Bizarr karácsonyi díszek: ma már elképzelhetetlen, hogy ezeket a fára akasszuk

Olvasási idő kb. 2 perc

A karácsonyfa ma már fényes gömböktől, színes ledektől és gondosan válogatott, újrahasznosított díszektől pompázik, ám a múltban egészen más, néha kifejezetten meghökkentő tárgyak kerültek a fenyőágak közé.

A régi idők karácsonyfái egyszerre voltak praktikusan, kreatívan és olykor kissé veszélyesen is felöltöztetve.

Kreatív régi díszek

A legkorábbi díszek között szerepeltek például valódi gyümölcsök: az ünneplők különösen kedvelték a piros almákat, amelyekből a legenda szerint a mai gömbök is származnak.

Régen más karácsonyfadíszeket használtak
Fotó: Dmytro Betsenko / Getty Images Hungary

Ezenkívül felkerültek a fára a német pékségek díszes süteményei is: elvégre mi lehetne ünnepibb, mint a csinos, felcukrozott aprósütik?

A vidéki gyerekek gyakran kukoricacsöveket ezüstöztek, hogy jégcsapnak hassanak, a kreatív kézműveskedők pedig műmadárfészkeket gyártottak tojáshéjból, mohából és tollakból. A madármotívum annyira népszerű volt, hogy egyes háztartások kis kalitkákban még élő kanárikat is a fára akasztottak.

A hóhatást sokáig pattogatott kukoricával érték el: szépen felfűzték, a türelmesebbek pedig egyesével tűzögették a fára. Ha pedig ez nem lett volna elég, ragasztóval lekent és micával (csillámmal) behintett ágakkal varázsoltak csillogást, bár később kiderült, hogy a mica inkább mérgező, mint ünnepélyes.

Máshol volt az ajándék a karácsonyfán

Az egyik legmeglepőbb tradíció az ajándékokhoz kapcsolódik. A 19. században ezek ugyanis nem a fa alá kerültek, hanem a fára: a könyvek, a játékok, a kendők, sőt még a nagypapa botja is fent himbálózott az ágakon.

Végül az egyre népszerűbb, évről évre elővett üvegdíszek szorították ki a felfüggesztett ajándékokat, és ezzel a karácsonyfa lassan olyanná változott, ahogy ma is ismerjük. A díszítési szokások változtak ugyan, de az ünnep lényege megmaradt.

Ha szívesen nosztalgiáznál még a régi idők karácsonyairól, akkor ajánljuk figyelmedbe ezt a cikkünket, amelyben arról írtunk, hogy visszatért egy kedvelt ünnepi retró édességünk.

Hegedűs Barbara
Hegedűs Barbara
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

VIP

Meghalt Scherer Péter

Ma délelőtt elhunyt Scherer Péter Jászai Mari-díjas magyar színész, aki még fellépett volna a Zenthe Ferenc Színházban.

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?