Kegyetlen bosszút állt Mátyás: egy fához kötözve verte félholtra a helyi oligarchát a felbőszült gazda

1977-ben, a mai napon mutatták be Dargay Attila legendás Lúdas Matyiját, melynek jeleneteire a mai napig generációk hivatkoznak.

Fazekas Mihály 1804-ben megjelent elbeszélő költeménye, a Lúdas Matyi hagyományos népmesei motívumokra épít: hőse, egy furfangos szegénylegény esze és rátermettsége segítségével leckézteti meg a hatalmaskodó, gazdag földesurat. A történet hamar népszerűvé vált, számos feldolgozást szült, Móricz Zsigmond például vásári komédiát írt a nyomán. Az első (néma) filmváltozat Deésy Alfréd rendezésében, a később Hollywoodban szerencsét próbáló Verebes Ernő főszereplésével készült 1922-ben. Ezt követte az 1949-es, Nádasy Kálmán és Ranódy László rendezte változat, melyet az első teljes egészében színes magyar játékfilmként tartanak számon. A nagy sikerű filmben Soós Imre alakította a címszerepet. Ebben a verzióban a cselekményt a középkorból a 19. század első felébe, a reformkorba helyezték át, a korszak kultúrpolitikájának megfelelően pedig az elnyomó nemesség ellen ágáló parasztok osztálytudatos hősévé változtatták Matyi figuráját.

Kultbait – ez a cikk meg mi a szösz?

Csak görgettél az információáradatban, és egyszerre megakadt a szemed ezen a címen? Elkapott a csúsztatás, a féligazság, beszippantott a botrány reménye? Nem vagy egyedül. Ennyi inger között már sokszor csak arra kapjuk fel a fejünket, ami igazán üt, ami kilóg a többi közül. Nem véletlenül van tele a net kattintásvadász címekkel, amik mögött általában semmi értékeset nem találsz, míg a tényleg alapos, minőségi tartalmak gyakran elvesznek a hírversenyben.

Nekünk fontos, hogy kapj is valamit az idődért, ahogy az is, hogy észrevedd, ha át akarnak vágni, hogy tudatosítsd, hogyan is érdemes felelősen fogyasztani az online írásokat. Így született meg új sorozatunk: napi kultúraadag, címében korunk ingerszintjéhez igazítva. Ez a kultbait.

Három évtizeddel később újra előkerült a téma, ezúttal azonban nem élő szereplős, hanem animációs formában kívánták vászonra vinni. A Pannónia Filmstúdió akkoriban a világ rajzfilmgyártásának élvonalába tartozott, itt született 1973-ban Jankovics Marcell János vitéze, az első egész estés magyar animációs játékfilm. Két évvel később vágtak bele a második egész estés mű elkészítésébe, melynek rendezését Dargay Attila kapta. Dargay akkor már több mint húsz éve dolgozott a magyar animációs szcénában, rendezőként például a legendás Gusztáv-sorozat készítésében is részt vett. Első egész estés rajzfilmjéhez régi alkotótársait, Nepp Józsefet, Jankovics Marcellt és a legendás „rímhányót”, Romhányi Józsefet kérte fel. A forgatókönyvből kilenc különböző változat született, mire sikerült összehozni a végleges verziót. Dargay rendkívül sokat és gyorsan rajzolt, mindent alaposan megtervezett. Vázlatos storyboardot készített, ez a rajzos forgatókönyv vált az alkotók vezérfonalává a munka során.

A forgatókönyvhöz hasonlóan a figurákat is többször áttervezték. Az emberalakok eredetileg a Dargayra jellemző karikatúraszerű stílusban lettek volna ábrázolva, Jankovics Marcell azonban többségüket átdolgozta, realisztikusabb, visszafogottabb külsőt adva nekik. Ez főként Matyi figurájának tett jót, aki így egy jóvágású, kellemes fizimiskájú fiatalemberként jelent meg a vásznon. A karikaturisztikus vonások inkább Döbrögi uraságra és embereire, illetve a film állatkaraktereire maradtak jellemzők. Jankovics tervezte Matyi két híres álkarakterének, az orvosnak és az építésznek a megjelenését is, és neki köszönhető a film híres plakátja is.

A korábbi feldolgozással ellentétben a készítők igyekeztek kerülni a történet társadalmi vonatkozásait, és inkább a humorra, a folyamatos vizuális és szóbeli gegekre építeni a cselekményt. A rendező sokáig törte a fejét, hogyan tegye Döbrögit ellenszenvessé a közönség, különösen a gyerekek számára, hiszen az osztályharcos jelleg híján (amit a kisebbek amúgy sem értenének) nem lenne egészen világos, miért is ver meg háromszor is alaposan egy fiatal fiú egy idősebb urat. Dargay végül azt a megoldást találta ki, hogy a történet elején Döbrögi szórakozásból sorra pusztítja ki az erdő védtelen állatait, ezzel a barbár tettével pedig hamar elnyeri mind Matyi, mind a nézők ellenszenvét.

Számos legendás jelenetet és figurát köszönhetünk Dargay filmjének, elég talán csak az itáliai építészt, az ispánt (Agárdy Gábor) vagy Biri nénét, a boszorkányt (Gobbi Hilda) említenünk. A gyermek Matyinak Geszti Péter, az ifjúnak pedig Kern András kölcsönözte a hangját, Döbrögi szerepében Csákányi László remekel. A filmzene alapját – Dargay választására – Liszt Ferenc II. Magyar rapszódiájának motívumai adják, amit Daróczy-Bárdos Tamás cigányzenei kíséretre hangszerelt át. Az 1977. április 7-én bemutatott Lúdas Matyi a premier óta eltelt több mint négy évtizedben mit sem vesztett népszerűségéből. Generációk nőttek fel a 2009-ben elhunyt Dargay művén, aki később többek között a Vukkal, a Szaffival és A nagy ho-ho-ho-horgásszal is beírta magát a magyar animáció történetébe és a gyerekközönség szívébe.

Itt elolvashatod el a tegnapi kultbaitünket, az is érdekes:

Mustra

Kérjük, támogasd munkánkat te is azzal, hogy engedélyezed a hirdetések megjelenítését az oldalon. Lapunk bevételi forrását ezek a hirdetések jelentik, így elengedhetetlenek ahhoz, hogy cikkeinket ingyenesen olvashassátok.

A hirdetések megjelenését engedélyezheted külön a Dívány.hu oldalra is, vagy a kiegészítő program teljes kikapcsolásával az összes általad látogatott site-ra.