Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kezemben volt a pisztoly, a fejéhez raktam, vártam egy-két percig. Csak azután húztam meg, nem tudom, miért – mondta egy interjújában Simek Kitty. Az ország leghírhedtebb női gyilkosairól könyv jelent meg, ami a védőügyvédek érzéseire, a gyámügy csődjére és a média felelősségére koncentrál.
„Kilenc éve történt az eset, de azóta is mindennap gondolok a Kocsis Franciska ügy szereplőire. A mai napig nem tudom, miért halt meg ez a kislány, az egész eljárás alatt nem sikerült kideríteni” – mondta dr Stiller Magdolna ügyvéd a könyvbemutatón.
Mindennap gondolnak az egykori védencükre
Megjelent az Ördögök ügyvédei könyvsorozat harmadik része, amelyik a hazai bűnügyi történet súlyos gyilkossági ügyeiról szól, amelyeket nők, vagyis javarészt gyerekek követtek el. A könyv érdekessége, hogy az egykori híradásokból ismert, és szenzációként bemutatott eseteket a védőügyvédek szemszögéből mutatja be újra, akik a saját kétségeiket, szubjektív véleményüket és érzéseiket is hozzáfűzték az általuk egykor védett ügyek beszámolójához.
A könyvbemutatón a különféle fejezetekben nyilatkozó védőügyvédek ezúttal a sajtó előtt is beszéltek a saját szerepükről, és kiderült, néhányakra még győztes ügyek esetén is jellemző, hogy évek múlva is naponta eszükbe jut a védencük és újragondolják a már lezárt ügyet. Ebből a szempontból idézzük fel három fiatalkorú gyilkos elgondolkodtató ügyét a védőügyvédjük nyilatkozatai alapján.
A Kocsis Franciska ügy után betiltották a Dragon Ballt
A 11 éves korában előre kitervelten, különös kegyetlenséggel meggyilkolt Kocsis Franciska ügyében 2003 tavaszán a Fővárosi Bíróság hat év tíz hónap, fiatalkorúak börtönében letöltendő szabadságvesztésre ítélte a meggyilkolt lány 14 éves barátnőjét, M. Viktóriát. Mindhárman magatartászavaros gyerekek oktatási intézményébe jártak, és egy délután M. Viktória és a belé szerelmes osztálytársa D. Máté, azzal az ürüggyel, hogy fotózni szeretnének, az erdőbe csalta Franciskát, ahol megkötözték, nuncsakuval megerőszakolták, és halálra kínozták.
„A három gyermek különböző devianciájának a tragikus kölcsönhatása mutatkozik meg a bűncselekményben”- mondta a könyvbemutatón az elítélt M. Viktória védőügyvédje, dr Stiller Magdolna. „Franciska koraérett, hiperaktív lány volt, a fiatalember gyógyszeres kezelés alatt álló, komoly hiperaktivitással bírt, védencem pedig autisztikus személyiségszerkezetű. Amikor az ügy nyilvánosságot kapott, látva az erőszak mértékét, ennek hatására betiltották a Dragon Ballt.”
Dr. Stiller Magdolna hozzátette, sosem tartotta érdemesnek feltenni magának a kérdést, hogy miért vállalja el egy gyilkos védelmét, véleménye szerint egy 14 éves gyerek nem lehet egy személyben felelős egy ilyen esetért. Az ügy lezárása óta jó néhány év eltelt, és az ügyvédnőnek azóta is hiányérzete van, mert „nem sikerült a dolgok mélyére jutni.”
Kalmár Mónika ügy: az ágy alatt is balta volt
Dr. Parti Ágnes egyenesen kudarcnak nevezte a 2002 novemberében édesapját meggyilkoló Kalmár Mónika szövevényes ügyét, amelyben nem sikerült kiharcolnia a méltányos büntetést.
„Mónika édesapja egy aberrált, brutális, alkoholista férfi volt, aki három lányából kettővel és feleségével élt egy házban. Ha az édesanya nem akart szexuálisan eleget tenni az apa kívánságainak, akkor ő a tyúkokon vett elégtételt. Vizes törölközővel verte a lányait, lukakat fúrt a fürdőszobafalba, hogy tudjon utánuk kukucskálni.
Ezek az előzmények vezettek odáig, hogy a mama a két lányát karon fogva elmenekült a házból. Kóboroltak két napig ruha nélkül, étlen-szomjan, majd a mama úgy gondolta, hazamegy ruhákért. A papa azonban nem engedte el, és úgy döntött, sms-sel Mónikát is hazacsalja. Azt írta neki: anyádat viszi a mentő. Mónika a barátjával hazarohant, tapasztalta, hogy az édesanyja egészséges, az apa pedig részegen feküdt az ágyon és a paplan alatt egy kést szorongatott. Az ágy alatt pedig egy balta volt. Úgy gondolom, ha valaki itt készült valamire, az az apa volt” – emlékezett vissza a történtekre dr Parti Ágnes, aki egyébként Kaiser Ede védelmét is ellátta, és részt vett a Simon Tibor ügyben is.
Csak akkor engedték haza, amikor a kétéves fia meghalt
Az apa fojtogatni kezdte a lánya barátját, aki az ő védelmére a konyhába rohant egy késért, és azzal apja oldalát néhányszor megszúrta. Az egyik szúrás azonban halálos sebet okozott, a férfi elvérzett. Dr. Parti Ágnes szerint a bíróság nem vette figyelembe, hogy a lány jogos önvédelemből szúrt, úgy vélték, abban, hogy a konyhába ment egy késért, tettenérhető volt az előre megfontolt szándék.
A hat éves börtönbüntetésre ítélt lány három gyereket hozott a világra, akiket az édesapjuk nevel odakint. A legidősebb gyerek, Marcell súlyos beteg volt, de a betegsége idején sem engedték haza az édesanyját, hogy a fia mellett legyen, csak miután a gyerek két éves korában meghalt.
„Korábban évekig büntetőbíróként dolgoztam, és az a véleményem, hogy az emberi oldal miatt enyhébb büntetést kellett volna adni”- mondta az ügyvédnő hozzátéve, az elmúlt években két kegyelmi kérvénnyel fordultak a Köztársasági Elnöki Hivatalhoz, az egyiket Mádl Ferenc utasította el, a másikat Sólyom László, mindketten hosszú várakozási idő után.
Simek Kitty ügy: az anyát ért támadás miatt ölt
Kalmár Mónikához hasonló traumát élt át a mostohaapját 2002 augusztusában meggyilkolt Simek Kitty, aki azonban megkapta a kegyelmet Mádl Ferenctől abban az időben, amikor megszületett a kislánya. A tótújfalusi lány álmában lőtte le a mostohaapját a rákbeteg édesanyja miatti támadásai miatt, aki őt magát is zaklatta szexuálisan. Ez a gyilkosság kapta a három közül a legnagyobb sajtófigyelmet annak idején, Simek Kitty ügyét, mint egy szappanoperát figyelhettük. A lány édesanyja már nem él, kislányát pedig elvették tőle az apa szülei, nem nevelheti.
Dr Kiss Attila a lány ügyvédje nem az ügyéhez fűződő érzéseit tartotta fontosnak megemlíteni, hanem azokat a hibákat részletezte, amelyek eféle tragédiákhoz vezetnek, hogy fiatal lányok úgy érzik, nincs más kiút egy traumatizált helyzetből, csak ha ők maguk vetnek véget neki.
A gyámhatóság csődje megmutatkozik
„Ha a kislány nem tesz egy beismerő vallomást, akkor a rendőrség bajban lett volna, mert rosszul rögzítették a nyomokat, és nem voltak egyértelmű bizonyítékok arra, hogy valójában ki húzta meg a ravaszt, Kitty, vagy az édesanyja”- mondta Dr Kiss Attila, aki a hatóságok és a sajtó felelősségét is felvetette végül.
„Számomra ez a tragédia a konkrét ügyön túlmutató tanulságokat tartalmaz. Ebben a történetben a gyámhatóság csődje is megmutatkozik. Voltak előzmények, és ha itthon létezne egy jól működő gyámügyi rendszer, akkor ez a gyilkosság elkerülhető lehetett volna. A másik tanulság a média viselkedése. Van egy határ, amin túl a sajtónak önkorlátozást kellene tanúsítania ahhoz, hogy egy ehhez hasonló, gyermeket érintő büntetőítéletben ne kerüljön minden olyan részlet a nyilvánosságra, ami az elkövető életét a jövőben komolyan befolyásolhatja.”
