Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Mai kultbaitünk helyszíne Bólya, az egyik leghíresebb magyar matematikus és polihisztor szülőfaluja. Ma 245 éve, 1775. február 9-én született Bolyai Farkas.
Bolyai, aki a matematika mellett a természet- és a humán tudományok szinte mindegyik válfaját művelte, egy elszegényedett ősi erdélyi nagybirtokos család sarjaként látta meg a napvilágot. Hatéves koráig az apja oktatta, amikor azonban látták, hogy az ifjú Farkas kivételes szellemi képességekkel rendelkezik, beíratták a nagyenyedi református kollégiumba. Igazi csodagyereknek számított, aki hatévesen már magyarul és latinul írt és olvasott, kívülről tudta az Odüsszeia első tíz énekét, és tizennégy jegyű számokat emelt négyzetre vagy vont belőlük köbgyököt fejben.
Kultbait – ez a cikk meg mi a szösz?
Csak görgettél az információáradatban, és egyszerre megakadt a szemed ezen a címen? Elkapott a csúsztatás, a féligazság, beszippantott a botrány reménye? Nem vagy egyedül. Ennyi inger között már sokszor csak arra kapjuk fel a fejünket, ami igazán üt, ami kilóg a többi közül. Nem véletlenül van tele a net kattintásvadász címekkel, amik mögött általában semmi értékeset nem találsz, míg a tényleg alapos, minőségi tartalmak gyakran elvesznek a hírversenyben.
Nekünk fontos, hogy kapj is valamit az idődért, ahogy az is, hogy észrevedd, ha át akarnak vágni, hogy tudatosítsd, hogyan is érdemes felelősen fogyasztani az online írásokat. Így született meg új sorozatunk: napi kultúraadag, címében korunk ingerszintjéhez igazítva. Ez a kultbait.
Tizenkét évesen báró Kemény Zsigmond udvarában lett házitanító Vécsen, a báró fia, Kemény Simon mellett. 1790-től a kolozsvári református kollégium diákja volt. Érettségi után Simonnal Németországban jártak tanulmányúton. Jénában Bolyai filozófiai előadásokat hallgatott, majd két évre beiratkozott a Göttingeni Egyetem matematika szakára. Ezek az évek meghatározónak bizonyultak számára – többek közt ekkor kötött életre szóló barátságot diáktársával, Carl Friedrich Gausszal, és ekkor tűzte ki célul Eukleidész úgynevezett ötödik posztulátumának bizonyítását, mely a nem párhuzamos egyenesek találkozásával foglalkozik.
1799-ben hazatért Erdélybe, ahol először apja birtokán élt, majd Kolozsvárott vállalt házitanítói állást. 1801-ben feleségül vette egy felcser lányát, Árkosi Benkő Zsuzsannát, a következő évben pedig megszületett fia, János, aki apja nyomdokaiba lépve szintén híres matematikus lett. 1804-ben felkérték a marosvásárhelyi református kollégium matematika, fizika és kémia tanszékének vezetésére. A posztot 47 éven keresztül töltötte be. A tanítás mellett folytatta kutatásait is, ezeknek az eredménye többek között a sokszögek darabolására vonatkozó híres tétele, illetve az említett ötödik posztulátum bizonyításával kapcsolatos munkássága.
Eredményeit két könyvében, Az arithmetica elejében (1830) és a Tentamenben (Kísérlet, 1832) közölte. A matematika mellett más tudományok is élénken érdekelték: fizikával, mezőgazdasággal, kertészettel, fényképezéssel és gyógyszerészettel is foglalkozott. Feltalált egy különleges, takarékos kályhatípust, mely igen népszerűvé vált a korszakban. 1832-ben a Magyar Tudós Társaság a természettudományi osztály levelező tagjává választotta.
A reál tudományok mellett a művészetek is foglalkoztatták Bolyai fantáziáját. Szabadidejében zeneelméletről értekezett, verseket és történelmi drámákat írt, emellett számos műfordítást is alkotott, ami azért sem esett nehezére, mert 7-8 nyelven beszélt folyékonyan. John Milton, Friedrich Schiller, Alexander Pope műveit ültette át magyarra. Drámái (mint az Öt szomoru játék vagy A párizsi per) inkább érdekes kísérletnek, mintsem irodalmi remekműnek számítanak, azonban – minden hibájuk ellenére – fontos szerepet foglalnak el a magyar színműirodalom 19. század eleji átalakulásában. Kivételes munkássága azonban – Erdély elszigetelt helyzete miatt – nem hozott számára nemzetközi elismertséget. Egész életében szerény anyagi körülmények között élt. Első felesége halála után, 1824-ben újraházasodott, azonban második felesége is fiatalon elhunyt. 1851-ben visszavonult a tanítástól, a következő évben pedig megjelentette Jelentés című búcsúját és végrendeletét. 1856. november 20-án hunyt el agyvérzésben. A marosvásárhelyi temetőben helyezték örök nyugalomra, ahol – végrendeletének megfelelően – egy almafát ültettek jelöletlen sírja fölé.
Bolyai nevét nem feledte el az utókor. Tiszteletére számos oktatási intézményt és tanszéket neveztek el, többek közt egykori munkahelye, a marosvásárhelyi líceum is a nevét viseli. Egy 1937-ben felfedezett kisbolygó, az 1441 Bolyai is róla kapta a nevét. Neki köszönhetően egy másik nagy matematikussal, fiával, Jánossal is gazdagabb lett a tudománytörténet, akinek oktatását, nevelését fontos feladatának tekintette. Felnőttként mégsem volt felhőtlen a viszonyuk – kettejük kapcsolatát örökítette meg Németh László Apai örökség és A két Bolyai című drámáiban. A leghíresebb Bolyai-életrajz Paul Stäckel német matematikatörténész tollából született 1911-ben, A két Bolyai élete és munkássága címmel. Apa és fia szobrát 1957-ben, Bolyai Farkas halálának századik évfordulója alkalmából avatták fel a marosvásárhelyi Bolyai téren, a líceummal szemben.
Szereted a kultbait-cikkeket? Itt elolvashatod a tegnapit:
