Ennyire másként díszítették a karácsonyfát anno: múltidéző galéria

Olvasási idő kb. 1 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A karácsonyfa az ünnep legjellemzőbb kelléke: mennyire másként díszítették anno, mint ma? A képeket nézegetve megkapod a választ.

Az első karácsonyfát Magyarországon egy grófnő, Brunszvik Teréz állította 1824-ben: a hazai óvodák alapítójaként is tisztelt grófnő természetesen osztrák befolyás hatására. Az 1860-as években már tartottak karácsonyfavásárokat is hazánkban, mostanra pedig az számít extrém kivételnek, aki semmiféle módon nem díszít fenyőt az ünnepekkor.

A szokások persze változóban vannak. Akadnak, akik már napokkal vagy akár hetekkel a szentestét megelőzően felállítják és feldíszítik a fát a nappaliban, hogy az minél tovább díszítse otthonukat

A kisgyerekesek közt akad, aki családi körben díszíti a fát, míg másoknál mind a mai napig az angyalkák hozzák azt is – ahogyan az ajándékokkal rakásig megpakolt Jézuska mítosza is él sokaknál. Kattints a lenti galériába, utazz egy kicsit a múltba!

Galéria ikon

11

Galéria: Így díszítettek karácsonyfát anno: múltidéző fotók a galériában!
Fotó: Fortepan/Glázer Attila

A divatok is jönnek-mennek: ma már nem ritkaság, hogy valaki évről évre megváltoztassa, milyen színárnyalat uralja a fenyő díszítését, léteznek különböző fadíszítési stílusok. Az azonban jól látható a galériában is található képeken, hogy vannak dolgok, amelyek állandóan. Lehet, hogy aranyhajjal már nem szórjuk oly bőven a fát, mint egykor, de az biztos, hogy a legtöbb háztartásban kerül arra szaloncukor, és az üvegdíszek is reneszánszukat élik. 

Ha szívesen nézegetnél hasonló képeket, tekintsd meg ezt a galériát is, melyben azt mutatjuk be, milyen volt a karácsony 1944-ben az ostromlott Budapesten!

(Borítókép: Nagy Imre unokájával, Fortepan / Jánosi Katalin)

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Mindennapi

Betiltják a mobilozást a zebrán, korlátozzák az e-rollerezést – új szabályok Szlovákiában

Jelentős változások előtt áll a szlovákiai közlekedés, miután a pozsonyi parlament június 2-án elfogadta a közúti közlekedésről szóló törvény átfogó módosítását. Az új előírások elsődleges célja a közlekedésbiztonság javítása és a balesetek számának csökkentése – többségükben szeptember 1-jén lépnek hatályba, és a szigorítások a gyalogosokat, az elektromos rollereseket, valamint a gyorshajtó sofőröket egyaránt érintik.

Testem

Sokan nem tudják, hogy visszafordítható ez a látást érintő népbetegség: a műtét lehet a megoldás

Világszerte a szürkehályog felelős a legtöbb látásvesztéssel járó megbetegedésért, amely az idősödő társadalomban egyre több embert érint. Sokan mégis halogatják a vizsgálatot, pedig a fehérjék összecsomósodása miatt kialakuló lencsehomályosodást semmilyen gyógyszer vagy szemüveg nem tudja megállítani. A modern szemészet segítségével azonban ez az állapot teljesen visszafordítható: az ultrahangos és lézeres mikroműtéti technikák nemcsak biztonságosan és gyorsan adják vissza a tiszta látást, de a beültetett csúcstechnológiás műlencsékkel a korábbi fénytörési hibák is korrigálhatók.

Testem

Hiába szeded, ártasz vele: így fordul a D2-vitamin tested ellen

A D-vitamin fontosságát ismerjük, de kevesebbet tudunk annak formáiról. A táplálékkiegészítőkben többnyire D2 formával találkozhatunk, amelyről friss kutatások azt találták, hogy gátolja a D3 forma hasznosulását, ezzel rontva a D-vitaminból képzett kalcitriol nevű, hormonhatású vegyület előállítását.

Világom

Egy lélek sem lakik a menekülő keresztények szigetén: ma már csak egy magányos templom őrzi Nozaki titkát

Több mint 250 éven át titokban őrizték hitüket azok a japán keresztények, akik a hatóságok elől az ország legtávolabbi szigeteire menekültek. Nozaki az egyike volt azoknak az elszigetelt menedékhelyeknek, ahol a kereszténység követői a vallási tilalom ellenére is fenn tudták tartani közösségeiket. Noha a Nagaszaki prefektúrához tartozó apró sziget ma már lakatlan, különös múltja miatt mégis sokan kíváncsiak rá.

Világom

Betiltották a középkorban a gombot: nők nem viselhették

A pazarlás visszaszorítása érdekében egészen szélsőségesnek tűnő rendelkezések korlátozták a középkori olasz városok lakóinak kinézetét. Többek között gombot sem hordhatott mindenki, de a hajviseletet és az otthoni öltözködést is szabályok közé szorították.