Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Az európai kultúra megkerülhetetlen, szerves része évezredek óta a karácsonyi ünnepkör. Nemcsak az átlagpolgároknak, de a királyi családoknak is megvannak a saját tradíciói, melyek nemzedékről nemzedékre varázsolják el a királyi sarjakat.
Napjainkra nyolc olyan európai állam maradt, melynek élén királyi család áll, bár formálisan Vatikán és Andorra is monarchia. Utóbbi hivatalosan társhercegség, a mindenkori francia elnök, valamint egy katolikus püspök megosztva uralkodik Andorrán, a Vatikánnak pedig a pápa a választott uralkodója. Az alábbiakban a másik nyolc ország vezetőinek tradícióba lesünk bele, vajon miként ünneplik a királyok és királynék az egyik legfontosabb európai ünnepet?
A modern értelemben vett, nyugat-európai karácsonyi szokások Viktória brit uralkodónő nevéhez köthetők, s bizony a brit monarchia az, amelynek tagjai napjainkban is a legnagyobb érdeklődésre tartanak számot. Az egykori királynő naplójában részletesen beszámolt évről évre a decemberi ünnepnapokról, és tudjuk, hogy rengeteg szokás elterjedését világszerte neki köszönhetjük.
Mindenki nagymamája a karácsonyra is hatott
A karácsonyfa mára a legáltalánosabb szimbóluma a Jézus születésének emléket állító decemberi napoknak. Az első díszes fát Albert herceghez kötik, azonban ma már tudjuk, III. György felesége, a szintén német felmenőkkel bíró Sarolta királyné sem hagyta ki a lehetőséget, hogy fenyőt állíttasson december 24-én. A gyermek Viktória meg is jegyzi később naplójában, hogy Albert ünnepi szokásai gyermekkorára emlékeztetik. Kezdetben a királyi família minden tagjának saját fát állítottak, jó ideje azonban csak kettő díszes fenyő áll a palota termeiben: egy a királyi család, egy pedig az alkalmazottak számára. Azóta is a szenteste az ajándékbontás időszaka – szintén a német hagyományokat követve, ebben eltérnek az ország összes családjától, akik 25-én reggel ajándékoznak. A szenteste közös délutáni teával indul azóta is, a közös fa alatt különleges, saját kezükkel készített vagy vicces ajándékokkal.
A fenyődíszítés kelet-európai hagyománya 1849-ben vált Anglia-szerte általánossá, köszönhetően az egy évvel korábbi illusztrációnak, mely az Illustrated London Newsban jelent meg, afféle uralkodói köszöntésképp.
A brit királyi család manapság hagyományosan az egykori királynő norfolki birtokán, a Sandringham House-ban tölti a karácsonyt. A néhai II. Erzsébet már nyáron készülődni kezdett az ünnepre, több száz képeslapot küldött minden évben a távoli rokonoknak, barátainak, más országok uralkodóinak és politikai vezetőinek.
A belgák koncerteznek
A Szász-Coburg-Gotha-dinasztia, melyből Albert herceg révén a jelenlegi brit uralkodócsalád is származtatja magát, karácsony napján megnyitja a palota kapuit. A The Royal Symphonic Band Of The Belgian Guides koncertjére is a palota termeinek egyikében kerül sor, melyet a televíziók élőben közvetítenek. A királyi család legfiatalabb tagjának, aki jelenleg Eleonóra hercegnő, kiemelt feladata van aznap este: át kell vennie a „béke fényét” egy cserkésztől.
A hagyomány közel 40 éves, az 1986-ban indult Betlehemi Béke Fénye Mozgalom Jézus születésére emlékeztetve a világ számtalan országába viszi el a fényt.
Monacóban a gyermekeké a főszerep, a svédek jótékonykodnak
Albert és Charlene monacói uralkodópár karácsony este több száz gyermeknek szervez zsúrt a palotában. A szokást még a herceg anyja, Grace Kelly honosította meg. Az ország feje Mikulásnak öltözve lepi meg az apróságokat.
A svéd uralkodó és családja jótékonysággal tölti az ünnepet. Az amúgy is rendkívül közvetlen família segít az árvaházakban élő gyermekek ajándékainak becsomagolásában, missziós alapítványokat látogatnak meg, és persze kekszet és gyümölcskenyeret sütnek az esti, személyesebb ünneplésre.
A holland és a norvég király is elutazik
Mivel a királyné, Máxima argentin származású, a holland királyi család éveken át Dél-Amerikában töltötte a karácsonyt, és csak a Covid idején maradtak otthon. Nyugodtan megtehetik, hiszen hazánkoz hasonlóan ott is él egy másik szokás, másik ünnepnap: december 6-a, Szent Miklós püspök emléknapja az ajándékozás napja. Ilyenkor a helyi Mikulás, a Sinterklaas hajón érkezik a palotába, a király lányai köszöntik őt a hagyományok szerint.
Norvégia uralkodója, V. Harald családjával együtt vidéki birtokán ünnepel, szűk körben. Általában síelnek, és nem mulasztják el, hogy brit kollégáiknak a második világháborús segítségnyújtásra emlékezve egy hatalmas fenyőt küldjenek. Ezt minden évben a Trafalgar Square-en állítják aztán fel.
Dániában közösen díszítik a fát
Már december 23-án ősszegyűlik a dán uralkodóház apraja-nagyja, hogy Margit királyné otthonának ékességét együtt díszítsék fel.
Luxemburgban és Spanyolországban fontosak a katolikus hagyományok
A luxemburgi nagyherceg és családja Svájcban ünnepel. Legfontosabb programjuk az éjféli mise, a családfő 25-én élő közvetítésben köszönti az ország népét. A szintén római katolikus hagyományok szerint élő spanyol uralkodó otthonában is a vallásos tradíciók a legfontosabbak. A Bourbon-Anjou-házból származó VI. Fülöp spanyol királyt apja lemondását követően koronázták meg. Mivel a hagyományok szerint január 6-a még Jézus születésénél is nagyobb jelentőségű ünnep a déli országban, így a szűkebb családi körben ünnepelt december 25-e után vízkereszt előestéjén ajándékozzák meg a kis infánsokat és infánsnőket.
