Ennek a grófnőnek köszönhetjük hazánk első karácsonyfáját

Olvasási idő kb. 2 perc

Brunszvik Teréz leginkább arról ismert, hogy Angyalkert néven ő nyitotta meg az első óvodát az egész Monarchiában, 1828-ban. Azt azonban kevesen tudják, hogy Magyarországon ő állította az első karácsonyfát is.

Gróf Korompai Brunszvik Teréz a magyar reformkor jelentős nőalakja volt, akinek számos vívmányt köszönhetünk, többek közt a magyar óvodai nevelés útjára indulását, valamint az első magyar nőnevelő intézet létrehozását. És feljegyzések szerint neki köszönhetjük az ország első karácsonyfáját is, amelyet a martonvásári Brunszvik-kastélyban állított fel.

A karácsonyfa-állítás hagyománya a 16. században terjedt el a Német-római Birodalomban, amikor a keresztények elkezdtek feldíszített fenyőfákat állítani otthonaikban. Valószínűleg Luther Márton volt az első, aki égő gyertyákkal díszített fel karácsonyfát – írja a Múlt-kor történelmi portál.

A német reformátor éppen hazafelé tartott egy téli estén, amikor az egyik fenyőn egyszer csak ragyogó csillagfényekre lett figyelmes. 

Luthert annyira magával ragadta a látvány, hogy amint hazaért, mindenáron be akart számolni családjának a jelenségről, és jobb ötlete nem lévén, elővett egy fát, és gyertyákat helyezett rá.

Magyarországon a karácsonyfa-állítás elterjesztésében a Podmaniczky és Bezerédj családoknak is nagy szerepe volt
Fotó: Universal History Archive / Getty Images Hungary

A szokás Berlinből került át Bécsbe, ahol a 19. század első évtizedeiben az arisztokrata családok és a művészek körében gyorsan elterjedt. A század közepén már a polgárcsaládok körében is megünnepelték a karácsonyt – érdekesség, hogy amikor 1860 karácsonyán Erzsébet királyné Madeira szigetén volt gyógykezelésen, Ferenc József e távoli helyre is küldött neki feldíszített fenyőfát.

Az első magyar karácsonyfát már 1824-ben felállította Brunszvik Teréz, de az ünnepi szokás elterjesztésében jelentős szerepe volt a Podmaniczky és a Bezerédj családoknak is. A karácsonyfa-állítás ezután a városokban viszonylag gyorsan meghonosodott. Az 1860-as években az adventi időszakban Pesten már fenyővásárok is voltak. Brunszvik Terézhez híven 1862-ben egy nőnevelő-intézet növendékei Deák Ferencnek karácsonyfát állítottak, amelynek minden ágán egy-egy általuk készített kézimunka függött. 

A magyar szépirodalomban a karácsonyfa 1866-ban, Jókai Mór A koldusgyermek című karácsonyi elbeszélésében jelent meg először. 

Reiber Gabriella
Reiber Gabriella
Magazinportfólió-igazgató
Reiber Gabriella az ELTE Bölcsészettudományi Kara után újságíróként kezdte pályáját, később az Oktatási és Kulturális Minisztérium, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem kommunikációs szakértője, végül az egyetem marketingvezetője volt. 2022 januárjában vette át a Dívány főszerkesztését, a kiadvány az ő vezetésével újult meg. Jelenleg az Indamedia Kiadó magazinszerkesztőségeinek munkáját irányítja magazinportfólió-igazgatóként.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Ezért nem tudod soha kipihenni magad a szabadságod alatt

Ismerős lehet az érzés, hogy hiába vagy végre szabadságon, mégsem tudsz igazán kikapcsolni. Hiába nincs meeting, határidő vagy e-mail, a fejedben valahogy mégis tovább pörög a munka. Ennek oka az, hogy tartós stressz után az idegrendszer nem áll vissza azonnal nyugalmi állapotba.

Életem

Ha nem akarsz sokat porszívózni, ilyen kutyákat válassz

Egyre többen keresnek olyan kutyafajtát, amelyik nem vedlik, akár egy allergiás családtag, akár a tisztább környezet iránti vágy miatt. Bár teljesen vedlésmentes kutyus nem létezik, ezzel a 7 fajtával megkímélheted magad a napi takarítástól.

Mindennapi

Bármikor megismétlődhet a solymári eset: ezekre a fegyverekre nem kell engedély

Kedden egy 71 éves férfi engedély nélkül tartható légpisztolyával véletlenül belőtt a solymári Kék Óvoda ablakán galambvadászat közben, a lövedék az alvó kisgyerekek között csapódott a falba. A rendőrség a férfit pár órán belül elfogta, és súlyos testi sértés kísérlete miatt indított ellene eljárást, mivel a leadott lövés akár szemkilövésre is alkalmas lett volna. Az eset kapcsán megnéztük, milyen fegyverek tarthatók engedély nélkül Magyaroszágon.

Életem

Lehet, hogy a te családodról is jelentettek: ez derülhet ki az ügynökaktákból

Az „ügynökakták” szó úgy él a közbeszédben, mintha valahol létezne egyetlen nagy, titkos lista, amelyből egyszer majd kiderül, kik működtek együtt a kommunista rendszerrel, ki volt besúgó és ki nem. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára szerint nem egyszerűen listákról van szó, hanem az egykori állambiztonság teljesebb iratvilágáról, hálózati, operatív, megfigyelési, nyilvántartási és más iratokról.