy étel, ami számára gyerekkorában teljesen hétköznapi volt, másoknak vagy teljesen ismeretlen, vagy egészen más névvel illetik. Ennek többnyire az az oka, hogy az eltérő tájegységek lakói másképpen neveznek olyan ételeket, amik egyébként igen hasonlóan készíthetők el. Te meg tudod mondani az alábbi ételekről, hogy honnan származnak?

Életem

Százezres összeget kaphatsz, ha bankot váltasz: ezek a feltételek

Ma már nemcsak az alacsony számlavezetési díjak vagy a modern mobilbanki szolgáltatások miatt éri meg bankot váltani. Több pénzintézet is komoly jóváírásokkal próbál új ügyfeleket szerezni. Egyes akciókban akár 100-150 ezer forintot is kaphatnak azok, akik új számlát nyitnak, és teljesítik a bank által szabott feltételeket.

Életem

Így írd meg az önéletrajzodat, hogy behívjanak interjúzni

Az első benyomás egy új állásra jelentkezésnél gyakran már az önéletrajznál eldől. A pályázó ilyenkor nemcsak a szakmai múltját mutatja meg, hanem azt is, hogyan gondolkodik saját magáról, mennyire tudja kiemelni az erősségeit, és képes-e az adott pozíció szempontjából relevánsan bemutatkozni.

Offline

Ezért lett a patkó a szerencse szimbóluma

Ott lóg a vidéki házak ajtaja felett, kulcstartókon hordjuk, és még az esküvői gratulációkra is rányomtatjuk, de vajon miért pont a patkó lett a világ egyik leghíresebb kabalája? A válaszért egészen a sötét középkorig kell visszautaznunk az időben, ahol egy dörzsölt kovácsmester, egy pórul járt ördög és a gonosz szellemektől való rettegés örökre összefonódott a lótartás ezen alapvető kellékével. Utánajártunk, hogyan költözött a szerencse a vasba, és annak is, hogy végül felfelé vagy lefelé fordítva kell-e a falra szögeznünk.

Testem

Nem csak esztétikai kérdés a korai őszülés: meglepő okok állhatnak a hátterében

Fehér hajszálak a húszas vagy harmincas évek elején? Bár a legtöbben azonnal a hajfesték után nyúlnak, a korai őszülés hátterében a genetikán kívül komoly egészségügyi figyelmeztetések is állhatnak. A krónikus stressz, a rejtett pajzsmirigyproblémák, valamint a szervezetünk számára kulcsfontosságú vitaminok és nyomelemek hiánya mind felgyorsíthatják a folyamatot. Utánajártunk, miért nem szabad puszta esztétikai kérdésként kezelni az idő előtti őszülést, és mit tehetünk a folyamat lassítása, vagy akár visszafordítása érdekében.

Offline

Ilyen volt az élet a csillagos házakban

A túlzsúfolt lakásokban nem ritkán nyolcan-tízen is szorongtak egyetlen szobában, miközben sem áram, sem víz, de még elegendő élelem sem jutott a gettó lakóinak.

Offline

Ezért faragták félelmetesre a vízköpőket: nem csak az esővíz elvezetésére szolgáltak

Vicsorgó démonok, torz pofák és félelmetes hibrid lények bámulnak ránk a gótikus katedrálisok tetejéről. Bár a legtöbben tudják, hogy a vízköpők az esővíz elvezetésére szolgáltak, a középkori építészek nem puszta funkcionális csatornának szánták őket. A hátborzongató figurák mögött egy pusztító folyami sárkány legendája, a gonosz szellemek elleni spirituális védelem és a középkori analfabéta tömegeknek szánt vizuális megfélemlítés állt. Utánajártunk a legfélelmetesebb építészeti elemek titkait rejtő mítoszoknak.

Offline

Magyar származású kalligráfusnak köszönhetjük a Coca-Cola feliratot

Ott van a hűtődben, az utcai plakátokon és a mozikban is, mégis kevesen tudják, hogy az egyik leghíresebb amerikai logó mögött valójában egy magyar menekült fia áll. Louis Madarasz nemcsak a „toll királya” volt, de az ő zseniális szépírása tette világhírűvé a Coca-Cola feliratát. Ismerkedjünk hát meg a San Antonió-i magyar kalligráfus történetével, aki örökre megváltoztatta a reklámgrafikát.